Egészségügyi fejlesztések 2015-ben – Interjú Dr. Beneda Attila helyettes államtitkárral

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészség­ügyért Felelős Államtitkársága kidolgozta, a kormány pedig elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014- 2020" elnevezésű stratégiai programot. A felvázolt jövő­kép a társadalom és az ágazat számára is egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát. A kijelölt irányokról és arról, hogy a szaktárca milyen konkrét feladatokat tűzött ki 2015-re, Dr. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkárt kér­deztük.

 

- Melyek az Egészségügyért Felelős Államtitkárság legfontosabb célkitűzései az elkövetkezendő időszak­ra?

- Célkitűzéseinket a magyar lakosság egészségi állapotá­val, valamint az egészségügy eredményességével és haté­konyságával kapcsolatos helyzetfelmérés eredményeinek alapján határoztuk meg. Céljaink közt szerepel a születés­kor várható egészségben eltöltött életévek két éwel történő növelése 2020-ra, és az uniós átlag elérése 2022-re. A szü­letéskor várható élettartamot nők esetében 78,3 évről 80 évre, férfiak esetében 70,3 évről 72 évre kívánjuk emelni. Tíz százalékkal csökkentenénk a százezer főre vetített stan­dardizált halálozási arány mértékét. Növelni szeretnénk a fi­zikai és mentális egészség egyéni és társadalmi mértékét, elő kívánjuk segíteni az egészségtudatos magatartást, és ösztönözni az egyéni felelősségvállalást. Csökkenteni akar­juk a területi egészség-egyenlőtlenségeket, illetve a szüle­téskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket.

- Mely területeket kívánják kiemelten fejleszteni 2015-ben?

- Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elkészítette, a Kormány pedig elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014-2020" programot. Ennek mentén a kormányzat para­digmaváltást kíván végrehajtani, amelynek fő szempontja a primer prevenció előtérbe helyezése és a népegészségügyi szűrések komplex kezelése. Ennek része a szűrővizsgálati rendszer felülvizsgálata és korszerűsítése. Prioritásnak te­kintjük továbbá a háziorvosi alapellátás humán erőforrásá­nak fejlesztését. Új, az országos ellátást magas szinten biz­tosítani és szervezni tudó szakmai és módszertani központ létrehozását tervezzük, amely a gyermekek sürgősségi és speciálisan súlyos baleseti ellátása mellett egyben preven­ciós és betegedukációs, valamint rehabilitációs központként is működik. Gyermeksűrgősségi ellátó pontokat fogunk léte­síteni a háziorvosi és kistérségi ügyeletek integrálásával. Az ápolói pálya népszerűsítése érdekében ösztöndíjas progra­mot indítunk elsősorban hátrányos helyzetű ápoló tanulók részére.

ALAPELLÁTÁS

- Milyen szempontok mentén kívánják fejleszteni az alapellátást?

- A kormányzat törekvése az egészségügyi alapellátás új alapokra történő helyezése, prevenciós tevékenységének erősítése. Elkészült az új alapellátási törvény tervezete, amelynek megalkotása szakmai szervezetek bevonásával történt, s már a Parlament előtt van. Ebben - a korábbiaktól eltérően - komplex módon értelmezzük az alapellátási tevé­kenységet. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a háziorvosokat és a házi gyermekorvosokat, hanem a fogorvosokat, az iskola­orvosokat, a védőnőket is az alapellátás szereplőinek te­kintjük. ldesoroljuk továbbá a foglalkozás-egészségügyet és az otthoni szakápolást is. E diszciplínák képviselik a legtöbb - és sok esetben az első - orvos-beteg találkozást, követ­kezésképpen a népegészségügy szempontjából ezek el­sődleges találkozási pontoknak minősülnek. Meg kell emlí­teni még a gyógyszertárakat is, amelyek - bár nem tekintjük az alapellátás részének - szintén népegészségügyi találko­zási pontként szolgálnak, hiszen a lakosság ezekhez az egészségügyi intézményhez fordul a legtöbbször. Ebben az irányban hat az utóbbi években bevezetett gyógyszerészi gondozás is.

Az alapellátás fejlesztésének sarkalatos pontja a műkö­dőképesség megteremtése. Az eddigiek során jó néhány al­kalommal részesítettük többlet-finanszírozásban a háziorvo­si és a házi gyermekorvosi rendszert, illetve kisebb mérték­ben az iskolaorvosok, a fogorvosok és a védőnők körét is. Azt szeretnénk elérni, hogy ezek az orvosok és szolgáltatók a praxisfinanszírozás - vagyis a rezsiköltségek fedezése - mellett olyan anyagi juttatást kaphassanak, amelyből tisz­tességes bért gazdálkodhatnak ki. Abban bízunk, hogy ezzel a lépéssel praxisvásárlásra ösztönözhetjük a fiatalo­kat is, amit az elöregedett korfa miatt rendkívül fontosnak tartunk.

- Ha jól tudom, felmerült a háziorvosok iparűzési adó alól való mentesülése is.

- Valóban megfogalmaztuk ezt a törvénytervezetben, amelyet azonban az Országgyűlés még nem fogadott el. Javaslatunk arra a megfontolásra épült, hogy a háziorvosi praxisok döntően közfinanszírozott szolgálatot végeznek, és ennek a tevékenységnek a visszaadóztatásával szemben elvi fenntartásaink vannak. Reméljük, hogy a törvény elfo­gadását és hatályba lépését követően a háziorvosi szolgá­latok ténylegesen mentesülni fognak az iparűzési adó meg­fizetése alól.

- Hogyan alakítanák át a háziorvosi kompetenciá­kat?

- A minőségi definitív ellátás megvalósulásához szükséges a háziorvosi kompetenciák szélesítése. Ezt a szempontot fel­tétlenül érvényesíteni kívánjuk, mert fontosnak tartjuk, hogy a háziorvosok ne csupán „irányító központként" működjenek, hanem a hozzájuk forduló betegek jelentős hányadát hely­ben el is lássák, jelentős mértékben tehermentesítve ezzel a járó- és fekvőbeteg szakellátást. Folytatjuk az előző években megkezdett finanszírozási programot, azaz értékálló állami támogatást kívánunk biztosítani a praxisok működtetéséhez. Ennek keretében a háziorvosoknak lehetőségük nyílik olyan műszerek beszerzésére, amelyekkel egyszerűbb vizsgálato­kat ők maguk is elvégezhetnek. Például Doppler készüléket vásárolhatnak, amellyel a népbetegségnek számító periféri­ás érbetegségek jelentős része kiszűrhető. Terveink között szerepel az egyéb szakvizsgák elismerése is. Ez alatt azt ért­jük, hogy ha a háziorvos további szakvizsgával rendelkezik, akkor a más területen szerzett szakvizsgáját gyakorolva be­tegeket fogadhasson, és erre az ellátásra finanszírozást kap­hasson. E koncepció részletes kidolgozása a közeljövő fel­adatai között szerepel.

- Hogyan illeszkedhet az átalakítandó alapellátás a korábban említett paradigmaváltásba?

- Kiemelt szerepet szánunk az alapellátásnak a megelő­zésben és a szűrésekben. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020" stratégiában a népegészségügyi prioritások kö­zött szerepel például a krónikus légzőszervi megbetegedé­sek megelőzése, amiben feltétlenül számítunk a háziorvosok aktív közreműködésére. A családorvosok sokat tehetnek a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) korai felismerésé­ért, és a betegek gondozásával nagymértékben tehermente­síthetnék a szakellátást. A dohányzás a COPD legfontosabb oki tényezője, nem beszélve a tüdőrákról, amelynek kialaku­lásáért 95 százalékban felelős. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben és a tüdőgondozói hálózatban már évek óta szervezetten zajlik a programszerű leszokás támo­gatása. E tekintetben a háziorvosok is bizonyára sokat se­gíthetnek a leszokni kívánó betegeiknek, s talán eredménye­sebben győzhetik meg azokat a pácienseiket is, akikben még nem született meg az elhatározás.

- A dohányzás visszaszorításában mérföldkőnek számít a nemdohányzók védelméről szóló törvény. Ér­zékelhető már ennek hatása?

- Valóban korszakalkotó jelentőségű volt a nemdohány­zók védelméről szóló törvény szigorítása, és a társadalmi fo­gadtatása is kedvezőnek tünik. Sokan letették a cigarettát, de talán még többen vannak, akik nem szoktak le róla, de ritkábban gyújtanak rá, hiszen ma már közösségi zárt térben gyakorlatilag sehol sem lehet dohányozni. Biztos, hogy ez éveken belül éreztetni fogja a hatását, nem csak a tüdőda­ganatok, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedések számának alakulásában is. Hazai adatunk még nincs, de azt már tudjuk, hogy Angliában a szigorú szabályzás bevezeté­sét követő évben 17 százalékkal csökkent a szívinfarktus előfordulási aránya.

- Ha jól tudom, a dohányzásról való leszokásban az Egészségfejlesztési Irodák is támogatják a lakosokat. Hogyan segítik ezek az irodák az alapellátás munká­ját?

- Az uniós forrásból létrejövő Egészségfejlesztési Irodák (EFI) egy újfajta szolgáltatási formát nyújtanak a lakosság részére. Ezek az irodák nem veszik át az alapellátás szere­pét, hanem kiegészítik azt. Eddig körülbelül hattucatnyi iroda állt fel, tervünk az. hogy minden járásban legalább egy létesüljön. Törekvésünk. hogy ezeken a helyszíneken olyan kapcsolódási pont jöjjön létre az aíapellátás és a szakellátás között, ahol a népegészségügyi szempontok érvényesülhet­nek. Tehát egyrészt egy vertikális integráció valósulhat meg, másrészt ide delegálnánk azokat a kollegiális vezetőket is, akik az adott járásokban felelősek azért, hogy az alapellá­tásban dolgozók munkája semmilyen kívánnivalót ne hagy­jon maga után.

FEKVŐBETEG ELLÁTÁS

- Milyen elveket kívánnak érvényre juttatni a fekvő­beteg ellátásban?

- Legfőbb prioritásnak a szolidaritás elvét, az egyenlő hoz­záférés esélyét tekintjük. Célunk a lakosságarányos, szak­mai alapú egészségügyi szolgáltatás megteremtése. Egy­séges egyensúlyt kívánunk megteremteni a centralizáció - decentralizáció terén. Erősíteni fogjuk a szétaprózott felada­tok ellátási koncentrációját, a költséghatékonyság tükrében el fogjuk érni a fenntarthatóságot. Átjárhatóvá tesszük a fekvő- és járóbeteg. valamint az egynapos ellátások kasszáit. A szükségletekhez rugalmasan igazodó rendszer fenntartása érdekében megvalósítjuk a kapacitásátcsopor­tosítást és a többletkapacits-befogadást.

- A közelmúltban jelentős átrendeződés volt megfi­gyelhető a háttérintézmények között. Összefoglalná rö­viden a változásokat?

- Ez év tavaszán végrehajtottuk a háttérintézményi struk­túraátalakítást. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezefejlesztési Intézet (GYEMSZI) mammutin­tézményéből 2015. március 1-jei hatállyal létrejött a fenntar­tói jogokat gyakorló Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Az újonnan felállított Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) látja el a gyógy­szerészeti államigazgatasi feladatokat. valamint egyes fel­adatok tekintetében egészségügyi államigazgatási szerv­ként is működik. Az OGYÉI a GYEMSZI Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósaga. Eszközminösítö és Kórháztechni­kai Igazgatósága, Technológiaértékelő Főosztálya által ellá­tott feladaítok tekintetében a GYEMSZI, az ÁNTSZ megha­tározott feladata tekintetében az ÁNTSZ, valamint az Or­szágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) jogutódja. A betegút-szervezés az Országos Egészség­biztositási Pénztár (OEP) feladatkörébe került át, a minő­ségügyet pedig a 2012 novemberében megalakult Orszá­gos Betegjogi. Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBOK) delegáltuk.

- Milyen célból alakultak a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok?

- Mint említettem, az új egészségügyi stratégia egyik kie­melt célja az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő hoz­záférés megteremtése, melynek alappillére a megyei szintű, lakosságarányos forráselosztás. Az így meghatározott me­gyei egészségügyi keretek felosztását az ellátási szintek kö­zött és azokon belül - mind horizontálisan, mind vertikálisan - a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB) koordinálják. A bizottságok első feladata az volt, hogy olyan struktúrában állapodjanak meg, amely fenntartható az adott megyére vonatkoztatott finanszírozással. Első megközelí­tésben a lakosságszám arányában egységesítettük a finan­szírozást, majd a későbbiekben ennek népegészségügyi és szociális szempontokat is figyelembe vevő finomhangolásá­ra lesz még szükség. A megyei bizottságok havi rendsze­rességgel, kétféle összetételben üléseznek. A kórházigaz­gatókat tömörítő bizottság a betegutakat vizsgálja, a feladat felelőse az OEP. A másik bizottság - melynek felelős szer­vezője az ÁEEK, tagjai a gazdasági igazgatók - ellenőrzi a gazdasági folyamatokat és felel a controlling folyamatos szinten tartásáért. A havi egyeztetések során összegyűjtött javaslatokat a bizottságok az államtitkár elé terjesztik. Mindettől azt várjuk, hogy a szükségesnek ítélt beavatkozá­si folyamatok az eddiginél rugalmasabban indulhatnak el, és végeredményben azt, hogy az intézményi működés gördü­lékenyebbé tételével a betegellátás minősége javulni fog.

- Ha a fekvőbeteg ellátásról beszélünk, nem lehet megkerülni az adósságállomány kérdését.

- Az eddiginél pontosabban meghatároztuk az adósságál­lományokat, és már folyamatban van a kórházak szempont­jából létfontosságú hatvanmilliárdos konszolidáció kifizeté­se. Az ÁEEK befejezte a tárgyalásokat a kórházi adósság­konszolidációban érintett legnagyobb beszállítókkal, és je­lenleg a megállapodás keretei szerinti szerződések aláírása történik a kórházak és a beszállítók között. A továbbiakban közvetlenül az egészségügyi intézmények és beszállítóik között zajlanak a tárgyalások.

- Sokan várják az egészségügyi eszközök energia­megtakarítást célzó beszerzésének támogatását. Mit tudhatunk erről?

- Az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása" című (KEOP-5.6.0/E/15 kódszá­mú) pályázat kiírásra került. A pályázat keretében lehetőség nyílik a pályázók tulajdonában lévő, saját OEP finanszírozott tevékenységhez kapcsolódó, meglévő egészségügyi eszkö­zök cseréjéhez kötött, új, szintén a pályázók saját tulajdonába kerülő, saját OEP finanszírozási tevékenysége körében hasz­nált CT, MRI, röntgen berendezés beszerzésének támogatá­sára 9 milliárd forint értékben. Pályázhatnak közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvő- és/vagy járóbeteg el­látó költségvetési szervek, OEP finanszírozási szerződéssel rendelkező intézmények és egyetemek, valamint a kórházak, vagy a kórházak és fenntartóik között létrejövő konzorciumok.

- Az elöregedett géppark hatékonyabb, új berende­zésekre történő lecserélése azért is aktuális lehet, mert egy rendeletmódosítás következtében minden daganat­gyanús betegnek a képalkotó diagnosztikai kivizsgálá­sát el kell végezni. A háziorvosok is jogosultak lesznek elrendelni ezeket a képalkotó vizsgálatokat?

- Nem, a háziorvosoknak onkológiai centrumba kell utalni­uk a betegeket, mert csak az ott dolgozó szakorvosok jogo­sultak a képalkotó vizsgálat elrendelésére. Célkitűzéseink kö­zött szerepel, hogy az ismerten valamilyen daganatos meg­betegedésben szenvedő betegek két héten belül képalkotó diagnózishoz jussanak. Ennek megvalósulásához valóban fontos az elégséges CT, illetve MR kapacitás. Régi tervünk to­vábbá, és realizálásra vár a teljes hazai röntgenpark digitali­zálása, ami lehetővé tenné a teleradiológia strukturáltabb mű­ködését. Ennek feltétele, hogy az adó és a fogadó oldalon is megfelelő számítógépes kapacitás álljon rendelkezésre.

- Igaz-e a hír, miszerint amennyiben a képalkotó el­járás nem igazolja a daganat meglétét, akkor nem fogják kifizetni a vizsgálatot?

- Többféle elképzelés látott napvilágot, de a legutolsó ver­zió szerint a két héten belül történő képalkotó vizsgálat le­hetőségét csak azon betegek esetében lehet majd igénybe venni, akiknél korábban diagnosztizáltak valamilyen rossz­indulatú daganatos betegséget. Ily módon a feltett kérdés már nem aktuális.

- Végezetül kérem, fejtse ki: mit várnak az ágazati stratégiában megfogalmazott célok teljesülésétől?

- Elsősorban az egészségügyi rendszer működési haté­konyságának növekedését reméljük, amelynek révén a meglévő források felhasználásával a legtöbb egészségérték megőrzése és fejlesztése valósulhat meg.