Ahogy a kórházak, úgy az őket kiszolgáló piaci szereplők gazdasági helyzete sem változik. Márciusban az akkor 110 milliárdos kórházi adósság rendezéséről döntött a kormány, miután a helyzet odáig fajult, hogy nemcsak a NAV, de már a beszállítók is inkasszóztak az intézményekben. Az adósságrendezést két ütemben hirdette meg a kormány, de az első kör után, május végén még mindig 83 milliárdos volt az adósság. A mostani újabb 41 milliárd ellenére június végére, ahogy Kiss Zsolt NEAK-főigazgató az IME konferenciáján prognosztizálta, máris 50 milliárd forint lesz a kórházi tartozás. Az ellátórendszer jelenlegi működése havi szinten 12-14 milliárdos adósságot termel. A beszállítóknál ugyan nincs egyezményes gyakorlat, mindenki maga dönt, hogy lép-e, de az adósság termelődése folyamatos.
„Tavaszi ígéretének megfelelően a kormányzat döntött a kórházi adósságrendezés második lépcsőjéről. A 41 milliárd forintból a kórházaknak július végéig kell kifizetniük a lejárt számláikat. Ez az összeg nagyságrendileg akkora, mint amennyivel az áprilisi rendezés óta nőttek a tartozások. Az egészségügyi intézmények lejárt adóssága tehát nem fog eltűnni, csak visszatér az 50-60 milliárd forintos sávba. Ez továbbra is rendkívül magas szint, hiszen a korábbi években csak novemberre hízott ekkorára a kiegyenlítetlen számlák összege, év közbeni konszolidáció nélkül. Idén pedig ekkora adóssággal indítják a kórházak a második félévet” – fogalmazott az eLitMednek dr. Rádai Tamás, az innovatív orvostechnológiai szektor hazai érdekképviselete, az ETOSZ (Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete) igazgatója. „Fontos fejlemény azonban, hogy a szaktárca Egészségügyi Államtitkárságán létrejött egy kórházi adósságkezelési munkacsoport, amelyben a kormányzati szereplők mellett részt vesznek a kórházak és a beszállítók szakmai szervezetei is. A munkacsoport olyan megoldási lehetőségeket vizsgál, amely egy pénzügyi intézmény bevonásával minden érintett számára biztosítja a kiszámítható gazdálkodást. Feltétlenül szükség van ilyen átmeneti megoldásra mindaddig, amíg a kórházi eladósodás tényleges okait a Kormány egyéb intézkedései révén sikerül orvosolni. Jó hír, hogy megkezdődött a valós ellátási költségek tételes felmérése, amely idővel elvezethet az alulfinanszírozott ellátások díjazásának emeléséhez. Utóbbi kérdésekbe a beszállítók nem kívánnak beleszólni, mindössze annyit szeretnének, hogy ennek megtörténtéig ne rajtuk csattanjon az ostor a kórházi ellátás alulfinanszírozottsága miatt” – mondta az igazgató.