Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Váratlan hír érkezett a magyar kórházakból

Szeptember 30-án 41,6 milliárd forinttal tartoztak a költségvetési intézményként gazdálkodó magyar kórházak a beszállítóknak a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. A szeptemberi növekedés "mindössze" félmilliárd forint az idei, 4-5 milliárdos havi átlag tizede.
További részletek

Kész az összefogásra a magyarországi orvostechnikai szektor

Javaslatcsomag a korszerű egészségügyi rendszerért és a versenyképes egészségiparért
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: magyarnemzet.hu, 2020 május 11. - Niczky Emőke
Túljutottunk a koronavírus-járvány első szakaszán. A magyar egészségügy a védekezés első fázisából végre áttérhetett az enyhítés első ütemébe, amely szigorú keretek között, de egyfajta feloldást adhat az egész országnak a több hónapos bezártság után. A koronavírus-járvány elleni harc második szakaszáról, az egészségügy újraindításáról, a tesztelésről és a miniszteri kezdeményezésre és szervezésben létrejött magyar terápiás sikerekről beszélgettünk Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével.
 

– Nemzetközi szinten is egyedülálló eredményeket mutatott fel az ön kezdeményezésére létrehozott tudományos konzorcium, amely már a koronavírus-járvány első hullámában sikeresen megmentette több életveszélyes állapotba került koronavírus-fertőzött életét. Miben különbözik a tudományos kutatócsoport munkája a többi kísérleti terápiától?
– Mivel az új koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban sem védőoltással, sem specifikus gyógyszeres terápiával nem rendelkezünk, ezért a klinikai vizsgálatok felé fordultak az orvosok. Reménykeltők mind a vérplazma-terápiás kezelések, mind pedig a más betegségeknél alkalmazott gyógyszeres terápiák. Az eddig felmutatott eredmény azért figyelemre méltó, mert itthon később regisztráltuk az első koronavírusos betegeket, mint a legtöbb nyugat-európai országban, ezért a terápiás kutatás is csak később indulhatott el, viszont megelőztük őket az innovatív terápiás formák két klinikai vizsgálatával is, a passzív immunizáció és a szervezet túlzott immunválaszának befolyásolása területén. A kétféle kísérleti kutatás közös célja az, hogy minél kevesebben szoruljanak intenzív ellátásra, az intenzív osztályon fekvők pedig elkerüljék a halált, illetve minél hamarabb annyira javulhassanak, hogy elhagyhassák az intenzív ellátást.

– Hogyan történik a betegek passzív immunizációs terápiája?
– A passzív immunizáció az innovatív terápiás lehetőségek három kutatási irányának egyike, melynek során a betegségen már átesett és megfelelő immunválasszal rendelkező önkéntes donorok vérplazmáját gyűjtik össze, és azt feldolgozás után beadják a saját immunválasszal még nem rendelkező betegek keringésébe.

– A konzorcium által kifejlesztett vérplazmakezelést egy lélegeztetőgépre került, veseelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazták sikeresen. Mit lehet tudni az ő állapotáról? Nála milyen változást okozott a terápia?
– Az első hazai plazmaterápiával kezelt beteg május 1-jén került le a lélegeztetőgépről az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet intenzív osztályán. A mesterséges lélegeztetés időtartama a plazmakezelés hatására jelentős mértékben megrövidült, ráadásul egy olyan páciensnél hozott sikert, aki súlyos krónikus társbetegségben – krónikus veseelégtelenségben – szenved. Várakozásaink szerint hamarosan elhagyhatja az intenzív osztályt.

– A kezelést hogyan lehet minél több beteg esetében alkalmazni?
– Annak érdekében, hogy a passzív immunizációs terápia minél több beteg rendelkezésére állhasson, a konzorcium megkezdte a koronavírus-fertőzésből felgyógyultak toborzását véradásra. A vérplazmaadásra a Dél-pesti Centrumkórház honlapján közzétett központi telefonszámon, e-mail-címen és weblapon lehet jelentkezni. Fontos kiemelni, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett személyek plazmája – az Országos Vérellátó Szolgálat által biztosított megfelelő körülmények között – akár hónapokig is eltárolható és hasznosítható. Ez a vírusfertőzés esetleges második hullámában jelenthet komoly előnyt.
 

– A koronavírus életveszélyesen károsíthatja a tüdőt és többszervi elégtelenséget okozhat. A passzív immunizáció mellett a másik klinikai módszer, az immunválasz túlkapását gátló terápia, az IL–6 ellenes antitestkezelés éppen ezt próbálja megakadályozni. Melyek ennek a kezelési módszernek a főbb lépései?
– Az IL–6 ellenes antitestkezelés során az első lépést maga a szervezet teszi azzal, hogy felveszi a küzdelmet a fertőzéssel, azzal, hogy bizonyos vérsejtek rövid idő alatt extrém mértékben fehérjejellegű vegyületeket juttatnak a véráramba, amelyek a megfertőzött és károsodott sejtek elleni immunválaszt szabályozzák. Ezt citokinviharnak nevezzük, és hasonlóan jelentkezik, mint egy, az egész szervezetre kiterjedő túlzott gyulladás, amely létfontosságú szerveket károsít. A vizsgálat tárgyát képező kezelés célja a citokinvihar bekövetkezésének meggátlása. A szorosan megfigyelés alatt álló beteg esetében a megfelelő időben közbelépve megakadályozhatjuk, hogy intenzív kezelésre szoruljon. Akinek a kezelése eleve az intenzív osztályon kezdődik, ott a citokinvihar mérséklése, leállítása a cél. Az alkalmazott gyógyszer az egyébként ismert Tocilizumab.

– A Szent László Kórház telephelyén dolgozó orvosok Európában az elsők között, már 4-5 hete elkezdték súlyos és kritikus állapotú betegek Tocilizumab-kezelését a belső szervi elégtelenség megállítása érdekében. Sajtóhírek szerint két fejlett nyugat-európai országban ezt a kezelési módszert még csak most indítják el.
– A terápiával több beteg intenzív osztályra kerülését sikeresen megakadályoztuk, egyikük már hazamehetett. Az intenzív osztályon pedig egy kritikus állapotú beteg, egyik orvos kollégánk mesterséges lélegeztetése a kezelés hatására jelentősen lerövidült, május 1-jén ő is lekerült a lélegeztetőgépről. Egy másik, hasonlóan kezelt beteget a kollégák most ébresztik, a héten az ő esetében is megszüntethetjük a mesterséges lélegeztetést.

– A laikusok közül sokan nem értik, miért volt szükség az ágyak kiürítésére a tapasztalható alacsony fertőzöttség mellett. Kérem, beszéljen az okokról!
– A járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal. Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az operatív törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mint Svédországban vagy Olaszországban. Mi azt választottuk, hogy felkészítjük a hazai egészségügyi rendszert, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hoznunk, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős állampolgáraik kezét. Ez itthon nem történhet meg.

– Május 4-én részlegesen nyitott az egészségügy. Mi a további menetrend?
– Mivel a járvány kezdete óta 2-3 héttel előre tervezünk, hetek óta készültünk arra, hogy a járvány lecsillapodik, és el lehet kezdeni a szigorításokat feloldó intézkedéseket. Ezt természetesen egy ütemben nem lehet megvalósítani, hanem fokozatosan a vírusjárvány lefutásához kell igazítani. Az első csomag május 4-én elindult, utána remélhetőleg három további ütem következhet, ha változatlanul koordinálni tudjuk a járványt. Az első csomagban azokat a beavatkozásokat kell kiválasztani, amelyeknél a legkevesebb rizikó áll fent az esetleges újrafertőződésre. Az első ütemhez hozzátartoznak a járóbeteg-rendelések, a fogászati rendelések és a különféle szűrések.

– A fertőzöttség mértéke igen eltérő a megyék között, ennek függvényé­ben eltérő módon kell reagálniuk a miniszteri rendelkezésre.
– A fertőzöttség megyénként valóban eltérő, elég csak a fővárosra és Pest megyére gondolni, ahol a fertőzöttek több mint hatvan százaléka él. A Központi Statisztikai Hivatal adatai csak azokra a betegekre vonatkoznak, akiknek megvolt az akkreditált laborban történő tesztelése. Azt, hogy hány beteg jutott át a járványon különös tünetek vagy panasz nélkül, jelenleg nem tudjuk megítélni. Az idősotthonokra és az egészségügyi intézményekre fokozott figyelemmel kell lenni, ahol nagyobb számban lehet fertőzés.

– Hogyan történik majd a járvány szolgáltatókra háruló költségeinek finanszírozása?
– A kórházaknak emelkedtek a költségei, a finanszírozás pontos technikája kidolgozás alatt van, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jelen körülmények között egy bázisfinanszírozást nyújt. A járvány végén pedig előreláthatóan kompenzációt is be kell építeni a rendszerbe.

– Mennyiben vonatkozik a miniszteri levél azokra a szolgáltatókra, amelyeknek nem az állam vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a fenntartója?
– Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A miniszteri levél minden egészségügyi szolgáltatóra érvényes, legyen az akár magán-, akár egyházi vagy közszolgáltató.

– Szükségesnek látja-e a járvány kapcsán a klasszikus népegészségügyi rendszer majdani újraalkotását?
– A járvány nagyon sokunknak hasznos tanulságokkal szolgál. Rengeteg tapasztalatot vonhatunk le. Ezek tanulmányozásával eldönthetjük, hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után.

 

Folytatódik a mentőszolgálat fej­lesztése

Húsz darab új mentőautót adott át Kásler Miklós tegnap, a mentők napján az Országos Mentőszolgálat budapesti, Markó utcai központjában. Az ünnepségen az emberi erőforrások minisztere kiemelte: az elmúlt években majdnem ezer új mentőautót szereztek be, ezzel csaknem a mentőszolgálat teljes flottája megújult. – A kormány elkötelezett, hogy korszerű legyen a mentőszolgálat – közölte a miniszter. Kásler Miklós kiemelte: a magyar kormány köszöni a mentők munkáját, a nemzet pedig hálás érte. Az eseményen elhangzott tájékoztatás szerint mentőszolgálatnál óriási fejlesztések voltak az elmúlt években.
Csak 2017 óta mintegy 410 új mentőautó állt szolgálatba. Ebben az évben összesen 103 új mentőautó beszerzését tervezik, az új gépjárművek gyártása és felszerelése a koronavírus járvány ellenére is folyamatos. A magyar mentésügy 133 éves történetében mostani időszak azért is különleges, mert a szervezet nem találkozott még korábban ilyen jellegű járvánnyal. A mentők eddig mintegy 15 ezer koronavírus-gyanús vagy fertőzött betegnek nyújtottak segítséget, majdnem 410 ezer kilométert tettek meg a járvánnyal összefüggő feladatok miatt, és több százezer védőfelszerelést használtak el, hogy a dolgozók és a betegek is biztonságban legyenek. Május 10. a mentők napja Magyarországon annak emlékére, hogy 1887-ben ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület.