A kórházi lejárt adósság, némi csökkenés ellenére is, május végén már meghaladta a 42 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a javulás mögött egyszeri finanszírozási hatás áll, miközben a betegellátás biztonsága érdekében továbbra is elengedhetetlen a kórházak gazdálkodásának stabilizálása.

Első pillanatra kedvező fordulatot mutatnak a legfrissebb kórházi adósság-adatok: a Magyar Államkincstár (MÁK) szerint a kórházak lejárt tartozása április végi 30,7 milliárd forintról május végére 24 milliárd forintra mérséklődött. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László szerint azonban korai lenne fellélegezni, mert a csökkenés elsősorban egyszeri finanszírozási hatásnak tudható be, miközben az intézményrendszer továbbra is gyors ütemben termeli az adósságot.

A szakember számításai szerint, ha az egyetemi klinikák tartozását is figyelembe vesszük, akkor a teljes kórházi adósságállomány május végén 42,1 milliárd forintot tett ki. Ez közel 8 milliárd forinttal alacsonyabb az április végi összes tartozásnál, ugyanakkor még mindig rendkívül magas szint.

Az egyetemi klinikák lejárt tartozása május végén a következőképpen alakult:

• Semmelweis Egyetem: 0,6 milliárd forint;
• Debreceni Egyetem: 5,6 milliárd forint;
• Pécsi Tudományegyetem: 6,2 milliárd forint;
• Szegedi Tudományegyetem: 5,7 milliárd forint.

Az extra forrás javított a mérlegen

Rásky László szerint a csökkenés hátterében az áll, hogy májusban megjelent a rendszerben az idei 80 milliárd forintos többletforrás időarányos része. Ennél azonban fontosabbnak tartotta, hogy a május végi adat elvileg már "tiszta" képet ad, vagyis a 2026-ban eddig felhalmozott adósságot tükrözi. Hozzátette ugyanakkor, hogy nincs egyértelmű információ arról, valóban minden időarányos finanszírozás megérkezett-e az intézményekhez május végéig.

A főtitkár szerint a számok azt mutatják, hogy az egészségügyi intézményrendszer az év első öt hónapjában a vártnál is nagyobb tartozást halmozott fel. Ez szerinte arra utal, hogy még az optimista forgatókönyvekhez képest is gyorsabb az adósság újratermelődése.

A nyár lassíthatja a növekedést, de nem oldja meg a problémát

A következő hónapokkal kapcsolatban Rásky László óvatos optimizmusának adott hangot. Elmondta, hogy a nyári időszak hagyományosan visszafogottabb adósságnövekedést szokott hozni, ezért most is abban bízik, hogy mérséklődik a tartozások üteme. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben innentől minden további adósságnövekedés rendkívülinek tekinthető.

Úgy látja, elsősorban a négy orvosegyetemnél, valamint azoknál az intézményeknél lenne szükség célzott adósságcsökkentő intézkedésekre, amelyek már legalább egymilliárd forintos lejárt tartozást halmoztak fel. Emellett indokoltnak tartaná, hogy a kormány átfogóan vizsgálja felül, milyen évközi finanszírozási eszközökkel tudná stabilabbá tenni a kórházak gazdálkodását.

Nem a lakossági terhek, hanem a hozzáférés a legnagyobb probléma

Az egészségügybe ígért, mintegy 500 milliárd forintos többletforrás kapcsán – amelynek felhasználásánál Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az ápolók bérrendezését, az alapellátás megerősítését és a lakossági egészségügyi terhek csökkentését nevezte prioritásnak – Rásky László úgy fogalmazott: több szakértőhöz hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy az alapvető probléma nem elsősorban a betegek anyagi terhei, hanem az ellátáshoz való hozzáférés.

Hozzátette, a jelenlegi költségvetési helyzet miatt vannak kétségei azzal kapcsolatban, hogy a teljes összeg valóban rendelkezésre áll-e majd, ugyanakkor a közellátás finanszírozásának növelését elengedhetetlennek tartja.

Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ugyanakkor az ágazat szempontjából nem elegendő pusztán az adósságállomány mérséklése. Legalább ennyire fontos lenne, hogy az orvostechnikai eszközök közbeszerzéseinél az alacsony ár helyett egyre nagyobb súlyt kapjon a műszaki tartalom, valamint az egészség-gazdaságtani szempontok értékelése.

Emellett szükségesnek nevezte, hogy rugalmasabbá váljon az új technológiák befogadása és az elavult megoldások kivezetése, mert jelenleg még számos olyan eszközt és technológiát finanszíroz az állam, amelyek helyett korszerűbb megoldások szolgálnák hatékonyabban a betegek érdekeit és hosszabb távon a költségvetés fenntarthatóságát is.

Rásky László szerint a többletforrások elosztásánál egyszerre kell szem előtt tartani a dolgozók bérrendezését, az egészségügyi technológiák fejlesztését és a szakdolgozók folyamatos képzését. Véleménye szerint ezek együtt teremthetik meg egy korszerű és fenntartható egészségügyi rendszer alapjait.

Adatalapú finanszírozásra lenne szükség

Arra a felvetésre, hogy az állami egészségbiztosító a jövőben inkább döntéstámogató, minőségi adatokat elemző intézménnyé válhat, a főtitkár azt mondta, az orvostechnikai ágazat teljes mértékben támogatja az egészségügyi technológiák előzetes és utólagos teljesítménymérését.

Szerinte az európai szabályozásnak köszönhetően az előzetes értékelési rendszer alapvetően működik, ugyanakkor legalább ilyen fontos lenne a már alkalmazott technológiák hatásosságának és költséghatékonyságának folyamatos vizsgálata is. Úgy vélte, ma még számos elavult technológia részesül finanszírozásban, miközben innovatívabb megoldások jobb eredményeket hozhatnának.

Már a 42 milliárd sem ad okot optimizmusra

A minisztériumi egyeztetésekről Rásky László elmondta, hogy a hivatalos kapcsolatfelvételek megtörténtek, a szakmai javaslatok kidolgozása és aktualizálása jelenleg is zajlik. Bár vannak sürgős ügyek, amelyeket mielőbb napirendre kell venni, az új egészségügyi vezetéssel szemben bizalommal és türelemmel viseltetnek.

Fontosnak nevezte, hogy az új minisztérium és háttérintézményei megfelelő szakmai apparátussal kezdjék meg működésüket, valamint hogy a szaktudással rendelkező dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése is javuljon.

A beszállítók számára legfontosabb kérdés továbbra is az, mekkora adósságállománnyal zárja az évet az egészségügy.

Rásky László emlékeztetett arra, hogy korábban még azzal is elégedett lett volna, ha az év végére 35–40 milliárd forint között marad a lejárt tartozás.

A május végi 42,1 milliárd forintos adósság azonban szerinte már most sem ad okot bizakodásra.

Úgy fogalmazott: ettől a szinttől kezdve minden további növekedés kedvezőtlen, és szerinte már egyértelmű kormányzati beavatkozást igényel.