Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Megjelentek az Egészségipari Támogatási Program részletei

A Pénzügyminisztérium közzétette az Egészségipari Támogatási Program részleteit, és elérhető a támogatás kérelmezéséhez szükséges űrlap is.
További részletek

Megint tovább nő a kórházak adóssága

Júniusban újabb 2,6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak tartozásállománya, elérve az első félév végére a 35,2 milliárd forintot. Havonta átlagosan 5,8 milliárd forint a növekedés szemben a tavalyi 4,4 milliárd forinttal – írja a Napi.hu a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: magyarnarancs.hu, 2020. április 01. - Fülöp Zsófia
A kórházak március közepén szinte minden tavalyi évre vonatkozó adósságukat rendezték a beszállítók felé. Az azonban újratermelődik, a beígért struktúraváltás nagy eséllyel elmarad, a koronavírus-járvány pedig a beszállítókat is sújtja.
 

Tavaly év végén a kórházak adósságállománya csaknem 70 milliárd forintra rúgott, a szokásos év végi konszolidáció azonban elmaradt, a kórházi beszállítók egy része március elején még mindig a pénzére várt (erről bővebben Nyomás alatt című cikkünkben olvashatnak, Magyar Narancs, 2020. március 5.).

A „kis” hitelezők ugyan február második felében megkapták a pénzüket, azok a cégek, amelyeknek több mint 100 millió forinttal tartoztak a kórházak, március elején még mindig várták a számlák kiegyenlítését. Ráadásul a kormány azt kérte tőlük, mondjanak le a tőkekövetelésük 20 százalékáról, cserébe pedig a központosított közbeszerzések során „gondolnak majd” a jól viselkedő vállalatokra. Ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter fogalmazott: „A tárgyalások sikeressége nyilván befolyásolja majd a kormányt, hogy a beszerzések központosítása során mely cégekkel tud majd hosszú távon együttműködni.”

Adósságrendezés

Hogy mennyi cég volt hajlandó lemondani akár csak néhány százaléknyi tőkekövetelésről is, azt egyelőre nem tudni, Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára kérdésünkre elmondta, hogy ezt majd a Pénzügyminisztérium összegzéséből tudják meg, de arra valószínűleg még várni kell néhány hónapot.

Az adósságot viszont rendezte az állam: március közepén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megállapította, hogy az egyes intézményeknek mennyi pénzt ad, hogy azok rendezni tudják adósságaikat a beszállítók felé. Az összeg majdnem elérte a 40 milliárdot, ehhez jön még hozzá a tavalyi év végén struktúraátalakításra szánt 36,6 milliárd forint adósságrendezésre fordítható része, a két összegből a beszállítók „szinte maradéktalanul hozzájutottak a pénzükhöz” – mondja Rásky.

Az adósság azonban idén januárban újabb 8,5 milliárddal nőtt, akkor felment több mint 76 milliárdra, majd jött a kicsik kompenzálása, így a február végi legfrissebb adatok szerint jelenleg 63,8 milliárd a kórházi adósság. „A márciusi adatok már az adósság kifizetése utáni állapotot fogják mutatni, úgy saccoljuk, nagyjából 20 milliárdra csökken majd ezzel az adósságállomány” – mondja Rásky. A beszállítók azonban nem lélegezhetnek fel, a koronavírus-járvány ugyanis az ő piacukon is érezteti a hatását.

 

A járvány hatása

Egyrészt azért, mert a járvány miatt rengeteg műtétet halasztanak el, így azoknak a beszállítóknak, akik a műtéti eszközöket biztosítják, most jelentősen visszaesik a forgalmuk. Ez egyébként a kórházakra is nagy terhet ró, ha ugyanis csökken az ellátás, a finanszírozást sem kapják meg, így néhány hónap után komoly bajba kerülhetnek például azok az intézmények, ahol sok műtétet, vagy egyéb beavatkozást kell elhalasztani a koronavírus miatt. Arról nem is beszélve, hogy ha a jelenleg szünetelő ellátások újra beindulnak a járvány levonulta után, mennyi várakozó beteg fog „rászakadni” a rendszerre. „A járvány hatását nehéz megjósolni – mondja Rásky –, viszont sok kórház már az idén lejáró tartozásait sem fizeti.”

Ez pedig még komoly gondokat fog okozni, a mostani adósságrendezéskor ugyanis Orbán Viktor azt mondta, ez volt az utolsó, a rendszert úgy fogják átalakítani, hogy kiküszöböljék az adósságok felhalmozódását. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban már arról beszélt, hogy a struktúraátalakításra szánt összeget a járvány elleni védekezésre kell költeniük. Rásky úgy véli, a tényleges struktúraváltással ezért legalább 2022-ig kell várni, a választási előtti évben ugyanis nincs az a kormány, amelyik belekezdene az egészségügy átalakításába. „A felhalmozódó adóssággal még pár évig együtt kell élnünk”.

Másrészt azért érinti rosszul a koronavírus a beszállítókat, mert védőfelszerelés és lélegeztetőgép-gyártás Magyarországon nem igen történik, a kórházi beszállítók egy szűk köre foglalkozik ezek importálásával. A védőfelszerelésekért és gépekért viszont elképesztő versenyfutás zajlik, a beszerzés egyre nehezebb, így annak sem feltétlenül származik gazdasági előnye, aki kifejezetten ezek importálásával foglalkozik. „Azt nem mondom, hogy üzleti előnye senkinek sem származik belőle, de biztosan nem sok mindenkinek” – jegyzi meg az OSZ főtitkára. Hozzáteszi, az sem véletlen, hogy a magyar kormány Kínába küld gépeket védőfelszerelésért, egy ilyen helyzetben ugyanis az állam egyszerűbben hozzájuthat ezekhez az eszközökhöz, mint egy magáncég. „A kormány kezében erre erősebb eszközök vannak, mint egy vállalatnak. Ennek viszont az is következménye lehet, hogy olyan kereskedelmi importútvonalakra is ráteszi a kormány a kezét, amire másként nem tenné, vagy nem tehetné.”
 

Átállás

Kérdésünkre, miszerint azok az orvostechnikai eszközöket gyártó cégek, amelyeknek a termékeit most kevésbé vásárolják az egészségügyi intézmények, nem tudnának-e átállni védőfelszerelések gyártása, Rásky azt mondja, bár a dolog nem egyszerű, vannak ilyen jellegű próbálkozások és felajánlások is. „Egyelőre nem tudjuk pontosan, a szabad kapacitásokat milyen feltételek között lehetne kihasználni, de készülnek arra tervek, hogy a magyarországi gyártók jobban részt vegyenek a hazai gyártásban.” Sebészeti maszkot több helyen gyártanak az országban, például a büntetés-végrehajtási intézetekben is, amire azonban még nagyobb szükség lenne, azok a speciális szűrővel rendelkező FFP maszkok. Azok gyártására alkalmas gyár Magyarországon nem sok van.

A védőfelszerelés sok helyen hiánycikk, vagy ha kapható is, sokkal drágábban, mint a járvány előtt. Egyrészt, mert a gyártók is drágábban adják, másrészt mert a fizetési feltételek is megváltoztak. „Korábban 8-10 napos fizetési határidőkkel operáltak a védőfelszerelést gyártó cégek és beszállítók, a nagy kereslet miatt viszont most már előre kell fizetni – magyarázza Rásky László. – Ráadásul mindenki a saját polgárait védi, így az országok egymással versenyeznek a védőfelszerelésekért”.