Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Váratlan hír érkezett a magyar kórházakból

Szeptember 30-án 41,6 milliárd forinttal tartoztak a költségvetési intézményként gazdálkodó magyar kórházak a beszállítóknak a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. A szeptemberi növekedés "mindössze" félmilliárd forint az idei, 4-5 milliárdos havi átlag tizede.
További részletek

Kész az összefogásra a magyarországi orvostechnikai szektor

Javaslatcsomag a korszerű egészségügyi rendszerért és a versenyképes egészségiparért
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: napi.hu, 2020. május 21. - Szepesi Anita
Áprilisban 5 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak adóssága - derül ki a Magyar Államkincstár friss adataiból. A növekedés hátterében ezúttal a leállított ellátás miatt elmaradt bevételek, illetve a covidos betegek ellátásra való felkészülés plusz költségei állhatnak.


Április 30-án az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek lejárt tartozásállománya 38,1 milliárd forint volt, a tartozásállományból 28,5 milliárd az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket) -  közölte honlapján a Magyar Államkincstár.

A kórházak adóssága a március végi 23,5 milliárdról egyetlen hónap alatt 5 milliárd forinttal növekedett 28,5 milliárdra.
A legnagyobb adósok között szerepel továbbra is a Honvédkórház, március vége és április vége között 1,732 milliárdról 2,228 milliárdra duzzadt adóssággal. A Debreceni Egyetemen 825 millióról 1,122 milliárdra, a Pécsi Tudományegyetemen 476 millióról 723 millióra, a Szegedi Tudományegyetemen 952 millióról 1,195 milliárdra gyarapodott a kifizetetlen számlák összege.

A kórházi adósság újabb megugrása mögötti lehetséges magyarázat, hogy a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetben már márciusban leállították a bevételtermelő, ám halasztható, tervezhető beavatkozásokat, a teljesítményfinanszírozással működő intézményeknek pedig bevétel híján még akár a bérfizetés is gondot jelenthetett, nemhogy a tárgyi eszközök kifizetése. (Az amerikai kórházakat ugyanezen okból valóságos pénzügyi katasztrófa sújtotta, aminek a következtében képtelenné váltak a bérfizetésre és tömegével kellett kirúgni a személyzetet.) Ugyanakkor a koronavírusos betegek fogadására  fel kellett készülni, ami plusz kiadással járt az intézmények számára. A nehézségek áthidalására csak májustól állt át a rendszer átlagfinanszírozásra.

A kórházi beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a tagvállalatok továbbra is arról számolnak be, hogy az intézmények egyáltalán nem fizetik ki a beszállítókat. A főtitkár úgy fogalmazott, abban bíznak, hogy a járvány lecsengésével elismerik, hogy az egészségipar milyen hozzáadott értékkel rendelkezik, és rendezik a kórházak adósságát.