Adni vagy nem adni

Társadalmi szokást nem lehet büntetőjogilag szankcionální - ismerte el a Kúria a hálapénz kapcsán, amit az új Btk. elvileg tilt. A kormány is letett már a kriminalizálásáról.

"Illik ám megköszönni, de nemcsak az orvosnak, hanem mindenkinek, aki benn van a műtőben" - az egykori Állami Egészségügyi Központ egyik szülésznője mondta ezt egy vajúdó nőnek. Ez nem jó szándékú tanács - álla­pította meg a Kúria a minap közzétett elvi határozatában, hanem egyértelmű kérés, ami miatt a kórház alkalmazottját koráb­ban vesztegetés miatt pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra is ítélte a bíróság. A hála­pénz amúgy nem jogtalan előny, hacsak nem valamilyen kötelességszegés honorálása, így elfogadása sem vesztegetés - szögezte le a Kúria. A kérdés enyhe megítélésén pedig nem változtat az a tény sem, ha teljesen egyértelmű - és például az interneten elér­hető - adott esetben egy-egy orvos tarifája. Társadalmi szokás a Kúria szerint sem lehet veszélyes a társadalomra.

A Honvédkórházban a nőgyógyászok mellett kapott a szülésznő, a műtősfiú, az altatóorvos, a nővér és az osztályvezető főorvos is - valószínűleg éppen úgy, aho­gyan bárhol máshol, ahol van fizetőképes páciens. A budapesti kórházban volt, aki csak 2 ezer, más 5-10 ezer, és olyan is, aki 60-80 ezer forintot kapott. Például az epidu­rális érzéstelenítést ötezer forinttal volt szo­kás „megköszönni", a szülésért pedig 60-80 ezerrel lehetett a hálát méltóképpen kifejezni.

Mindebben a meglepő csak az volt, hogy a történtekért, közérdekű bejelentés nyomán, a Fővárosi Főügyészség vesztegetésre hivat­kozva emelt vádat tizenegy nőgyógyász és két szülésznő ellen, és legalább húsz esetben látta megalapozottnak a vádat. A Fővárosi Törvényszék nem jogerősen 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre ítélt tíz szülész­-nőgyógyászt, amiért hálapénzt kértek a szü­lés levezetéséért, ami vesztegetésnek minő­sül. A bíró a vádlottak tagadásával szemben azoknak a tanúknak hitt, akik azt vallották, hogy maguktól nem adtak volna, de úgy érezték, nincs választásuk, mert szinte uta­sították őket a pénz átadására. Másodfokon nagyot fordult azonban a világ, s feltehetően az élethez jobban igazodott a Fővárosi Íté­lőtábla, amely felmentette a vádlottak egy részét, és a többieknek is enyhítette a bün­tetését. Az eltérő bírói álláspontok nyomán került az ügy a Kúria elé.

A tanácstalanság nem csak a bíróságokra jellemző a hálapénz ügyében. „A tény­állás jelenlegi megfogalmazása - miután az a felelősség kérdésében egymással ellen­tétes értelmezéseknek ad teret - nyilván­valóan sérti a jogbiztonság követelményét" - a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya fogalmazott így a 2013 júliusa óta hatályos büntető törvénykönyv vesztegetésre vonatkozó előírása kapcsán a Magyar Rezidens Szövetség felveté­sére reagálva. A tisztánlátás érdekében az ügyészség jogszabályváltozást javasolt, ennek nyomán az Igazságügyi Miniszté­riumban tavasszal készült is egy javaslat, amely szerint nem minősülne bűncselek­ménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogadna el juttatást a pácienstől, ugyanakkor büntetnék, ha az orvos az egyébként ingyenes ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. A tervezet még kormány elé is került, ám kellő szakmai és politikai támogatás hiányában azóta is ott fekszik. Jelezve egyúttal azt is, hogy a magyar egészségügy rákfenéjének tartott hálapénz megszüntetése csak a szlogenek szintjén és csak véletlenszerűen merül fel. Legutóbb Zombor Gábor, azóta már lemondott egészségügyi államtitkár nevezte egyik legfontosabb megoldandó feladatának, ám dolgavégezetlenül távozott.

Ilyen esetek miatt büntetőügyek minden­esetre a jövőben sem indulnak tömegével, noha a most hatályos Btk. szépen csendben büntetni rendelte a hálapénz elfogadását is. Bár az indoklásából nem sok derült ki a lát­szólagos szigor indokairól, az új szabályozás „minden bizonnyal kriminalizálta a hála­pénz minden formáját" - fogalmazott Tóth Mihály egyetemi tanár egy szakcikkében.

Az új Btk. már az általános rendelkezései körében kizárja annak a személynek a bün­tethetőségét, aki egyébként formálisan bűn­cselekménynek minősíthető magatartást jogszabály engedélye alapján fejt ki. Ez védi például.az engedélyezett abortuszt végző orvost. Sokak szerint a munka törvény­könyve tartalmazza a kiskaput, amikor elő­írja: „munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevé­kenységére tekintettel nem fogadhat el vagy nem köthet ki". Ebből pedig akár az is következhetne, hogy ilyen hozzájárulás bir­tokában viszont nincs akadálya a hálapénz elfogadásának.

Ez a gondolatmenet azonban téves - érvel Tóth Mihály, mert a „jogszabály engedélye" nem az orvost jogosítja fel hálapénz elfoga­dására, hanem a munkáltatóját az engedé­lyezésre. Büntetőjogi szempontból ezért e hozzájárulás nem olyan „jogszabály által adott engedély", amely az egyébként tiltott elkövetési magatartást (előny elfogadása) legalizálná. Valaminek a jogosságát vagy jogtalanságát a főnök maga nem deklarál­hatja, kötelező ereje csak a kifejezett és egyér­telmű jogi előírásnak lehetne - hangsúlyozta Tóth. Ebben egyetért a Magyar Rezidens Szövetséget is képviselő Gellér Balázs József ügyvéd, egyetemi tanár is, aki szerint ha a törvényi tényállás alapján a cselekmény elkövetésének pillanatában nem látható előre, hogy az később milyen büntetőjogi következménnyel jár, „akkor az a tényállás nem felel meg a jogbiztonság követelményé­nek". Ezért mindaddig, amíg a törvényszö­veget nem pontosítják, a jelen helyzet csak úgy oldható meg, ha az ügyészség nem emel vádat előre nem kért vagy ígért, utólag elfo­gadott hálapénz miatt - érvelt Gellér.

A Kúria mindenesetre az alsóbb bíró­ságoknak megmutatta a követendő irányt. E szerint hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül az egészségügyi dolgozó­nak önként átad. Ugyanis a borravaló sem tekinthető jogtalan előnynek, és az adótör­vények külön nevesítik is a hálapénzt, ami a borravalóval ellentétben adóköteles bevé­tel. Márpedig a jogtalannak nem tekint­hető előny elfogadása nem alapozhatja meg a vesztegetést sem a régi, sem az új Btk. sze­rint - áll a Kúria határozatában. Hozzátéve: a kért és ezért kapott szolgáltatás, a célozga­tás, a szokásokra való figyelemfelhívás után kifejezett hála sem tartozik a hálapénz kate­góriájába.