Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Megjelentek az Egészségipari Támogatási Program részletei

A Pénzügyminisztérium közzétette az Egészségipari Támogatási Program részleteit, és elérhető a támogatás kérelmezéséhez szükséges űrlap is.
További részletek

Megint tovább nő a kórházak adóssága

Júniusban újabb 2,6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak tartozásállománya, elérve az első félév végére a 35,2 milliárd forintot. Havonta átlagosan 5,8 milliárd forint a növekedés szemben a tavalyi 4,4 milliárd forinttal – írja a Napi.hu a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: portfolio.hu, 2020. április 23. - Csiki Gergely
Át kell gondolni, és erre a járványügyi válság is felhívta a figyelmet, az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását - jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. Azt is hozzátette: felesleges egy olyan kórházi kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai komoly fordulatról adnak tanúbizonyságot, mert úgy tűnik, hogy a kormány felvállalja a kórházi ágyak átalakításának kényes, de hosszú évek óta húzódó ügyét. Mindez azért is érdekes, mert újfajta megvilágításba helyezi az elmúlt hetek gyors ütemű, fokozatmentes ágyfelszabadításait is és nagyon úgy tűnik, hogy a járvány miatti ágyfelszabadítás valójában egy tartós ágyszámcsökkentési terv lett.
 

A sokatmondó válasz!

A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány is folytatta a kórházi ágyak számának csökkentését, 2010 és 2018 között több mint 3 ezerrel csökkent az ágyak száma. Ha a szocialista kormányoknak bűnként fogható fel a drasztikus, közel 10 ezres csökkentés, akkor miért folytatta ezt a gyakorlatot a polgári kormány - érkezett az utolsó kérdés a Magyar Hangtól a csütörtöki Kormányinfón. Erre adott sokatmondó választ a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A szocialista kormány az egészségügyben nagyon sok bűnt követett el, de az ágyaknak a leépítése, vagy az ágyszám meghatározása orvosszakmai kérdés

- szögezte le válaszában a tárcavezető, amivel alapvetően ütött meg más hangot a kórházi ágyszámleépítést illetően, mint amit eddig a Fidesz-kormányok képviseltek.

"Azt látjuk, és ezt a sajtó is tárgyalta éppen a kiürítendő kórházi ágyakról szóló vita kapcsán, hogy ma Magyarországon a kórházi ágyak foglaltsága éves szinten 66-68%. Ezért ezt az ügyet orvosszakmai kérdésként kell kezelni és annak megfelelően kell meghatározni az ágyszámokat, hogy milyen igény van rá. És itt még egy fontos körülmény van. Sok esetben azt látjuk, mivel a kórházak finanszírozása attól is függ, hogy ki hány éjszakát tölt a kórházban, hogy egyfajta rehabilitációs lehetőségként is élnek ezzel sokan" - utalt Gulyás Gergely arra a gyakorlatra, hogy az intézmények azért tartják bent több napig a beteget, mert a finanszírozás oldalról indokolt és motivált, nem orvosszakmailag.

"Szerintem azt át kell gondolni, hogy van-e elég rehabilitációs férőhely, lehet, hogy több inaktív ágyra van szükség. Az pedig egy matematikai kérdés és minden évben lehet látni, hogy hány kórházi ágyra van szükség, volt-e szabad ágy és ennek megfelelően kell a kapacitásokat meghatározni. Lehet, hogy valahol növelni is kell az ágyszámot, 

de ott ahol 50 vagy 60%-os kihasználtságon működnek az ágyak, akkor lehet, hogy ott jobb lenne, ha az ellátás jobb minőségű ágyakon működne, jobb és újabb gépek lennének és felesleges egy olyan kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol.

Ezt követően érkezett egy olyan kérdés, hogy korábban az operatív törzs azt a tájékoztatást adta, hogy csak azokat bocsátották el a kórházi ágykiürítés keretében, akiknek nem indokolt a kórházi ápolása. Eddig miért láttak el az intézmények olyan pácienseket, akiket haza is küldhettek volna és ez a gyakorlat hozzájárult-e a kórházak adósságának emelkedéséhez - hangzott a kérdés.

Gulyás Gergely ennek kapcsán kifejtette: az előző válaszom erre is felelet.

ÁT KELL GONDOLNUNK, ÉS A VÁLSÁG ERRE IS FELHÍVTA A FIGYELMET, AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSÁT, MOST A VÁLSÁG ALATT IS.

"Eddig az ellátások száma után fizetett az egészségbiztosító, most pedig az ellátásszám kevesebb, hiszen az egészségügy a járványhelyzettel van elfoglalva, ezért most egy félig bázisalapú finanszírozásra voltunk kénytelenek átállni. De azt át kell gondolni, hogy jók-e azok  a finanszírozási formák, amelyek azokat a motivációkat erősítik, hogy a betegek minél több időt töltsenek a kórházban. Jó-e az, hogy részben rehabilitáció is folyik a kórházban, vagy az ilyen intézményeket kéne inkább erősíteni.

Ebben be kell vonni az orvoszakma képviselőit és a járvány elmúltával érdemes ezeket a vitákat lefolytatni és ha szükséges, ezeket a döntéseket meghozni

- vetítette előre, hogy a kormány készül valamire ezen a területen.

Gulyás Gergely válasza alapvető eltolódást jelent a korábbi kormányzati kommunikációs megoldásokhoz képest a kórházi ágyak számának csökkentése terén. A kormányok ugyanis eddig politikailag kockázatos útként értékelték az ágyak csökkentését, osztályok bezárását és átalakítását, miközben a rendszer hosszú távú fenntarthatósága már régóta megköveteli az átsruktúrálást. Kérdés, hogy terveit mennyiben tudja keresztülvinni a rendszeren, amelyben a legfontosabb szereplők a status quo fenntartásában érdekeltek.

Az ágyfelszabadítás ügye

Van egy másik, aktuális aspektusa is a Kormányinfón elhangzottaknak. Gulyás Gergely szavai teljesen új megvilágításba helyezik az elmúlt hetekben a koronavírus-járványra való felkészülés keretében zajló erőltetett ágyfelszabadítás ügyét is. Az elmúlt napokban ugyanis mindenki azt találgatta (szakértőként vagy épp laikusként), hogy ha európai viszonylatban is kevés a koronavírus-esetszám hazánkban, akkor miért kell az ágyak 50, majd 60%-át felszabadítani rövid idő alatt. Külön cikkünkben foglalkoztunk mi is azzal, hogy mi lehet a háttérben és arra jutottunk, hogy elsődlegesen azért készül a legrosszabb forgatókönyvre a kormány és szabadít fel ennyi ágyat, mert nem ismerjük a járvány várható lefolyását, és nagyok a kockázatok, hiszen kevés tesztet bonyolítunk le.

Hallottunk mi is olyan szakértői véleményeket az ágyfelszabadítás kapcsán, hogy a kormány a mostani járványügyi krízist egyfajta lehetőségként éli meg arra, hogy átalakítsa az ellátórendszert és elképzelhető, hogy az egyéb aktív ellátástól elvett ágyak a járvány lecsengése után sem lesznek már aktívak. Egy ilyen helyzetben ugyanis olyan, az ellátórendszert alapjaiban érintő döntéseket hozhat meg, amelyeket a krízis miatt nehezebben kérdőjeleznek meg, az ellátórendszer szereplői is.

Egészen a mai napig ezt a forgatókönyvet erős (de reális alapokon nyugvó) spekulációnak tartottuk, Gulyás Gergely szavai azonban egészen más környezetbe teszi a mostani erőltetett ágyfelszabadítást és a spekulációk megalapozottnak tűnnek.

Az ezzel kapcsolatos spekuláció valóságalapján azonban csak növelte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerda esti közleménye arról, hogy valójában mennyi ágyról is kellett elküldeni betegeket a járvány miatti ágyfelszabadítás során. A tárca ugyanis azt közölte, hogy (a rendszerben bent lévő kihasználatlanság, valamint az elektív ellátások elhalasztása miatt) március végén az ágyak 58%-a szabad volt. Vagyis további két százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat. Felmerül a kérdés: ha csak 2 százalékpontnyi kapacitást kellett felszabadítani, akkor miért volt ez a járványügyi szempontok miatt ennyire fontos.

Vagyis a határozott üzeneteket tartalmazó miniszteri válasz alapján valószínűsíthető, hogy az erőltetett ágyfelszabadítási folyamat valójában egy hosszú távú ágycsökkentési terv alapja (vagy időközben azzá fejlődött), és mindezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy a járvány elmúlása után már nem lesz annyi aktív ágy a magyar kórházi rendszerben, mint a járvány kitörése előtt. El tudunk képzelni egy ilyen forgatókönyvet: mivel a veszélyhelyzet határozatlan ideig marad fent, ezért a járvány újabb és újabb feltörő hullámaira hivatkozva a kormány (amellett, hogy fenntartja a veszélyhelyzetet) nem engedi vissza a rendszerbe a már felszabadított, de egyébként üresen álló (és a járvány miatt sem használt) ágyakat. Ezt akár politikailag is tudja úgy kommunikálni a kormány, hogy ők nem zárnak le osztályokat, vagy kórházakat, hanem csak fenntartják a helyet a járványhelyzet súlyosbodására.

Mit is jelent mindez?

Aki nyomon követte a Portfolio egészségügyi rendszerrel kapcsolatos beszámolóit a tavalyi év végén és az idei év elején, azt tulajdonképpen nem érheti nagy meglepetésként a mostani bejelentés. A december 23-i közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, mely kimondta: "a kormány kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, és egyetért a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakításával, amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését". A határozat több lényeges pontot is felsorolt, amelyek a rendszer átalakítása szempontjából kritikus fontosságúak, és szakértők már évek, évtizedek óta várják ezeket a lépéseket (adatgyűjtés, díjtétel-felülvizsgálat, valós költségekre épülő finanszírozás, valós szükségletekhez igazodó módszertan, eredményalapú finanszírozási technikák, ellátási szinteken átívelő, integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák).

Ezt követően jött a hír, hogy az év elején az EMMI már elkészítette azt a jogszabály-csomagot értesülésünk szerint, ami az egészségügyi ellátórendszer átalakítását célozta. A miniszterelnök ugyanis határozottan üzente meg az ágazat vezetésének, hogy adósságmentes kórházakat szeretne látni. Ez az idei évben a járványügy miatt nyilván nehezen elképzelhető és kivitelezhető, de Gulyás Gergely mostani szavai arra utalnak, hogy a kormány nem tett le az átalakítási tervekről.

Már a tervezet kapcsán azt írtuk, hogy ha a kormány elfogadja a javaslatokat, érdemben változhat meg az állami intézményrendszer és ezzel megítélésünk szerint a kormány rendkívül fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó, régóta várt folyamatot indít el. Az akkori anyag meglepő őszinteséggel beszél a jelenlegi rendszer strukturális hibáiról, finanszírozási hiányosságairól és több ponton kezdeményez beavatkozásokat a struktúraváltás érdekében. 

A tárca anyaga kimondta a kórházi adósságállományok újratermelődésének okait: „a korábbi forráskivonások, az egészségügyi ágazat GDP-ből való elégtelen részesedése, a nem megfelelő és nem elegendő finanszírozás, az ellátórendszer strukturális problémái, és nem utolsó sorban az intézményi menedzsment problémák”.

Hosszú távú feladatként szögezte le a szükségletekre optimalizált és fenntarható ellátórendszer kialakítását, a struktúraváltás megkezdését. "Az ellátórendszer még mindig indokolatlan mértékben kórházközpontú, miközben hiányzik az erős alapellátás, ápolási és rehabilitációs kapacitások, illetve a szükséges mértékben elérhető népegészségügyi szolgáltatások" - volt olvasható az anyagban.

A legfontosabb egészségpolitikai célnak nevezi a dokumentum a jelenlegi kórházközpontú betegellátás elmozdítását egy beteg és emberközpontú lakóhely közeli ellátási modell irányába. A dokumentum javaslatokat is megfogalmaz bizonyos kapacitások átalakítására és reorganizációs tervet is előrevetít intézményenként. A finanszírozási kérdéseket azonban nem tárgyalta még az a dokumentum, a miniszter mostani szavai viszont egyértelműen azt jelzik, hogy ahhoz is alapjaiban nyúlna hozzá a kormány.

Összességében azt gondoljuk, hogy helyes az, hogy a kormány most megerősítette szándékát arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi rendszer struktúrájának és finanszírozásának átalakítására készül, mert a járványügyi krízisre úgy tekint, mint egy lehetőség. Az erőltetett ágyfelszabadítás most így ebben a formában burkolt ágyszámcsökkentésnek tűnik, ami jelen helyzetben igen kockázatos kísérlet, nem pedig a megalapozott döntéshozatal mintája. Tekintettel kell ugyanis arra lenni, hogy egy ilyen ad hoc ágyszámcsökkentés milyen egészségügyi és egészséggazdasági kérdéssel függ össze (következményekkel jár ugyanis az intézmények gazdálkodására is), és az egészségügy átalakításakor sokkal komplexebb megközelítésre van szükség, ahol a döntéshozók minden szempontot együttesen vesznek figyelembe.