A kormány 2,5 százalékos tervénél szerényebb, 2,1 százalékos GDP-növekedést várnak a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) szakértői, miközben a büdzsé hiánya intézkedések nélkül 2,8 százalék lehet, ha a kormány nem költi el az Országvédelmi Alap 30 milliárd forintos keretét. A kabinet ennél alacsonyabb, 2,4 százalékos GDP-arányos deficitet vár. Vagyis a növekedést kicsit kisebbre, a hiányt pedig nagyobbra várja a KFI.
Szerintük kedvező esetben az elektronikus áruforgalmi ellenőrző rendszer (EKÁER) növelheti az adóbevételeket, a külpiaci környezet és a tőkepiaci kockázatok között viszont nagyobb a valószínűsége a negatív forgatókönyveknek. Az uniós projektek elszámolása, az aszfaltkeverő-ügy (ami miatt az EU büntetést fog kiszabni Magyarországra), a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nagyobb kiadásai, a 98 százalékos különadó visszafizetése vagy a költségvetési szervek és állami vállalatok tartozásai összességében akár 100 milliárd forint nagyságrendben is ronthatják a költségvetési egyenleget.
Az intézet megpróbálta számszerűsíteni a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatását is. A szakmai szervezetek 20 ezer fős leépítésénél jóval kisebb létszámcsökkentést prognosztizál a KFI. Számításaik szerint a vasárnapi zárva tartás, az élelmiszerlánc felügyeleti díj megemelése és az egyszeriként bejelentett dohányipari különadó együttesen 6-8 ezer fő átmeneti létszámcsökkenést okoz, amiből néhány száz dolgozó válhat tartósan munkanélkülivé.
Van azonban egy terület, amelyek nagyon pesszimistán látnak, ez pedig a költségvetés átláthatóságának alakulása. Magyarország Macedóniával és Örményországgal azonos szinten, a középmezőnyben foglal helyet a költségvetés átláthatósága szempontjából a harminc feltörekvő ország közül a KFI felmérése alapján. Ennek a javításához csak annyit kellene tenni, hogy a kormány például bemutassa a gazdaságpolitikai irányelveket, és leírja az emberek számára a költségvetés gazdaságpolitikai okait, céljait és következményeit.
Romhányi Balázs, az intézet vezetője Varga Mihály nak írt levelében kiemelte, hogy az adatok kiábrándítóak, különösen ahhoz a szinthez képest, amit a hazai kormányzás minőségét jellemző egyéb mutatók indokolnának. Szerinte a költségvetés átláthatósága hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a költségvetési politika fenntarthatóságához. „Az átláthatóság növelése tehát azon kevés eszközök egyike, amely nem egymás ellenében, hanem egyszerre képes elősegíteni a kormány két legfontosabb célkitűzésének elérését” – vélekedett.
Az intézet szerint az idei költségvetést övező kockázatok szinte garantálják az évközi kiigazítás szükségességét, hacsak nem kívánja a kormány ismét 3 százalék közeli szintre emelni a hiánycélt. Ahhoz, hogy a magánszektor, az önkormányzatok és az állami intézmények időben felkészülhessenek a változásokra, az elmúlt évek gyakorlatával szemben időben érdemi információt kell kapniuk a kormánytól a költségvetési folyamatokról.