A kisebb beavatkozásoknál két-három hónap, a nagy műtéteknél, például a protézisbeültetéseknél legfeljebb fél év lesz a várakozási idő a kormány tervei szerint az ez évi 6 milliárd forintos várólista-csökkentési program nyomán. A szakma szerint nem csak a pénz kevés.
Évi mintegy 5 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre az a nagyjából tucatnyi, hazai magántulajdonban lévő egészségügyi beszállító vállalkozás, amely ma számottevő innovációs tevékenységet folytat Magyarországon. Állami támogatással fokozható lenne az aktivitás.
A kórházi adósságok konszolidációja már önmagában csökkenti az újratermelődés esélyét, ám teljes egészében nem oldja meg a problémát – fogalmazott lapunknak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke. A megyei egyeztető bizottságok üléseivel kapcsolatban kifejtette, egészen más mozgástér alakul ki az ország azon részein, ahol jelentős anyagi többlethez jutnak, szemben azokkal, ahol komoly finanszírozási mínusszal kell szembenézni.
Elméletben ma már nem garantálható a betegek biztonsága a magyar egészségügyben az orvos- és nővérhiány miatt, amit a betegek csak azért nem éreznek, mert az egészségügyben dolgozók két-háromszor annyit dolgoznak, mint kellene, miközben az egészségügyet a döntéshozók továbbra sem kezelik prioritásként - mondta a Betegbiztonság 2015 című, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) megrendelésére végzett felmérés eredményeit ismertetve Dénes Tamás, az MRSZ elnöke.
A Klubrádióban Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával készített interjú szerkesztett változatát olvashatják a következőkben.
Az történt, amire számítani lehetett: az egészségügyi intézmények nem tudtak megegyezni első menetben arról, hol milyen ellátás maradhat meg, hogyan csökkentsék a költségeket. Jellemző, hogy a közép-magyarországi régióban, ahol az egészségbiztosító áprilistól 12 milliárd forinttal kevesebbet adna betegellátásra, a beérkezett tervek szerint az érintettek több ágyon és több pénzért szeretnének gyógyítani.