Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Életmentő infúzióra vár az egészségügy: már 59 milliárdra nőtt a kórházak adóssága

A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot. Bár az egészségügy idén 80 milliárd forinttal több beépülő forrást kapott, a tartozások továbbra is gyorsan gyűlnek, és szakértők szerint év végére akár a 100 milliárd forintos szintet is elérhetik.
További részletek

Vörös kód az egészségügyben: csúnya számok érkeztek a kórházakból

A legfrissebb államkincstári adatok szerint a kórházak lejárt adóssága június végére már elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára lapunknak. A szakértő szerint, ha a folyamatok nem változnak, év végére ismét 100 milliárd forint közelébe emelkedhet a tartozásállomány.
További részletek
  • Forrás: Medical Online, NOL - 2016. július 11

A hazai egészségügy sajátos érdekeltségi rendszere miatt egyelőre senkinek nem érdeke, hogy elvégezze azokat a méréseket, amelyekből kiderülhet, hogy a mobilalkalmazások, illetve a hozzájuk kötődő informatikai fejlesztések mennyire járulhatnak hozzá az egészségügy fönntarthatóságához – állítja a NOL-on Király Gyula, a Hospitaly Kft. ügyvezetője, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori informatikai főigazgató-helyettese.

 

Szerinte a mobilalkalmazások nem csodagyógyszerek, de kényelmesebbé és olcsóbbá tehetik az ellátást.

Az egészségügy fenntarthatóságában kulcsszerepe lehet olyan új beültethető vagy viselhető szenzoroknak, amelyek állandó visszajelzést adnak, valamint olyan algoritmusoknak, amelyek elemzik az adatokat. Az már most biztos – értékel Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász –, hogy amely szolgáltató nem teremti meg a lehetőséget az okoseszközök használatára, menthetetlenül lemarad a versenyben.

Az orvosok és a finanszírozók kétharmada már most óriási potenciált lát az „mHealt" (vagyis mobil-egészségügyi) megoldásokban – derítette ki egy tíz országban készített reprezentatív felmérés. Például hiába van a piacon a háziorvosok számára elérhető betegút-követési lehetőség, amelyből az gyorsan és megbízható információkat nyerhetne a terápiához, a hazai csaknem hétezer háziorvosból az elmúlt néhány évben alig néhány tucatnyian használták. Néhány nagyobb megyei kórház sürgősségi osztályán van kórházon belüli betegút követő rendszert. Ez az alkalmazás az ellátáshoz rendezi sorba a sürgősségi ellátásra érkezett betegeket, jelzi az orvosnak, hogy ki, milyen vizsgálatokon, beavatkozásokon van már túl, de azt is, ha valakinek a paraméterei miatt azonnali ellátásra van szüksége. Hogy mekkora a haszna, hogy a megyei kórház sürgősségijén a beteg kevesebbet vár, senki nem mérte. Mintahogyan az ágymelletti ápolási rendszer, melyben pontosan regisztrálható, ki, mikor mit rendelt a betegnek és abból mit kapott meg, egyelőre szinte lehetetlen széles körben alkalmazni. Pedig a pontosabb gyógyszerelést, ápolást tesz lehetővé, ami csökkentheti a szövődmények, a nem várt események előfordulását, nem utolsó sorban a műhiapereket. Csak hogy a mostani szabályok nem engedik az adatok kizárólag elektronikus rögzítését, megkövetelik a papíralapú dokumentációt is. Az ápolónőnek viszont nincs ideje duplán adminisztrálni.

Ám ameddig nincs meggyőző üzleti modell a tényleges megtérülésre, nem várható a közfinanszírozott rendszerekben az alkalmazások gyors terjedése.

– Csakis ott fognak terjedni, ahol a fogyasztók kikényszerítik a használatukat – mondja Király Gyula. Szerinte a mostani rendszer inkább arra ösztönöz, hogy a kórház megismételje a szakrendelésen már elvégzett laborvizsgálatot, mert akkor az eset ellátásáért nagyobb összeget kap.