„Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltást várnak az emberek” – indokolta lapunknak Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, miért változik meg alapjaiban és cserél vezetőt valamennyi kulcsfontosságú kormányzati intézmény. A gyógyítás minőségének drámai romlását okozta, hogy az Orbán-rezsim sorra döntötte le az egészségügy „irányítótornyait”. Mindet újraépítik, és újakat, például minőségügyi hatóságot hoznak létre a gyógyítás színvonalának ellenőrzésére. Hat pontban mutatjuk be, hogy mi lesz az intézmények új funkciója és kik fogják vezetni ezeket, és hogy megroggyantásukkal milyen károkat okozott a leköszönő rendszer.
– Akkor ezt most abbahagyom – mondta Kásler Miklós korábbi emberi erőforrásminiszter súlytalan egészségügyi államtitkára, miközben a Magyar Orvosi Kamara nagygyűlésén az orvosok kifütyülték. Horváth Ildikó lement a pulpitusról, és nem fejezte be a beszédét.
2019-et írtunk, és ez volt az első jele annak, hogy az egészségügyben valami megváltozhat. Az ország még bőven a kétharmados Fidesz győzelmek sorozatát élte, amikor az orvosok kitapsolták-fütyülték az egészségügyi államtitkárt és a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát.
Az Orbán-kormány alighanem az orvosok visszafogott társaságától várta volna utoljára a pfújolást, de akkori közönségük nem a lojalitáspróbán átesett fehérgalléros kórházigazgatókból és sötétkosztümös igazgatónőkből állt, hanem az egészségügy dühös frontharcosaiból.
Kivéreztették
Addigra a gyógyítóknak a bőrére égett a NER titokban végrehajtott nagy egészségügyi reformja.
Ez volt az unortodoxia csúcsa – olyan mértékű pénzkivonás a gyógyításból, amibe évente emberek ezrei haltak bele.
A kormányzati költések a GDP 5,0 százalékáról 4,4 százalékra estek vissza 2010 és 2023 között. Minden nemzetközi statisztika szerint Magyarországon elborzasztó szintű az elkerülhető halálozás. 2018 és 2022 között 252 ezer ember halt meg így. Orosz Éva, az ELTE professzora számolta ki a Meghiúsult felzárkózás, félresiklott rendszerváltás – látlelet a magyar egészségügy közelmúltjáról című frissen megjelent kötetében, hogy ha a cseh szinten állnánk, ez alatt az időszak alatt 95 ezerrel kevesebb embert kellett volna eltemetni. A helyzet romlását nemcsak a betegek, de a velük napi kapcsolatban álló, az ügyeleteket a vállukon vivő orvosok is megszenvedték.
A betegek a kórháztorzóvá vált kisvárosi ellátóhelyeket, az elviselhetetlen ügyeleti várakozási időt, a várólisták hosszát észlelik, és szenvednek a túlügyeltetés miatt kialvatlan, kiégett orvosokkal és nővérekkel való találkozásoktól. A baj azonban ennél mélyebb.
Az előző rezsim módszeresen lebontotta az egészségügyi ellátórendszer tartóelemeit, helyenként az alkotmányos kereteit is. Az új kormány olyan intézményeket vett át, amelyek ha épületek lennének, akkor egyszerre lenne igaz rájuk, hogy nem tudni, mit tartalmaz a tulajdoni lap, hiányos az alap, kidőlt egy-két tartóoszlop, nem ellenőrizték a gázhálózat állapotát, és nem fizették a rezsit – és minderről beszélni sem lehetett addig, mert a szólás- és véleményszabadság nem illette meg az orvosokat és a nővéreket.
A lakosság ezen szétesés következményein keresztül érezte az egészségügy megroppanását, de ehhez hosszú, utólag jól beazonosítható folyamatok vezettek. A most felálló egészségügyi kormányzatnak nem pusztán hiteles személyeket, változtatásra képes vezetőket kell találnia.
Az új vezetők nem a területek működtetésére, hanem újraszervezésére készülnek.
A legtöbb tárcánál óriási jelentősége van annak, ki kapja az államtitkári pozíciókat, az egészségügynek viszont több olyan – eredetileg – erős háttérintézménye van, amelynek vezetője államtitkári szintű befolyással rendelkezik. Pontosítunk: egy normálisan működő egészségügyben. Még pontosabban: egy normál egészségügyben ezek a pozíciók bizonyos szempontból erősebbek egy államtitkárénál is, mert autonómabbak.
A magyar egészségügy bajainak egy része onnan ered, hogy ezek az intézmények eljelentéktelenedtek, vezetőik súlytalanná, láthatatlanná, esetenként karikatúraszerűvé váltak. Az új kormányzati struktúra felépítését, az új személyek kinevezését is ebből a nézőpontból érdemes nézni.
Az orvostársadalom tehát már hét évvel ezelőtt megkezdte a saját rendszerváltását, pfújolt, fütyült, piros lapot emelt a magasba az államtitkárával szemben. Miután az akkori, NER-rel összenőtt kamarai elnök a történteket a sajtóban letagadta, elsöprő többséggel leváltották a saját vezetőjüket is. A váltást nem egy ember érte el, hanem egy egész csoport, a hálapénz ellen, az egészségügy újraszerveződéséért a Facebookon egymásra találó doktorok több mint ezerfős köre.
Az ellenállók kormánya jön
Az eseményeket azért idézzük fel, mert enélkül nehéz megérteni a mostani kormányváltáskor történteket. A dokik nem álltak le, számos programelemet javasoltak. 2023-ban azután a konfliktus olyan súlyúvá vált, hogy a kormány már politikai ellenpólust látott bennük, és a parlament kötelező kamarai tagságot is eltörölte, azt remélve, hogy ezzel talán az utolsó autonóm egészségügyi intézményt/közeget is eltüntette, elhallgattatta, kiiktatta. Nem sikerült, több tízezer orvos megtartotta a kamarai tagságát, és a testület valóban ellenpólus lett.
Az új kormányfő most sorban nevezi ki az egészségügy élére a kamara vezetőit. Hegedűs Zsolt ortopédsebész lett a miniszter, aki eddig a kamara etikai kollégiumát vezette. Svéd Tamás altatóorvost, a szervezet eddigi főtitkárát jelölték politikai államtitkárnak. Porpáczy Krisztina háziorvos lesz az alapellátásért felelős államtitkár. Az egyik első intézkedésként visszaállítják a kötelező kamarai tagságot, amelynek megvonásával akarta az Orbán-kormány végképp megbénítani a szolgálati törvénnyel egyébként is szájzár alá helyezett orvosokat. A kamara kiiktatására lett lépés volt talán az utolsó sorban, ám a leltárt nem innen kezdjük, hanem az elsőtől.
1. Az önálló Egészségügyi Minisztérium megszüntetése
Mikor szüntették meg? 2010-ben.
Mi volt a célja? Az ágazat érdekérvényesítő képességének csökkentése, amellyel előszítették az egészségügy GDP-arányos kiadásainak visszametszését.
Milyen változást hoz a Tisza-kormány? Az egészségügynek valódi döntéshozója lesz, aki jelen van a kormányüléseken és befolyásolni tudja a történéseket.
Az Egészségügyi Minisztérium önállóságának megszüntetése csak első volt a sorban, amit az egészségügy önálló intézményeinek, fórumainak felszámolása, autonómiájuk visszametszése követett. Ahogy a fent idézett Orosz Éva írja, ezzel kezdődött a fékek és ellensúlyok kiiktatása az egészségügyből. Vagy egy egészségügyhöz jobban illő kifejezéssel: az Orbán-rezsim idején fokozatosan felszámolták a szervezet immunrendszerét, amely azután lehetővé tette, hogy – sokáig szinte észrevétlenül – bődületes összegeket vonjanak ki a működtetésből, a gyógyításból. Egy idő után ennek következményeivel a betegek már mindennap szembesültek az ellátás során. Pénzhiány, szakemberhiány, kapacitáshiány és szervezettséghiány, kontrollhiány formájában.
Magyar Péter szétrobbantotta a belügyminiszter alá rendezett humán csúcstárcát, amelyhez a szolgáltató – és persze pénzvivő – ágazatok (egészségügy, oktatás) tartoztak. Az önálló Egészségügyi Minisztérium létrehozása azt ígéri, hogy ennek a területnek nagyobb befolyása lesz a kormányon belül, és – a remélt forgatókönyv megvalósulása esetén – az állam által nyújtott szolgáltatások kerülhetnek a kormányzati munka fókuszába.
2. A Magyar Orvosi Kamara kötelező tagságának és etikai jogosítványainak visszaadása
Mikor szüntették meg? 2023-ban.
Mi volt a szerepe? Az orvosok képviseletének, autonómiájának korlátozása.
Milyen változást hoz a Tisza-kormány? A kamarai világ lett az a szakmai műhely, ahonnan a már említett miniszteren és politikai államtitkáron kívül a legtöbb új ágazati vezető érkezik.
A miniszterről és a politikai államtitkárról és a kamara szerepéről is szó esett már, ezért ebben a pontban a minisztérium új vezetőgárdáját mutatjuk be. Az egyik kivétellel kezdjük, mert Ilku Lívia nem az orvosi, hanem a gyógyszerészkamarától érkezik, ő lesz a tárca közigazgatási államtitkára. Példája mutatja, mennyire megalapozatlan volt az a félelem, hogy az új kormány szakértők nélkül marad. A gyógyszerész, közgazdász és jogász végzettségű szakember Hegedűs volt „kollégája”, amennyiben ő vezeti a gyógyszerészkamara etikai bizottságát. Hét évet töltött az egészségügyért felelős államtitkárság jogi főosztályán, később az Országos Gyógyszerészeti Intézetben főigazgató-helyettesként dolgozott, emellett a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója volt. Az államtitkári székre a Richter Gedeon gyógyszergyárban betöltött jogi szakértői állását cseréli el.
Porpáczy Krisztinát említettük már, ám fontos megjegyezni, hogy személyében először lesz államtitkári rangú felelőse az alapellátásnak, és legalább húsz éve nem volt példa arra, hogy a miniszter mellett az egészségügyi államtitkár is egyéni országgyűlési képviselő legyen. Porpáczy doktornő a korábbi agrárminisztert, Nagy Istvánt győzte le Mosonmagyaróváron. Arról, hogyan lettek öngyilkosok a hosszú várólista miatt a betegei, épp nálunk beszélt, a Válasz Extra podcast vendégeként.
A máriakálnoki háziorvos harcos alakja volt a kamara küzdelmének, amit a háziorvosi ügyeletek átszervezése ellen vívott vívott. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója maga jelentette fel az Egészségügyi Tudományos Tanács alá rendezett orvosi etikai bizottságnál, amikor Porpáczy csak úgy vállalta a mentőszolgálat által szervezett háziorvosi ügyeletet, hogy jegyzőkönyvbe mondta: a háziorvosi kompetenciával össze nem egyeztethető tevékenységre nem osztható be. A mentőszolgálat mellé rendelt háziorvosokat kezdetben olyan speciális életmentő feladatokhoz is kirendelték, amelyekben nem volt meg a szükséges jártasságuk, és ez rontotta a sérültek életkilátásait. A doktornőt az etikai tanács végül felmentette, ám még két hete is folyt a jogi eljárás ellene.
Mellékszál, de úgy tudjuk, hogy az átalakítás részeként rövidesen felmentik Csató Gábor mentő-főigazgatót, és nyilvános pályázatot írnak ki a pozíciójára. Az új jelölt kettős feladatot kap: egyrészt meg kell szerveznie, hogy a mentőszolgálat az országban mindenhol teljesíteni tudja a riasztástól számított 15 perces kiérkezési időt. Másrészt az alapellátási államtitkársággal közösen fokozatosan át kell alakítania a kötelező alapellátási ügyeleti rendszert, amely például a 80 év felett praktizálóknak is kötelezővé teszi a szolgálat vállalását. A kötelező ügyelet elrendelése szerepet játszott abban, hogy forrásaink szerint 2025-ben rekordnagyságban, mintegy kettőszázzal nőtt a betöltetlen, helyettesítéssel ellátott háziorvosi praxisok száma. Vagyis újabb százezrekkel emelkedett azoknak a biztosítottaknak a köre, akiknek nincs saját főállású háziorvosuk.
A szakellátásért felelős államtitkár a ceglédi Toldy Ferenc Kórházból érkezik. Buga László kardiológus főorvos – a miniszterhez hasonlóan – egy évtizedet töltött az Egyesült Királyságban. Egészségügyi menedzserdiplomája van és orvosigazgatóként szerzett irányítói tapasztalatot.
Az ápolásért és szakdolgozói területért Papp-Szekeres Anita, a kecskeméti kórház eddigi ápolási igazgatója felel majd. Információnk szerint a miniszteri kabinet tagja lesz politikai főtanácsadóként Gilly Gyula, a Tisza egészségügyi munkacsoportjának vezetője, a kamara szakértője. A kabinetet erősíti Cserháti Péter korábbi helyettes államtitkár is.
Cserháti 2010-től Orbán Viktor első egészségügyi államtitkára, Szócska Miklós mellett dolgozott annak a csapatnak a részeként, amely megpróbálta akadályozni – sikertelenül – az egészségügy szerkezetét lebontó első intézkedéséket. Cserháti Péter később az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa volt, közben az Országos Rehabilitációs Intézetet vezette.
Forrásaink azt említik, hogy Cserháti felkérésében nemcsak szakértelme játszott szerepet, hanem emberi kiállása is. A koronavírus-járvány idején, 2020 tavaszán a kormány kiürítette a kórházakat, az intézmények hónapokig csak sürgős eseteket és vírusfertőzötteket fogadhattak. Mindez elképesztő szenvedést okozott több tízezer beteg és családja számára. Cserháti nem volt hajlandó a minisztérium által szabott határidőre kitenni a kórházból a súlyos állapotú agysérülteket, úgynevezett éberkómásokat, akiknek a családja nem volt felkészülve otthoni fogadásukra. A Kásler Miklós miniszter által húsvét vasárnap kirúgott vezetőt munkatársai spontán tüntetéssel, vastapssal és a rendszerváltás ikonikus dalával, az Illés együttes sárgarózsás Miért hagytuk, hogy így legyen című szerzeményével búcsúztatták. Cserháti Péter jelenleg a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikáját vezeti.
3. Az országos tisztifőorvosi hivatal
Mikor szüntették meg? A folyton nevet váltó hivatalt 2012-ben kettévágták, egy részét a kormányhivatalok alá rendezték, majd beleolvasztották a gyógyszerhatóságot.
Mi volt a hatása? Az egészségügyi hatóság ellenőrző szerepének gyengítése, a független hatósági működés ellehetetlenítése, a tisztiorvosi szerepkör marginalizálása.
Milyen változást hoz a Tisza-kormány? Három hatóságot hoznak létre, amelyek függetlenek lesznek a minisztérium működésétől.
A Tisza kampányának egyik fontos eleme volt, hogy rámutattak: az ország számos kórházában hiányzik a mosdókból a szappan és a kézfertőtlenítő. Egy normális országban ilyen nem fordulhatna elő, mivel ez az egészségügyi intézmények súlyos fertőzési kockázatot hordoznak. A normál eljárás keretében a tisztiorvosi szolgálat előbb felszólítja a pótlásra az intézmény vezetőjét, majd – ha nem intézkedik – bezáratja az adott osztályt, a rendelőt vagy kórházat. Ahol erős hatóság működik, idáig nem fajulnak a dolgok, mert a WC-papír, a szappan vagy a kéztörlő beszerzése olyan kis részét adja egy intézmény költségvetésének, hogy nincs olyan épeszű vezető, aki emiatt a működést veszélyeztetné. Ahogy azt sem, hogy rossz kórházi fertőzési mutatókkal járatja le a kórházát, hiszen másutt – és az ígéretek szerint rövidesen nálunk is azok lesznek – ezek az adatok is nyilvánosak.
Úgy folyt le a kampány, hogy nem tudunk ilyen hatósági lépésről, mert a tisztiorvosi szolgálat (jelenlegi nevén: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) végletesen meggyengült az elmúlt időszakban.
Az országos tisztifőorvos valaha az egyik legtekintélyesebb hatósági vezető volt. Az Orbán-kormányok idején azonban fokozatosan veszített hatásköréből. Az ország akkor szembesült a helyzet súlyosságával, amikor a világjárvány idején Müller Cecília nyunyókaszintre vitte ezt a fontos intézményt, megalkotva az országos tisztifőorvos karikatúráját.
Pedig a tisztifőorvos az egészségügy ellenőre. 2012-ben a NER egyik első, fontos lépése volt ennek szétrobbantása. Akkor a kormány a tisztiorvosi szolgálatról lényegében leszedte a megyei hálózatot, és a főispánok alá tartozó kormányhivatalok főosztályává minősítette le őket. Elbocsátatták munkatársaik jó részét, az évek során remek szakemberek egész sorának, köztük a Londonban mesterdiplomát szerzett Oroszi Beatrix járványügyi szakértőnek is távoznia kellett. Részint azért, mert a világjárvány idején a sajtó úgy kezelte, mintha nem az azóta nyugállományba vonult Nyunyóka doktornő, hanem ő vezette volna a hivatalt. Hegedűs Zsolt most a Semmelweis Egyetemen dolgozó Oroszi Beatrixot kérte fel országos tisztifőorvosnak, ő vezeti majd a jövőben Népegészségügyi Intézetnek hívott tisztiorvosi hivatalt.
Oroszi Beatrix példája sokakra ráillik: a NER a tehetségek fölé üvegplafont emelt, és akinél a szakmai elkötelezettség fontosabb volt a lojalitásnál, annak könnyen beleütközött a feje.
Az egészségügyi közgazdász diplomával és jelentős nemzetközi tapasztalattal is rendelkező szakember évek óta az orvosi konferenciák egyik kedvenc előadója, de a szélesebb nyilvánosság elé az orvosi szájzár miatt ritkán engedték.
Hatásköre kisebb lesz, mint a rendszerváltás idején működő tisztiorvosoknak, mivel létrejön egy független Egészségügyi Minőségügyi Hatóság is, amely azért felel majd, hogy a kórházak tartsák be a minimumfeltételeket, vagyis azt, hogy legyen elég orvos, nővér az ügyeleti szolgálatok alatt is, és a WC-papír és szappan hiányát is ide kell majd jelenteni. A feladatra Nemes Balázst szemelték ki. A szervátültetéseket végző sebészt, a debreceni transzplantációs tanszék vezetőjét a sajtó egy másik intézmény vezetőjeként emlegette, de információink szerint végül az Egészségügyi Minisztériumtól független hatóság irányítója lesz.
Újraalkotják a betegjogi képviselet rendszerét is, vagyis a biztosítottak jogainak érvényesítését. Az Egészségügyi Minőségügyi Hatósághoz kapcsolva működne a betegjogi képviselet, amelyet Mágori Krisztina igazságügyi orvosszakértő vezet.
Újra független intézmény lesz az Országos Gyógyszerészeti Intézet, amelynek vezetését Szepezdi Zsuzsannára bízhatják. A gyógyszerész-, jogi és egészségügyi menedzser diplomával is rendelkező szakember 2008 és 2011 között – első megszüntetéséig – már vezette a hivatalt, és korábban minisztériumi főosztályvezetőként, majd az EGIS gyógyszertár gyógyszerengedélyezési vezetőjeként dolgozott.
4. Az Országos Kórházi Főigazgatóság átalakítása
Mikor hozták létre? 2012-ben a kórházak államosításakor kapta meg új szerepkörét, de már 2011-ben megalapították (Gyemszi néven).
Mi volt a szerepe? Elvileg a kórházak országos vezetése, de a gyakorlatban a kórházvezetők autonóm döntéseinek korlátozása, az egészségügy nyilvánosságának akadályozása.
Milyen változást hoz a Tisza-kormány? Megtartják, de megváltoztatják a funkcióját. Leépítik a poroszos, kézi irányításos rendszert, de feladata lesz az egészségügyi fejlesztések irányának meghatározása, az ellátások szükségletekhez igazítása.
A miniszter Tótth Árpádot, norvégiai kórházigazgatót kérte fel az OKFŐ vezetőjének. A korábbi veszprémi orvosigazgató, zirci kórházigazgató hosszabb skandináv távollét után tér haza. Mindvégig megmaradt a kapcsolata a magyar egészségüggyel, gyakori és közkedvelt előadója volt az orvosi konferenciáknak. Tótth egyik feladata saját intézményének a lebontása lesz, legalábbis abban az értelemben, hogy meg kell szüntetnie annak eddigi fő feladatát, a kézi vezérléses rendszert. A magyar egészségügy sok problémája közül az egyik legnagyobb, hogy nincsenek valódi felelős vezetői, mert a kórházigazgatók összekötött lábakkal táncoltak, mivel a valódi döntések jó részét a központban, az OKFŐ-ben hozták meg. Az új miniszternek nem kell személycserét alkalmaznia, mert Révész Jánost, a vaskezű korábbi főigazgatót még Orbán Viktor felmentette.
A kórházigazgatók számára a szőnyeg szélére állítás módszeréhez képest változást hozhat az ösztönzőkre épülő irányítás és a skandináv munkastílushoz szokott tapasztalt vezető. A munkáltatójuk továbbra is az OKFŐ főigazgatója lesz, hogy az adatok birtokában felmérje, mely ponton milyen ellátásokból van hiány, és javaslatot tegyen a fejlesztésükre.
Kísérletet tennének rá, hogy a magyar egészségügy történetében először ezt ne a politikai és szakmai lobbi alapján, hanem a betegellátás minőségi adataiból döntsék el.
Korábban a Válasz Extra podcastban Tótth Árpád arról beszélt, hogy Norvégiában 160 különféle betegség és eljárás 170 minőségi mutatóját tartják számon, és ezekből rögtön kiderül, ha valahol ellátási nehézség keletkezik. A magyar rendszer is ebbe az irányba halad majd a tervek szerint. Hegedűs Zsolt lapunknak azt nyilatkozta: „Az egészségügyben nem pusztán kormányváltást, hanem rendszerváltás várnak az emberek, ehhez az új kormányzati struktúra mögött megfelelő ösztönzőket kell kialakítani, hogy ezek a motivációk működhessenek és egymásra hassanak.” Sokan azt várták, hogy Tótth Árpád az ezt szolgáló új minőségmérő intézet élére kerül majd, de Hegedűs Zsolt úgy gondolhatta, hasznosabb lehet, ha nem előállítója, hanem felhasználója lesz ezeknek – az általa eddig is használt – mutatóknak, mert így a miniszter által említett ösztönzők és motivációk gyorsabban érvényesülhetnek.
Az új főigazgató tehát főként fejlesztésekre tesz majd javaslatot, amelyekről a minisztérium dönt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral konzultálva. Az OKFŐ így egyfajta fejlesztési, ellátásszervezési ügynökségként működhet tovább. Az egészségügyiek számára fontos részlet, hogy a tervek szerint az eszközbeszerzéseket is az OKFŐ intézné a Kormányzati Ellátási Főigazgatóság (KEF) helyett. A kormányzat korábban központosította a beszerzéseket, ám esetenként ez még növelte is az árakat, így a lépéstől a korrupció visszaszorulását várják.
5. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő helyett Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mikor szüntették meg? Az alaptörvény elfogadásakor még a biztosítotti jogviszonyt is törölték, s bár maga az intézmény fennmaradt, eredeti funkcióit folyamatosan gyengítették.
Mi volt a lépés szerepe? A biztosítási, szolgáltatás vásárlói szerep tompítása, az intézmények közötti verseny kiiktatása, a kézi vezérlés növelése.
Milyen változást hoz a Tisza-kormány? A biztosítói szerep visszaállításával az egészségügyi ellátások minőségét növelnék.
Fontos rendszer(vissza)váltó intézkedés lehet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezésének és szerepének a visszaadása. Már a falanszteres hatású régi név (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK) is jelezte, hogy zavar van a fejekben. Az egészségbiztosító nem pusztán egy pénzkezelő intézmény, nem egy gomb, amit valakinek nyomogatni kell a pénzek utalásához, hanem az egészségügyi szolgáltatások vásárlója. Itt persze nem(csak) egy konyha vagy egy mosoda nyújt szolgáltatást, hanem a háziorvos, a CT-központ, a műtő vagy a házibeteg-ápoló szolgálat. Az egészségbiztosító pedig – normál működés esetén – megveszi olyan minőségben, ott és attól, akitől erre igényt tart.
A Fidesz az egészségbiztosítót is lefejezte. Tavaly júliusban azonnali hatállyal kirúgták az intézmény vezetésében évtizedek óta jelen levő, nagy tekintélynek örvendő Kiss Zsolt főigazgatót. Kiss Zsolt bűne az volt, hogy megpróbált ellenállni a teljesítmény alapú finanszírozás végletes leépítésének. A jól működő egészségügynek ez az egyik kulcsa, hogy a pénzeket a betegek ellátásához köti, nem fix havi összeget utal ki az intézményeknek. A gyógyítókat ezzel abba az irányba nyomták, hogy a magánellátásra összpontosítsák az energiáikat, hiszen az államiban akkor is jár a fizetésük, ha visszafogott teljesítményt nyújtanak.
Az állandó pénzhiány miatt nem volt lehetőség a költségek valós alakulásának követésére. Lassan már nem a teljesítményt, hanem a passzivitást díjazták, mivel egyre több betegség ellátása nem valós bevételt, hanem ráfizetést hozott a kórházaknak. A hatást ismerjük: 2024-ben a kórházi ágyak 35 százaléka üresen állt, miközben számos kezelésre hónapokat kell várni. Közben az egészségbiztosító szervezetét is végletesen leépítették, a megyei központokat például a kormányhivatalokba integrálták.
Az új vezető, Kaló Zoltán orvos-közgazdász az egyetemi világból érkezik, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési központjának tanára. Az ő feladata lesz a rendszerváltás után bevezetett modern teljesítményfinanszírozási rendszer visszaállítása és modernizálása.
Elsősorban állami intézményekben gondolkoznak, de a korábban nálunk is alkalmazott, és Nyugaton bevett módszerrel magánklinikáktól is vehetnek ellátást, amennyiben az állami rendszerben súlyos hiány alakul ki. Információnk szerint az elképzelések egyelőre az új szolgáltatásokra vonatkoznak, nincs szó már meglévő ellátások leépítéséről.
6. Magyar Klinikai Kiválósági és Irányelv Központ
Mikor szüntették meg? Semmikor, ez egy nyugati mintára létrehozandó új intézmény, Hegedűs Zsolt programjának a leginnovatívabb eleme.
Mi a lépés oka? Országosan egységessé szeretnék tenni a betegségek gyógyításának színvonalát, kiemelten támogatni a legjobb magyar intézményeket, kiiktatni az elavult eljárásokat.
Milyen változást hoz a Tisza-kormány? Gyors minőségi javulás jöhet, de az adatok nyilvánosságra hozatala lehet a legforróbb pontja a programjuknak, mivel a magyar egészségügyben óriási különbségek vannak az ellátás minőségében.
Hasonló lépésre az Orbán-kormány is készült, elkészítették a Mérték című elemzést, amely részletes adatokat tartalmazott a magyar általános egészségügy állapotáról. Csakhogy az adatok olyan rosszak voltak, hogy a kiadványt titkosították, a második kiadást pedig már eleve nem hozták nyilvánosságra. Most külön intézetet alapítanak abból a célból, hogy brit mintára nyilvánossá tegyék a kórházak és más egészségügyi ellátók minőségi mutatóit.
Hegedűs Zsolt az egészségügy éves költségvetésének évi 500 milliárd forintos emelésére kapott ígéretet. Ez első ránézésre irdatlan összeg, de valójában csak szerény visszapótolgatása annak a felfoghatatlan mennyiségű pénznek, ami az Orbán-kormány döntései alapján sosem érkezett meg a magyar egészségügybe. Az egészségügyi közkiadás a GDP-arányában – leszámítva a pandémia esztendeit – évről évre csökken. Ahelyett, hogy felzárkóztunk volna Nyugat-Európához, még a volt szocialista országoktól is messze leszakadtunk.
Hegedűs a visszapótlást nem a pénz egyszerű becsorgatásaként képzeli, a többletet elsősorban a jól dolgozó intézmények és orvosok kapnák.
Az új miniszter a magyar állami, a magán és a brit egészségügyben is operált, jól ismeri azokat az ösztönzőket, amelyeket ott alkalmaznak. Azt állítja, hogy a műtőkapacitások jobb kihasználásával és minőségi prémium bevezetésével 20-30 százalékkal növelhető a műtéti kapacitás, ez pedig segíthet a várólisták ledolgozásában. A feladatra új intézményt hoznának létre, a Magyar Klinikai Kiválósági és Irányelv Központot, amelynek forrásaink szerint nincs még meg a vezetője.
Forradalmi változás lenne, ha az orvosok, intézmények visszajelzést kapnának a saját munkájukról, és tisztán láthatnák, mely területeken kell fejlődniük. Noha itthon gyakran hangoztatják, hogy ezt lehetetlen megoldani, valójában ennek standardizált, nemzetközileg is elfogadott módszertana van. A betegek számára is óriási változást hozhat, ha transzparenssé válnak a kórházak halálozási, műtéti, újraoperálási, fertőzési számai, és szabadon választhatnak az egymással versengő intézmények között. Persze kiszámítható, hogy a gyenge minőségű ellátást nyújtók részéről milyen reakció várható.
Lekerülnek a béklyók
Az eddigi rendszertől élesen eltérő egészségügyi kormányzás várható, amelynek első lépéseként az ígéretek szerint visszaépítik az egészségügy demokratikus elemeit a szólásszabadságtól a biztosítottak jogain keresztül a független hatóságokig.
Néhány nappal a kormány eskütétele után természetes, hogy számos bizonytalan tényező maradt. Hiányzik például a digitális egészségügyért felelős államtitkár személye, mert az eredeti jelölt más minisztériumban kapott pozíciót. Meg kell teremteni az átalakulás jogi kereteit is. Rövidesen meneszthetik például Bayerné Matusovits Andreát, az Országos Vérellátó Szolgálat békemenetek első sorában vonuló főigazgatóját. Ám őt valószínűleg az eddigi egészségügyi vezetőnek, a belügyminiszternek kellene felmentenie, mert az új egészségügyi tárca és intézményei jogköreinek kialakításához még számos törvény módosítására van szükség.