Már január végén rekordnak számító adósságot halmoztak fel a kórházak, a tartozásállomány elérte a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 21,5 milliárd forintot. A januári – egyetemek nélkül számított – 14 milliárdos adósságnövekedés történelmi csúcs – mondta a Napi.hu-nak, Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A modellváltó orvosegyetemekkel együtt a tartozásállomány meghaladja a 15 milliárd forintot. Ugyanakkor azt kiemelte: az alapítványi fenntartású intézményeknek már egy ideje nem kell az államkincstár felé jelenteni a tartozásállományuk alakulását, az államkincstár adataiban a modellváltó egyetemek nem szerepelnek.
A szakember szerint eddig 2021. január volt a csúcstartó hónap, akkor 11,3 milliárd forinttal nőtt az kórházak adóssága az egyetemekkel együtt. Tavaly januárban pedig 5,4 milliárddal nőtt a fekvőbetegeket ellátó intézményekben a kifizetetlen számlák végösszege.
Sok minden áll a háttérben
A tartozásállomány kiugró idén januári növekedéséért több tényező is okolható –
mondta Rásky László
- Az év végi adósságrendezésre készülve, az intézmények egy része „bespájzol”, azaz a lehetősége határain belül minél nagyobbra növeszti az adósságát.
- Az év végi beszerzésekre hatással van az a feltételezés és tapasztalat is, hogy a következő év elején drágulni fognak az eszközök és a szolgáltatások.
- De azt is hozzátette: a mostani kiugró adat egyik meghatározó tényezője az energiaárak növekedése.
A kórházak megemelkedett energiaszámláit a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni – ez a Kórházszövetség konferenciáján hangzott el. Az energiakrízis Velkey György János , a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint 100-150 milliárd forint plusz terhet jelent az intézményeknek.
Bár a 15 milliárd forintos egy hónapon belüli emelkedés Rásky László szerint valószínűleg egyszeri adat, a szakember azzal számol, hogy az elkövetkező hónapokban visszaesik az adósságnövekedés dinamikája. Ugyanakkor úgy véli, ez mindenképpen figyelmeztető jel, mert azt mutatja a hazai egészségfinanszírozás helyzete egyre rosszabb. Véleménye szerint – és ezt már sokszor hangsúlyozta – azonnali és hathatós változások szükségesek, elsősorban finanszírozási többletet kell biztosítani az egészségügyi ellátórendszer számára.
Évről évre alulfinanszírozott a rendszer
Tavaly év végén működési támogatásként 55 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, vagyis ekkora kórházkonszolidációra volt szükség, mert az intézmények nem jöttek ki abból a büdzséből, ami számukra rendelkezésre állt – erről Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára beszélt a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
Itt mutatta be újabb reformterveit, többek között arról beszélt, véget vetnek a betegek túlfektetésének és a vattázásnak.
„Aki sokat markol, keveset fog” – reagált Rásky László a Kórházszövetség konferenciáján elhangzottakra. Véleménye szerint ennél sokkal kevésbé ambiciózus reform terveket sem sikerült megvalósítani a magyar egészségügyben az elmúlt harminc évben.
A kormány továbbra is arra a téves hipotézisre alapozva próbálja meg nominálértékben szinten tartani, azaz csökkenteni az egészségügyre fordítandó forrásokat, hogy jelentős hatékonysági tartalékok vannak a rendszerben. Pedig ha megnézzük a GDP-arányos közfinanszírozást, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak pluszforrásokat kell az egészségügyi ellátórendszerre fordítania – tette hozzá az OSZ főtitkára.
A finanszírozáson van a hangsúly
A vattázás és a betegek „túlfektetése” az intézményekben, ez Rásky László is valós problémát jelent. Ugyanakkor ezen technikák kialakulásának egyértelmű oka az elégtelen finanszírozás. Ha ezeket az elemeket kiveszik a rendszerből, az intézmények még brutálisabb adósságokkal fognak szembenézni – tette hozzá a szakember.
A megoldást az jelentené, ha valóban lenne kódkarbantartás, ami 15 éve szűnt meg.
Rásky László szerint a közbeszerzések kapcsán úgy tesz a kormány, mintha nem rendkívül szigorú állami kontroll alatt működne a rendszer, lassan egy évtizede – hangsúlyozta. Takács Péter beszélt arról, hogy véget vetnek az egészségügyben a lepacsizott szerződéseknek. Az egészségügyben a jelenlegi 40 százalékról 15 százalék alá akarják csökkenteni az egy indulós közbeszerzések arányát.
Erre reagálva Rásky László kiemelte: a jelenlegi rendszer sok esetben olyan cégeknek kedvez, amelyek finoman fogalmazva sem szakmai szereplők. Eklatáns példa az úgynevezett „csomagolócégek” alkalmazása: az ilyen esetekben össze nem tartozó eszközök beszerzésére – például CT mellé egy hullamosó-berendezésre – ír ki pályázatot az állami szereplő.
A finanszírozás kapcsán régóta téma a ráfordítás-elemzés. Az Orvostechnikai Szövetség információ alapján idén nem indul el az erre irányuló legújabb projekt. Joggal merül fel a kérdés, hogy miközben a kormány az egészségügyi ellátások értéken finanszírozásáról beszél, valójában érdeke-e, hogy kiderüljön, ténylegesen mennyibe kerül a magyarok egészségügyi ellátása – teszi fel a kérdést Rásky László.