A korábbi kifizetőhelyi szerep helyett értékalapú szolgáltatásvásárlóvá szeretné átalakítani a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) helyét hamarosan ismét átvevő Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) Kaló Zoltán, az OEP leendő vezetője. 

A professzor erről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett szakmai rendezvényen beszélt, ahol arra is ígéretet tett, hogy az új OEP-ben folyamatosan elemzik majd az adatokat (meglévő betegutakat, kimeneteket, költségeket) a finanszírozási döntések támogatására. A korábbi évek egészségpolitikai gyakorlatát úgy jellemezte, hogy a fontos döntéseket jellemzően háttértanulmányok nélkül hozták meg, és „értékalapú megközelítés helyett magas politikai szintről kinyilatkoztatott, feltétlen lojalitásra alapuló evidenciák érvényesültek”.

Adatok a fókuszban

A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazási lehetőségei című MTA-szimpóziumon Kaló Zoltán egyetemi professzor, egészségügyi közgazdász, akit az újjáalakuló OEP vezetésére kért fel Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, azt mutatta be előadásában, hogy milyen elvek mentén fog működni az OEP. Ennek kapcsán legfőképpen azt hangsúlyozta ki, hogy a bizonyítékon alapuló döntéshozatalra fognak törekedni. A korábbi egészségpolitikai gyakorlatot elemezve úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszakban „nem adatokon, bizonyítékokon alapuló döntéshozatal valósult meg”.

A fontos egészségpolitikai döntéseket döntően háttértanulmányok nélkül hozták meg, vagy ha készültek is ilyen elemzések, azokat titkosították

– jegyezte meg.

Hozzátette: arra is volt példa, hogy az adatokat manipulálták például a Sinopharm-vakcina javára az mRNS-vakcinával szemben.

Valós társadalmi és szakmai viták hiányában születtek meg fontos egészségpolitikai döntések. Értékalapú megközelítés helyett magas politikai szintről kinyilatkoztatott, feltétlen lojalitásra alapuló evidenciák érvényesültek. Ez volt a magyar egészségpolitika gyakorlata az elmúlt években. Ezen változtatnunk kell

– fogalmazott a professzor.

Értékalapú szolgáltatásvásárló

Kaló Zoltán leszögezte: „nagyon komolyan meg szeretnénk változtatni azt, amit az egészségügyi közfinanszírozásról gondolunk”. Kiemelte:

az OEP-et értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakítják át a korábbi kifizetőhelyi szerep helyett, ahol folyamatosan elemzik az adatokat (meglévő betegutakat, kimeneteket, költségeket) a finanszírozási döntések támogatására.

Értékalapú, feltételekhez kötött finanszírozásokat szeretnének kialakítani, „ha valaki nem hozza, amit valós értékben várnak, akkor csökken a finanszírozás”. Komolyabb szakmai ellenőrzést kívánnak bevezetni, és a visszaéléseket kiszűrése is cél lesz a meglévő adatok monitorozásával. Ezek mind olyan feladatok, amelyeket már nem lehet mesterséges intelligencia nélkül végrehajtani, tette hozzá.

Új főigazgatóság

Azzal kapcsolatban, hogy rövid és középtávon milyen lépéseket tervez az OEP, kiemelte: új főigazgatóságként létrehozzák a stratégiai főigazgatóságot.

Nevetséges, hogy a NEAK-nál nem volt stratégiai csapat az elmúlt években, ez jól jellemzi, mi történt az elmúlt években az ágazati irányítással

– jegyezte meg.

A főigazgatóságon belül a tervek szerint feláll egy adatelemzési és stratégiai elemzési főosztály, valamint egy értékmérési főosztály. Ezekhez toborozzák a szakembereket (biostatisztikusokat, ökonometristákat), mert jelenleg nincsenek, vagy minimálisan vannak ilyen specialisták házon belül. Konkrét név említése nélkül azonban azt is közölte Kaló Zoltán, hogy már megtalálták azt a személyt, aki a betegképviseleti koordinátor lesz: ő fogja a betegektől érkező inputokat biztosítani az OEP döntéseihez.

Arra is kitért a professzor, hogy terveik szerint nagyon sokat fognak majd publikálni – így közlik majd, hogy mit miért finanszíroznak, vagy éppen, miért nem. Tudománykommunikációt is szeretnének folytatni, hiszen – ahogy a professzor megjegyezte – az OEP nagyon sok adattal rendelkezik. Ezeket elemezni szeretnék a laikusok és a szakma felé.

Az eddigi informatikai főigazgatóságot informatikai és digitalizációs főigazgatósággá alakítják át, amelyen belül egy digitális, innovációs és mesterséges intelligencia osztályt is létrehoznak, amely az adatbázisokat összekötését, menedzselését végzi majd AI-eszközök segítségével.

Egyetemi együttműködések, nemzetközi projektek

Az OEP leendő vezetője arra is kitért, hogy szeretnének majd együttműködni egyetemi központokkal. Az egészségügyi közgazdász ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta: az egyetemi világból érkezik az OEP élére (a Semmelweis egyetemi tanára), eddig azonban „semmilyen kapcsolata” nem volt se az ágazati irányítással, se a NEAK-kal.

Az elmúlt években senki nem szólt hozzánk, senkit nem érdekelt, amit csinálunk

– tette hozzá. Ezen szeretnének változtatni, egyetemi együttműködéseket terveznek.

Kitért arra is, hogy a NEAK jelenleg két európai uniós projektnek a koordinátora, amit majd átvesz az új OEP. Az egyik projekt (Capricord) a gyógyszertámogatások jövőjével foglalkozik, a másik projekt (Euripid) keretében pedig a NEAK koordinálja 13 másik egészségbiztosítási pénztárral a legnagyobb európai gyógyszerár-adatbázist.

Kiemelte: sok ilyen nemzetközi projektben szeretnének részt venni. „Ahonnan jöttem, ott mintegy 20 uniós projektben voltunk benne, és mostantól ez lesz az OEP jövője is” – tette hozzá. Itt arra utalt, hogy 2008-ban alapította meg a Syreon Kutató Intézetet, amely egészségpolitikai, egészség-gazdaságtani modellezési és technológiaértékelési projektekre szakosodott nemzetközi kutatóintézet.