Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Vörös kód az egészségügyben: csúnya számok érkeztek a kórházakból

A legfrissebb államkincstári adatok szerint a kórházak lejárt adóssága június végére már elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára lapunknak. A szakértő szerint, ha a folyamatok nem változnak, év végére ismét 100 milliárd forint közelébe emelkedhet a tartozásállomány.
További részletek

Figyelmeztet a szakma: a betegellátás is megsínyli, ha újra felpörög a kórházi adósság

A kórházi lejárt adósság, némi csökkenés ellenére is, május végén már meghaladta a 42 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a javulás mögött egyszeri finanszírozási hatás áll, miközben a betegellátás biztonsága érdekében továbbra is elengedhetetlen a kórházak gazdálkodásának stabilizálása.
További részletek
  • Forrás: Világgazdaság, 2015. május 20. – Haiman Éva

A kórházakba beszállító cégek több mint 85 százaléka hiába vár az adósságrendezésre. 

 

Az előirányzott 60 milliárd forintból 20 milliárd kifizetéséről született eddig megállapodás (a kórházi adósságállomány kamatok nélkül is több mint 90 milliárd). A szállítói szövetségek szerint a kórházak az adósságrendezés reményében leállították a számlák kiegyenlítését. Több száz cég áll sorban, döntően kkv-k, amelyek éves árbevételének nagyjából fele kintlévőség.

Az érdekvédők kifogásolják, hogy az egyeztetések nem voltak transzparensek, nem tudni, hogy az adósságrendezésbe bevont cégeket mi alapján választották ki.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) közleményében úgy fogalmaz, hogy az első körbe bevont beszállítók kiválasztásának szempontjai „a tárgyalások lebonyolítására rendelkezésre álló idő és erőforrás voltak”. A beszállítók a kezdetektől fogva attól tartottak, hogy az állam igyekszik faragni jogos követeléseikből. A közlemény szerint „az ÁEEK azon elvek mentén folytatta le a tárgyalásokat a beszállítókkal, hogy a lehető legnagyobb közpénz-megtakarítást érje el a járulékos követelések csökkentésével, de a szállítói partnerek valós finanszírozási költségeinek figyelembe vételével”.