Magyarországon évente 400-500 műhibapert indítanak, a megítélt kárösszeg évi mintegy 2 milliárd forintot tesz ki.
Ebből is látszik, hogy az egészségügy veszélyes üzem, ám a veszélyek jelentősen mérsékelhetők, például olyan nemzetközi szabványok bevezetésével, amelyek a betegellátás minden egyes pontját egyértelműen nyomon követhetővé és, ha szükséges, visszakövethetővé teszik. Az egyik legnagyobb nemzetközi szabványrendszer, a GS1 működtetését végző nemzetközi szervezet a napokban Budapesten tartja globális egészségügyi konferenciáját.
A szabványosításnak óriási jelentősége van többek között a gyógyszerelési hibák kiküszöbölésében. Abban, hogy a kórházban fekvő betegek azt az orvosságot kapják meg és olyan dózisban, amit az orvos rendelt a számukra. Ehhez nem kell más, mint hogy a nővérnél legyen egy vonalkód-leolvasó, amelynek segítségével összevethetők a beteg azonosító csuklópántján található vonalkód adatai a beadni tervezett orvosság vagy injekció adataival.
Mint Richard Price, a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetségének szakértője elmondta, az Egyesült Államokban az említett módszert már rutinszerűen alkalmazzák a betegbiztonság növelésére, és a brit nemzeti egészségügyi szolgálat is kötelezővé tette használatát a közkórházakban. Európa több országában, köztük hazánkban, főként az akadályozza bevezetését, hogy a gyógyszerek már bontott csomagban kerülnek fel a kórházi osztályokra, a belső csomagoláson viszont nincsenek azonosítók.
A gyógyszeriparnak nem csak ezt a problémát kell áthidalnia. Egy európai uniós előírás alapján a gyártóknak a jövő évtől minden egyes doboz gyógyszert egyedi azonosítóval kell jelölniük annak érdekében, hogy az ellátási láncba ne kerülhessen be hamis gyógyszer. Amerikában már az orvostechnikai eszközökre – injekciós tűkre, implantátumokra stb. – vonatkozóan is él egy ilyen szabályozás, és várható, hogy az Európai Unióban is hamarosan kötelezővé teszik ezek egyedi azonosítását.
– Az egészségügyi ellátásban alkalmazott gyógyszerek, eszközök nyomon követése a felhasználást is hatékonyabbá teheti – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Molnár Attila szerint kis befektetéssel jelentős megtakarítást lehet elérni, hiszen a GS1 szabvány ráépíthető a meglévő – és uniós forrásokból éppen most fejlesztett – egészségügyi informatikai rendszerekre.
Az elnök úgy fogalmazott: ha már egyszer sok száz milliárd forintot fektetett az állam az elmúlt években az egészségügy fejlesztésébe, amelyben ezáltal a XXI. századnak megfelelő egészségügyi technológia is képviselteti magát, akkor fontos, hogy a logisztikai háttér se múlt századi legyen.