Elfogadta az Országgyűlés az újabb egészségügyi törvénycsomagot. A tíz jogszabályt érintő döntés értelmében egyebek között változik a teljes családok gyermekápolási táppénzjogosultsága, a fesztiválok helyszínén ideiglenes fiókgyógyszertár létesülhet, továbbá négy új pszichotróp vegyülettel bővül ezen anyagok jegyzéke.
„Az orvosbárókra megy el a pénz”címmel közlik 2016.04.18-án Lantos Gabriella sok tekintetben megszívlelendő, némelyekben vitára indító magánvéleményét egészségügyünk bajairól. Dr. Weltner János orvos közalkalmazott elemzése.
Magyarországon több mint háromszázezer embernek kétszer akkora az esélye a korai, 65 év alatti halálozásra, mint az országos átlag. Ennek oka az, hogy lakókörnyezetükben nem megoldott a háziorvosi ellátás. Az EU-n belül ráadásul hazánkban halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésekben is – ilyen és ehhez hasonló, riasztó adatokat közölt a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete. A társaság arra kéri a döntéshozókat: a biztonságos betegellátás érdekében az alaptörvényben rögzítsék, hogy a kormánynak legalább a GDP hat százalékát az egészségügyre kell fordítania. Lapunknak Dénes Tamás, a szakszervezet elnöke arról beszélt: már nincs türelmi idő, az állampolgárok egészsége a tét.
A prioritásként említett feladatok elvégzésén keményen dolgoznak az államtitkárságon, a Kórházszövetség támogatja is ezt a munkát, de hogy a „zöld lámpa” mit jelent pontosan, azt egyelőre nem tudjuk, mondja a MedicalOnline-nak adott interjúban dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) új elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója.
300 000, 500 000, 700 000 Ft. Az érdekvédők szerint ez lenne a méltányos orvosfizetés, a jelenlegi 150 000, 200 000, 300 000 Ft helyett. Sokak szerint ez irreális, nincs ennyi pénz a magyar egészségügyben. Pedig van, csak ahhoz több lépcsőben és jelentősen át kell alakítani a kádárizmusból itt maradt, harminc-negyven éve változatlan elvek szerint működő orvoslást. Le kell számolni a tévhitekkel és mítoszokkal, amelyek elfedik a valódi problémákat. Például azzal, hogy kevés az orvos, mert ez nem igaz. Nem az orvos kevés, hanem a nővér, ezért az orvosok végzik el a kvalifikálatlanabb munkákat is, a magyar átlagbér környéki fizetésért. De persze nem ebből élnek, hanem abból a plusz 150 milliárd forintból, amit magánrendelésen vagy hálapénzben keresnek hozzá. Már akinek jut belőle. Mert az orvosbárók által működtetett kórházi hűbérbirtokok az ésszerű egészségügy paródiái. Száz éve meglévő százágyas kórházak vannak szerte az országban egymástól karnyújtásnyi távolságra, így minden orvosbárónak jut egy műtő vagy egy osztály. Rájuk megy el a pénz, ahelyett, hogy az egészségügyben dolgozókat fizetnék meg belőle.
Újra rohamtempóban nő a kórházak adóssága, március végén a Magyar Államkincstár 47,8 milliárd forintos tartozásállományt tartott nyilván. A növekedés az előző hónaphoz képest 4,6 milliárd forint volt, amelyből 3,8 milliárd forint ismét a 60 napon túl lejárt állományt gyarapította.
Lesz egészségügyi béremelés, de nem tudni, mennyi. A jövőben 8-10 kancellár kontrollálja a magyarországi kórházakat. A budapesti ellátórendszer fejlesztésére három koncepció is készült, az egészségügyi államtitkárság nem egyetlen szuperkórház, hanem a 3 sürgősségi központ tervét támogatja. Az államtitkár nem tud az OEP megszüntetéséről.