Több évnyi növekedés után megtört a trend: 2025-ben ismét csökkent a Magyarországon dolgozó orvosok száma, miközben az alapellátásban egyre súlyosabbá válik a munkaerőhiány. A Világgazdaság kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elmondta, hogy az elsődleges okai ennek az alapellátás elöregedése, az elégtelen utánpótlás, a fiatalok számára kevésbé vonzó pályamodell, valamint az alacsonyabb bérek és a finanszírozási bizonytalanság mellett jelentkező adminisztratív terhek.Szerintük átfogó reformok nélkül a háziorvosi rendszer hosszú távú fenntarthatósága kerülhet veszélybe.
Több évnyi növekedés után 2025-ben ismét csökkent a Magyarországon dolgozó orvosok száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással, szemben a 2024-es 43 123 fővel, ami 2,3 százalékos visszaesést jelent. Bár az orvostársadalomban már látszanak a generációváltás első jelei, az utánpótlás továbbra sem tudja teljes mértékben pótolni a pályaelhagyókat és a nyugdíjba vonulókat.
Csökken a háziorvosok száma, nő az alapellátásra nehezedő nyomás
A legnagyobb kihívások továbbra is az alapellátásban jelentkeznek. A Magyar Orvosi Kamara és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2026 márciusában a 6373 háziorvosi praxisból 1021 volt betöltetlen, vagyis országosan minden hatodik praxis üresen állt.
A háziorvosok száma egy év alatt 1,8 százalékkal csökkent, miközben az egy orvosra jutó betegforgalom 3,6 százalékkal nőtt: 2025-ben átlagosan 13 410 betegmegjelenés jutott egy háziorvosra. A gyermekellátásban a terhelés ennél is gyorsabban emelkedett.
A statisztikák szerint az alapellátás egyre nagyobb nyomás alatt működik:
- a csökkenő orvoslétszám,
- a magas praxishiány
- és a növekvő betegforgalom egyaránt azt jelzi, hogy az orvosok megtartása, az utánpótlás biztosítása és a praxisok vonzóbbá tétele továbbra is az egészségügy egyik legfontosabb kihívása.
A Világgazdaság kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elmondta, hogy az orvoslétszám csökkenésének és a magas orvoshiány elsődleges okai az alapellátás elöregedése, az elégtelen utánpótlás, a fiatalok számára kevésbé vonzó pályamodell, valamint az alacsonyabb bérek, a finanszírozási bizonytalanság és a jelentős adminisztratív terhek.
A háziorvosi pálya csökkenő presztízse, a magas munkaterhelés, a kiégés és a kiszámíthatatlan életpályamodell tovább rontja a helyzetet, ezért sokan más szakterületet választanak vagy elhagyják a pályát. Ezt erősíti az elégtelen finanszírozás, a praxisok gazdasági bizonytalansága és az új ügyeleti rendszer, amely felgyorsította az idősebb orvosok kilépését.
Nem a külföldi munkavállalás, inkább a rendszeren belüli elvándorlás és az utánpótlás hiánya jelenti a fő problémát, ami csak
- átfogó egészségügyi reformmal,
- a finanszírozás növelésével,
- a kompetenciák bővítésével
- és az alapellátás szerkezeti megújításával kezelhető.
Fontos lenne az ügyeleti rendszer rugalmasabbá tétele, a praxisok működésének stabilizálása, valamint a képzési és életpályamodellek fejlesztése annak érdekében, hogy az alapellátás ismét vonzóbbá váljon a fiatal orvosok számára.
A generációváltás jelenleg nem tekinthető biztosítottnak
A MOK közölte azt is, hogy a fiatalabb korosztály aránya érdemben nem emelkedett, ezért a generációváltás jelenleg nem tekinthető biztosítottnak. Ezt jól mutatja, hogy a háziorvosok medián életkora 61 év, a gyermekorvosoké 63 év, a nyugdíjasként dolgozó családorvosok aránya pedig 38 százalék. A nyugdíjba vonulók pótlásához évente átlagosan 131 új családorvosra lenne szükség, miközben a rezidenshelyek közül évente csak 72-103-at töltenek be, és a frissen szakvizsgázók száma sem elegendő a kiesők pótlására. A rendszerbe újonnan belépő orvosok több mint fele minden évben 35 évnél idősebb.
Nem állnak rendelkezésünkre adatok ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni a következő 5-10 év várható utánpótlás-hiányát, éppen ezért a Magyar Orvosi Kamara egy valós adatokon alapuló, átfogó humánerőforrás-felmérést és átvilágítást sürget, amely pontos képet adhat a jelenlegi és jövőbeni létszám- és képzési szükségletekről.
A Magyar Orvosi Kamara szerint a háziorvosi rendszer stabilizálásához azonnali, átfogó intézkedésekre van szükség. Elsődleges feladat az alapellátás finanszírozásának jelentős növelése, az orvosok és szakdolgozók bérének rendezése, valamint a fiatal orvosok ösztönzése magasabb kezdő bérekkel, ösztöndíjakkal és letelepedési támogatásokkal. Szükséges a kártyapénz emelése és inflációkövetővé tétele, a praxisok működési költségeinek nagyobb állami támogatása, valamint a jelenlegi finanszírozási rendszer korszerűsítése.
Az ügyeleti rendszer reformjára is szükség lenne
Az ügyeleti rendszer reformjának keretében mentesíteni kell a nyugdíjkorhatár feletti orvosokat a kötelező ügyeletek alól és a versenyképes ügyeleti díjazás bevezetése is szükséges. A praxisok védelme érdekében javasoljuk a kötelező praxisösszevonások leállítását, a praxisjog értékének megőrzését és egy állami Praxisalap-kezelő létrehozását, amely segítené a betöltetlen praxisok kezelését. Emellett központi helyettesítési rendszer kialakítását, egészségügyi adminisztrátorok alkalmazását és a szakdolgozói kompetenciák bővítését is szükségesnek tartjuk az orvosok tehermentesítésére – áll a Magyar Orvosi Kamara válaszában.
A Kamara szerint csökkenteni kell az adminisztratív terheket, egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat, és bővíteni a háziorvosok diagnosztikai, gyógyszerfelírási és beutalási jogosítványait. Mindezek mellett egy döntési jogkörrel rendelkező, az alapellátás fejlesztését koordináló munkacsoport felállítását is kezdeményezik, amelyben a szakmai szervezetek, az egyetemek és az egészségügyi intézmények közösen dolgoznának ki hosszú távú megoldásokat. A javaslatcsomag célja nemcsak a jelenlegi munkaerőhiány kezelése, hanem egy kiszámíthatóbb, vonzóbb és fenntarthatóbb háziorvosi rendszer kialakítása is.
