Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén.
További részletek

Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot

Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: economx.hu, 2023. november 28. - Koncsek Rita
Most zárult le nyolc, az EU által finanszírozott EFOP-pályázat, ami a koronavírusjárvány alatt a magyar büdzsét terhelő költségeket kompenzálja. 50 milliárd forintot hívhattunk le orvosok és szakdolgozók bér-és járulékköltségeire, valamint 35,6 milliárd forintot gyógyszerköltségekre illetve gyorstesztekre.

2020-ban tört ki Magyarországon a koronavírus-járvány,  itthon közel 41 ezren haltak meg a vuhani vírus miatt. A pandémiára sem a világ, sem Európa, így Magyarország sem volt felkészülve. Globálisan 654 millió fertőzöttet azonosítottak, és 6,67 millió haláleset volt köthető a Covid19-hez.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe került Magyarország számára a világjárvány egészségügyi vonatkozása. Viszont most zárult le nyolc, Európai Unió által finanszírozott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), amelyek a koronavírus-járványhoz köthetők és összesen 85,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást tartalmaztak

– mondta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban rendezett konferencián Srágli Attila, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) pályázati és projektkoordinációs igazgatója.

Bérek, tesztek, gyógyszerek

Covid19 világjárvány az Európai Unió támogatási rendszerében továbbra is prioritásként jelenik meg. A most lezárult tenderekben a pandémiás időszak során felmerült, a magyar költségvetést terhelő költségek egy részének a hazai büdzsé számára történő visszafizetése valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Az egyik uniós pályázat keretében 50 milliárd forintot tudtak lehívni, amiből a pandémia ideje alatt a Covid részlegeken dolgozó orvosok és szakápolók bér- és járulékköltségét egészítették ki.

Az orvosok esetében elszámolható egységköltség óránként 9152 forint volt, az ápolók esetében pedig 4148 forint.

A másik projekt keretében a vírusfertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerek és gyorstesztek költségei számolhatók el 2020. február 1-jétől kezdődően, erre összesen 35,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít az Európai Unió az EFOP pályázatok keretében.

Több előadásban is elhangzott, hogy mindent Kínában gyártottak már ebben az időben is, és szinte minden ország fürkészei ott álltak a gumikesztyű-, a maszk- vagy a fertőtlenítőszer gyárak bejáratainál készpénzzel tömött táskákkal, és próbálták a betegellátáshoz szükséges eszközöket beszerezni.

Többek között így vásárolt Magyarország 12-13 ezer lélegeztetőgépet, amiből 12 ezer áll bontatlanul egy gödöllői raktárban. A beszerzés értéke 300 milliárd forint volt az adófizetők pénzéből. Eladni nem tudják, ennyi gépre pedig nincs szüksége a kórházaknak.

Szabolcsban hét orvosnak volt infektológiai szakvizsgája

Érdemes azokat a tapasztalatokat, amelyeket a koronavírus-járvány alatt szereztünk meg, nem elfelejteni – mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Rendkívül sok döntést kellett hozni, a kapacitások nem voltak elegendőek, a humánerőforrásokat pedig hozzá kellett rendelni az ellátórendszerhez, hogy működni tudjon és minél több beteg gyógyultan távozzon a betegellátásból.

Bár valamennyi kórház rendelkezett katasztrófavédelmi tervvel, és a Covid19-et nevezhetjük egyfajta katasztrófának, mégis a járvány első hulláma egy hadgyakorlathoz hasonlított, ez volt a felkészülés időszaka – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Szondi Zita a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei adatokat összegezte, és elmondta: Szabolcsban 2020. március 12-én azonosították az első covidos beteget Nyíregyházán. Amikor 2020 őszén a második hullám véget sem ért, és máris kaptak egy harmadik hullámot, akkor kellett jelentősen átszervezni a betegellátást, Covid osztályokat nyitottak, intenzív Covid ellátó részlegeket alakítottak ki.

Szondi Zita hangsúlyozta: a Covid ellátás sokkal több humánerőforrást igényelt, mint a korábbi betegellátások. Az oltópontokra a kollégák átcsoportosítása is komoly feladatot jelentett. Valamint a tesztelés megszervezése is szükséges előfeltétele volt a kórházi ellátásoknak.

Példaként említette, hogy Szabolcsban mindösszesen hét szakember rendelkezett infektológiai szakvizsgával, gyorsan be kellett vonni a belgyógyászokat és az intenzív szakvizsgával rendelkező háziorvosokat is a betegellátásba.

A vármegyében összesen 440 orvos és 1878 szakdolgozó vett részt a covidos betegek ellátásban. A járvány csúcsán 650 Covid beteg volt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kórházaiban.

Nyolcszor annyi gumikesztyű kellett, mint békeidőben

A járvány idején minden kórháznak maszkra, gumikesztyűre, zsilipruhára vagy vízlepergető köpenyre volt szüksége – mondta Gondos Miklós, a Bács Kiskun Vármegyei Oktatókórház főigazgatója.

Magyarországon a büntetés-végrehajtás napi 5-6 ezer maszkot tudott gyártani, az ára 9 forint volt, ami pillanatok alatt 300 forintra emelkedett.

A magyar egészségügy évente 115 millió darab gumikesztyűt használt békeidőben, csak a járvány első hat hónapjában 450 millió darabra emelkedett a gumikesztyű szükséglet az intézményekben

– sorolta a főigazgató az adatokat.

Amíg korábban kétezer dollár volt egy konténer gumikesztyű ára, a pandémia alatt tízezer dollárt kértek érte. Gondos Miklós szerint arra kell felkészülni, hogy ha lesz még egy pandémia, akkor is egyedül maradunk a világban, bármilyen járvány esetén csak magunkra számíthatunk. Éppen ezért fontos, hogy többet ilyen kitettség ne alakulhasson ki. 

Lehetett volna máshogy is...

A pandémia idején a betegellátáshoz szükséges humánerőforrás biztosítása jelentette a legnagyobb gondot, bár voltak önkéntesek, de néha orvosokat és ápolókat is át kellett vezényelni egyik vármegyéből a másikba. Nagy mennyiségű orvos és szakdolgozó folyamatos rendelkezésre állását kellett biztosítani, sokszor 16 órát dolgoztak a szakemberek a betegek mellett – mondta Muzsik Béla, az OKFŐ Szakellátás Tervezési és Szolgáltatás-fejlesztési főosztályvezetője.

Előre nem is gondolták, de a rendőrök és a katonák is megtalálták a helyüket az egészségügyben. És sok intenzív terápiára szoruló beteg mesterséges táplálását is át kellett gondolni, korábban ilyennel nagy tömegben nem kellett a kórházaknak szembesülnie. Rengeteg orvos, rezidens és ápoló kellett az oltásokhoz, és a halálesetet emelkedése miatt a halotthűtő kapacitásokat is bővíteni kellett.

Voltak gyógyszerek, a favipiravir és a remdesivir hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek segítették a betegek gyógyulását. A vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó projekt például 213,5 ezer remdesivir hatóanyag tartalmú gyógyszert összesen 27,1 milliárd forint értékben és 5 millió antigén gyorstesztet 7,4 milliárd forint értékben finanszíroz. Valamint további ezer darab RegN-Cov2 antitest koktélt is összesen 752 millió forint értékben.

A járvány kitörése előtt öt évvel 2015-2016-ban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) – ez volt az OKFŐ elődje – több NATO tagállam, köztük Magyarország is a hasonló szervezeteivel közösen elindult egy pályázaton, ami egy pandémiára készítette volna fel a tagállamokat, de sajnos ez a nemzetközi konzorcium nem nyert, mert ha nyert volna, másképp lett volna Magyarország felkészülve a világjárványra – mondta Muzsik Béla.