Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Történelmi rekordon a kórházi adósság januárban

Január végi adatok szerint elérte a kórházak tartozása a 81 milliárd forintot, ami év eleji történelmi rekord, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Az egészségügyi államtitkár a héten márciusi adósságrendezésről beszélt.
További részletek

Követeléseik feléhez sem jutottak hozzá a kórházak hitelezői, a beszállítócégek az Orbán-kormány további intézkedéseire várnak

A kabinet december eleji adósság rendezése ellenére a múlt év végén 62-63 milliárdra nőtt az ellátók tartozása.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: napi.hu, 2023. február 23. - Koncsek Rita
A Magyar Államkincstár adatai szerint 21,5 milliárd forint tartozással zárták 2023. első hónapját az egészségügyi intézmények. Egy hónap alatt 15 milliárd forint kifizetetlen számlát halmoztak fel az ellátók. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak azt mondta, eddig 2021. január volt a csúcstartó, akkor 11,3 milliárd forinttal nőtt a tartozásállomány.
 
 

Már január végén rekordnak számító adósságot halmoztak fel a kórházak, a tartozásállomány elérte a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint 21,5 milliárd forintot. A januári – egyetemek nélkül számított – 14 milliárdos adósságnövekedés történelmi csúcs – mondta a Napi.hu-nak, Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A modellváltó orvosegyetemekkel együtt a tartozásállomány meghaladja a 15 milliárd forintot. Ugyanakkor azt kiemelte: az alapítványi fenntartású intézményeknek már egy ideje nem kell az államkincstár felé jelenteni a tartozásállományuk alakulását, az államkincstár adataiban a modellváltó egyetemek nem szerepelnek.

A szakember szerint eddig 2021. január volt a csúcstartó hónap, akkor 11,3 milliárd forinttal nőtt az kórházak adóssága az egyetemekkel együtt. Tavaly januárban pedig 5,4 milliárddal nőtt a fekvőbetegeket ellátó intézményekben a kifizetetlen számlák végösszege.

Sok minden áll a háttérben

A tartozásállomány kiugró idén januári növekedéséért több tényező is okolható –
mondta Rásky László

  • Az év végi adósságrendezésre készülve, az intézmények egy része „bespájzol”, azaz a lehetősége határain belül minél nagyobbra növeszti az adósságát.
  • Az év végi beszerzésekre hatással van az a feltételezés és tapasztalat is, hogy a következő év elején drágulni fognak az eszközök és a szolgáltatások.
  • De azt is hozzátette: a mostani kiugró adat egyik meghatározó tényezője az energiaárak növekedése.

A kórházak megemelkedett energiaszámláit a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni – ez a Kórházszövetség konferenciáján hangzott el. Az energiakrízis Velkey György János , a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint 100-150 milliárd forint plusz terhet jelent az intézményeknek.

Bár a 15 milliárd forintos egy hónapon belüli emelkedés Rásky László szerint valószínűleg egyszeri adat, a szakember azzal számol, hogy az elkövetkező hónapokban visszaesik az adósságnövekedés dinamikája. Ugyanakkor úgy véli, ez mindenképpen figyelmeztető jel, mert azt mutatja a hazai egészségfinanszírozás helyzete egyre rosszabb. Véleménye szerint – és ezt már sokszor hangsúlyozta – azonnali és hathatós változások szükségesek, elsősorban finanszírozási többletet kell biztosítani az egészségügyi ellátórendszer számára.

Évről évre alulfinanszírozott a rendszer

Tavaly év végén működési támogatásként 55 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, vagyis ekkora kórházkonszolidációra volt szükség, mert az intézmények nem jöttek ki abból a büdzséből, ami számukra rendelkezésre állt – erről Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára beszélt a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

Itt mutatta be újabb reformterveit, többek között arról beszélt, véget vetnek a betegek túlfektetésének és a vattázásnak.

 

Utóbbi annyit jelent, erről példát is mondott az államtitkár, hogy egy megyei kórház egy-egy esethez 6-7 ellátást könyvel rá egy betegekre, egy kis szakrendelőben, például a Felső-Tisza vidéken, 19-22 beavatkozást rendelnek a betegekhez az ellátása során. Hozzátette: az lenne a cél, hogy valós értéken finanszírozzunk egy-egy beavatkozást.

„Aki sokat markol, keveset fog” – reagált Rásky László a Kórházszövetség konferenciáján elhangzottakra. Véleménye szerint ennél sokkal kevésbé ambiciózus reform terveket sem sikerült megvalósítani a magyar egészségügyben az elmúlt harminc évben.

A kormány továbbra is arra a téves hipotézisre alapozva próbálja meg nominálértékben szinten tartani, azaz csökkenteni az egészségügyre fordítandó forrásokat, hogy jelentős hatékonysági tartalékok vannak a rendszerben. Pedig ha megnézzük a GDP-arányos közfinanszírozást, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak pluszforrásokat kell az egészségügyi ellátórendszerre fordítania – tette hozzá az OSZ főtitkára.

A finanszírozáson van a hangsúly

A vattázás és a betegek „túlfektetése” az intézményekben, ez Rásky László is valós problémát jelent. Ugyanakkor ezen technikák kialakulásának egyértelmű oka az elégtelen finanszírozás. Ha ezeket az elemeket kiveszik a rendszerből, az intézmények még brutálisabb adósságokkal fognak szembenézni – tette hozzá a szakember.

A megoldást az jelentené, ha valóban lenne kódkarbantartás, ami 15 éve szűnt meg.

Rásky László szerint a közbeszerzések kapcsán úgy tesz a kormány, mintha nem rendkívül szigorú állami kontroll alatt működne a rendszer, lassan egy évtizede – hangsúlyozta. Takács Péter beszélt arról, hogy véget vetnek az egészségügyben a lepacsizott szerződéseknek. Az egészségügyben a jelenlegi 40 százalékról 15 százalék alá akarják csökkenteni az egy indulós közbeszerzések arányát.

Erre reagálva Rásky László kiemelte: a jelenlegi rendszer sok esetben olyan cégeknek kedvez, amelyek finoman fogalmazva sem szakmai szereplők. Eklatáns példa az úgynevezett „csomagolócégek” alkalmazása: az ilyen esetekben össze nem tartozó eszközök beszerzésére – például CT mellé egy hullamosó-berendezésre – ír ki pályázatot az állami szereplő.

 

Mivel az egyes eszközcsoportokra szakosodott cégek nem tudják szállítani a teljesen eltérő eszközöket, közbelép egy olyan vállalkozás, amely „felvállalja” a piaci szereplők versenyeztetését, de hozzáadott érték nélkül nyeri meg a pályázatot.

finanszírozás kapcsán régóta téma a ráfordítás-elemzés. Az Orvostechnikai Szövetség információ alapján idén nem indul el az erre irányuló legújabb projekt. Joggal merül fel a kérdés, hogy miközben a kormány az egészségügyi ellátások értéken finanszírozásáról beszél, valójában érdeke-e, hogy kiderüljön, ténylegesen mennyibe kerül a magyarok egészségügyi ellátása – teszi fel a kérdést Rásky László.