- Forrás: Kórház Szaklap, 2015. Tél - Sándor Judit
A személyre szabott orvoslásról, a genetika, epigenetika kapcsolatáról, az exponenciálisan fejlődő orvostudomány kihívásairól, a finanszírozás kérdéseiről értekeztek a tudományos fórum előadói.
A személyre szabott orvoslásról, a genetika, epigenetika kapcsolatáról, az exponenciálisan fejlődő orvostudomány kihívásairól, a finanszírozás kérdéseiről értekeztek a tudományos fórum előadói.
A túlzott munkateher részben abból fakad, hogy a kórházak a saját és nem a betegek érdekei mentén működtetik az egészségügyet.
Az intézmények azt árulják, amijük van, nem pedig azt, amire a lakosságnak szüksége lenne.
Alapjaiban recseg-ropog az egészségügyi ellátórendszer, és félő, hogy idővel összeomlik. Dr. Rácz Jenővel, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgató főorvosával beszélgettünk.
Kevesebb mint egy hónappal az első uniós támogatási ciklus zárása előtt is írtak még ki egészségügyi fejlesztési pályázatot, miközben még a korábban elindított projektek közül is többnek kétséges az időbeni befejezése. Ezzel együtt is, a 2007 és 2013 közötti időszakra hazánknak megítélt uniós forrásokból mintegy 500 milliárd forintot kapott az egészségügy.
A budapesti kórházak közül mindössze háromban vannak tartósan betöltetlen orvosi, és csupán egyetlenegyben régóta üresen álló ápolói státusok az intézményi adatszolgáltatások szerint.
Az utóbbi hetekben több, sokak számára meglepően bátor nyilatkozatot tett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), főként az áltudományokról, így a homeopátiáról is. Az MTA orvosi szakosztálya egyenesen azt javasolja, hogy a homeopatikus szerek hatékonyságát is kötelező legyen tesztelni (ami sok szakértő szerint e készítmények betiltásával lenne egyenértékű). Lovász Lászlóval, az Akadémia elnökével az MTA társadalmi státusáról, önállóságáról, a tudományos és politikai kérdések elhatárolásáról és a magyar tudomány legnagyobb bajairól is beszélgettünk.