Február végén közel 64 milliárd forintra rúgott a magyar kórházak adósságállománya a Magyar Államkincstár adatai alapján. A januári 8,5 milliárdos növekedést februárban 12,4 milliárdos csökkenés követte köszönhetően annak, hogy a kormány február második felében intézkedett a tavaly év égén 100 millió forintnál alacsonyabb lejárt követelésállománnyal rendelkező cégek kifizetéséről.
Február második felében a kormány intézkedett a tavaly év égén 100 millió forintnál alacsonyabb lejárt követelésállománnyal rendelkező cégek kifizetéséről, ami információink szerint maradéktalanul meg is történt. Ha ezen cégek teljes, csaknem 19 milliárd forintos követelését kifizették a kórházak februárban, akkor az év második hónapjában 6,5 milliárddal nőtt az intézmények tartozásállománya.
A legnagyobb mértékben, 1,5 milliárd forinttal a Debreceni Egyetem adóssága csökkent, 1,1 milliárd forinttal lett kevesebb a Honvédkórház tartozásállománya, amely még így is 5,8 milliárd forintot tesz ki. A Pécsi Tudományegyetemen 682 millióval, a Szabolcs-Szatmár Megyei Kórházban 653 millióval csökkent az adósságállomány. A Szent János kórház 500 milliót faragott le a tartozásaiból, ám e három intézmény adóssága még így is 2 milliárd forint felett maradt.
Néhány kórháznak még így is nőtt a tartozásállománya. A Csolnoky Ferenc Kórházé 103, az Országos Sportegészségügyi Intézeté 84, a Szigetvári Kórházé pedig 79 millió forinttal.
Azt, hogy mennyi az idei évi "nettó" adósság, március végén fogjuk megtudni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) március 16-án tette közzé, hogy a kormány által az idei évben adósságrendezésre biztosított 39,755 milliárd forintból melyik intézmény mennyit kap. Információink szerint a tavalyi adósságok kifizetése, ha nem is maradéktalanul, de nagyrészt megtörtént. Továbbra is kérdés azonban, hogy mi lesz az idei évben keletkező adósságokkal. Mert bár a miniszterelnök az év elején kiadta, hogy az idei évtől nem termelhetnek adósságot a kórházak, a koronavírus-járvány a kormány idei, struktúraváltási szándékait is felülírta.
Az ellátás biztonsága érdekében több szakmai szervezet is azt javasolta, hogy a kormány hozzon létre egy pénzügyi alapot annak érdekében, hogy a kórházak határidőre ki tudják fizetni a lejáró számláikat. Ugyanígy fontos lesz, hogy járvány levonulása után megnövekvő ellátási igény pénzügyi fedezete is a kórházak rendelkezésére álljon.
A kórházak készletgazdálkodására amúgy hétfőtől kórházparancsnok ügyel. Orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával - olvasható az erre vonatkozó rendeletben. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.
A kormányzati tájékoztató oldal közleménye szerint az országos kórházfőparancsnok folyamatosan tájékoztatja a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos adatokról, így segítve az operatív törzs munkáját, hogy minden kórházra lebontva naprakész adatokra alapozva történjenek az egészségügyi beszerzések és intézkedések.
A legnagyobb mértékben, 1,5 milliárd forinttal a Debreceni Egyetem adóssága csökkent, 1,1 milliárd forinttal lett kevesebb a Honvédkórház tartozásállománya, amely még így is 5,8 milliárd forintot tesz ki. A Pécsi Tudományegyetemen 682 millióval, a Szabolcs-Szatmár Megyei Kórházban 653 millióval csökkent az adósságállomány. A Szent János kórház 500 milliót faragott le a tartozásaiból, ám e három intézmény adóssága még így is 2 milliárd forint felett maradt.
Néhány kórháznak még így is nőtt a tartozásállománya. A Csolnoky Ferenc Kórházé 103, az Országos Sportegészségügyi Intézeté 84, a Szigetvári Kórházé pedig 79 millió forinttal.
Azt, hogy mennyi az idei évi "nettó" adósság, március végén fogjuk megtudni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) március 16-án tette közzé, hogy a kormány által az idei évben adósságrendezésre biztosított 39,755 milliárd forintból melyik intézmény mennyit kap. Információink szerint a tavalyi adósságok kifizetése, ha nem is maradéktalanul, de nagyrészt megtörtént. Továbbra is kérdés azonban, hogy mi lesz az idei évben keletkező adósságokkal. Mert bár a miniszterelnök az év elején kiadta, hogy az idei évtől nem termelhetnek adósságot a kórházak, a koronavírus-járvány a kormány idei, struktúraváltási szándékait is felülírta.
Az ellátás biztonsága érdekében több szakmai szervezet is azt javasolta, hogy a kormány hozzon létre egy pénzügyi alapot annak érdekében, hogy a kórházak határidőre ki tudják fizetni a lejáró számláikat. Ugyanígy fontos lesz, hogy járvány levonulása után megnövekvő ellátási igény pénzügyi fedezete is a kórházak rendelkezésére álljon.
A kórházak készletgazdálkodására amúgy hétfőtől kórházparancsnok ügyel. Orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Feladata, hogy koordinálja a betegellátáshoz és a járványügyi intézkedésekhez szükséges egészségügyi eszközök, felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítőszerek nyilvántartását, felügyelje a készletgazdálkodást és gondoskodjon annak megfelelő védelméről, akár a készleteket őrző biztonsági szolgálat kijelölésével, valamint rendőrök és katonák bevonásával - olvasható az erre vonatkozó rendeletben. A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát a kórház vezetője köteles végrehajtani.
A kormányzati tájékoztató oldal közleménye szerint az országos kórházfőparancsnok folyamatosan tájékoztatja a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos adatokról, így segítve az operatív törzs munkáját, hogy minden kórházra lebontva naprakész adatokra alapozva történjenek az egészségügyi beszerzések és intézkedések.