Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Pénzügyminisztérium: Önellátó lesz Magyarország az egészségügyi védőfelszerelésekben is

A magyar kormány ötvenmilliárd forintos kerettel támogatási programot indít az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére – jelentette be Varga Mihály a közösségi oldalára feltöltött videóban.
További részletek

Az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége (OCSZ), Ortopédikusok Magyarországi Ipartestülete (OMI) és ORTETIKA, PROTETIKA, REHABILITÁCIÓ SZÖVETSÉG (OPRA) szövetségek közös sajtóközleménye

Korábban a sajtóban bemutattuk, hogy 10 éve változatlan az ortopédiai cipők ára, amely az évi közel 140.000 ortopéd cipőt rendelő beteg ellátását és a gyártást végző a közel 100 magyar kkv és a háttéripar létét veszélyezteti.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: weborvos.hu, 2020. május 27.- S.Judit
Hatvanezren eshettek át itthon a koronavírus okozta fertőzésen a reprodukciós ráta alapján.
 
Előbb mertek és tudtak nyitni, s fokozatosan egyre több beteget fogadni még a lefojtás idején is, köszönhetően adataik profi elemzésének, a rengeteg – 28 ezer – kockázatbecslésnek, amelyet mindenkinél, aki belépett az intézménybe, elvégeztek. Mindez a győri megyei kórházban történt, ahol nem egyszer a korlátozások enyhítését is megelőzték lépéseikkel, derült ki dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvos előadásából az IME infokommunikációs szerdai konferenciáján. Azért is tudtak előbb nyitni, mert a menedzsmenti döntések előkészítésében élvezhették a BI támogatási lehetőségeit.

Az adatokat a résztvevők előtt is publikussá tette az intézmény vezetője, így először kaphattunk képet egy kórház mindennapjairól a Covid-járvány idején. Az éves szinten 65 ezres betegforgalmat bonyolító intézményben az ágyak átszervezésének kezdetekor negyven százalék alá csökkent a napi betegfelvétel. Nem adták fel, próbáltak helyet keresni a betegeiknek, hogy ne maradjanak ellátás nélkül. Igyekeztek ambulánsan, járóbetegként ellátni, akit lehetett. Akit nem, annak a fekvőellátás fokozatos nyitásával biztosítottak helyet. Míg a járványügyi záráskor a megszokott 300-ról drasztikusan 150-re csökkent a fogadott betegeik száma, addig már a korlátozások feloldása előtt sikerült naponta kétszáz beteget elhelyezniük.

Hét Covid-osztályt állítottak fel, 1335 PCR-szűrést végeztek, 33 igazoltan fertőzöttet találtak, öten kerültek gépre, közülük egy fertőzött halt meg. A járvány során 263 gyanús esetet jegyeztek fel a fekvőellátásban, míg a járóban 1622-t.

Meglepő módon a halálozási adataik az előző évi időszak adataival összevetve csökkenést mutattak, ugyanis idén 150-nel kevesebben haltak meg a győri kórházban, mint tavaly. A kórházvezető elmondta, hogy kevesebb traumatizált, politraumatizált beteg, stroke-os jelent meg az ellátásban. Összességében nem látták, hogy a Covid-járvány megnövelte volna a halálozást.

Arról is beszélt, hogy a járvány idején megváltozott a vezetői felelősség, hiszen extrém módon megnőtt az adatszolgáltatási kötelezettség – méghozzá papíralapon és naponta többször is kellett jelenteni –, megugrottak a kiadások, amelyeket igyekeztek valahogy kontrollálni, új gazdálkodási szabályokat kellett bevezetniük. Folyamatosan tervezték a kapacitásokat, egyszer azért, mert leépítés zajlott, másszor azért, mert megkezdődött a fokozatos nyitás. A győri kórháznak kellett fogadnia Komárom-Esztergom megye betegeit a tatabányai kórház ideiglenes bezárása miatt.

Mint mondta, a különböző intelligens rendszeres a betegellátás szinte minden lépcsőjébe beépülnek, s míg a MI (mesterséges intelligencia) a szakmai betegellátási struktúrát támogatja, addig a BI (üzleti intelligencia) a vezetői döntések előkészítésének kiváló eszköztára. Az adatokat maguk gyűjtötték, dolgozták fel rengeteg engergiával. Saját bevallása szerint rengeteget tanult maga is például a kommunikáció terén: ezentúl a főorvosi értekezleteket távkonzultációban szeretné megvalósítani. Az informatika terén pedig a BI mutat számára új utakat, mivel segít a trendek felismerésében, és az általában rosszul strukturált intézményi adattömeg kezelésében, az adatok feldolgozásában, elemzésében.

Vizit a virtuális térben

A távvizit nem puszta pótszer, hanem egy lehetőség az orvos-beteg találkozásra, a telemedicina egysége, fogalmazott dr. Szócska Gábor, az ÉKC Új Szent János Kórház és Szakrendelő igazgatója. Mint hangsúlyozta, a járvány nélkül is nagy robbanás, rengeteg innováció jellemzi a területet, dinamikusan fejlődnek a szükséges eszközök, azaz a szoftverek, PC-k, tabletek, mobilok. A mesterséges intelligencia bevonása egyre szükségszerűbb, hiszen olyan adatmennyiségek keletkeznek a távmedicina során, amelyet már csak algoritmusok segítségével lehet feldolgozni. Szabályozásra van szükség több szempontból is Szócska Gábor szerint. Így például tisztázni kell, hogy a távvizitet kérő betegnek mennyi időn belül kell válaszolnia az orvosnak, tudnia kell a betegnek, hogy az orvos hol található, ha szükség lenne személyes vizitre, dokumentálni és archiválni kell a konzultáció során keletkezett információkat. A hitelesség és titkosság is kiemelten fontos, hiszen ki kell zárni a kuruzslókat az online térből.

Az alapellátásban jellemzően tíz perc az ellátási idő, és inkább a rendelkezésre állási időkben tartották a távkonzultációkat a háziorvosok, derült ki Gáspár Péter, a Medicorp Hungary Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatásából. Mint mondta, a járvány idején a videokonzultációs programjukat ingyen a háziorvosok rendelkezésére bocsátották, de egyelőre inkább a magánellátókra jellemző a rendszer használata.

Hatvanezren eshettek át a fertőzésen

Becslések szerint hazánkban hatvanezren eshettek át a Covid-járványban a koronavírus okozta fertőzésen a reprodukciós szám alapján, ismertette Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, az ITM járványügyi csoportjának járványmatematikusa. A hazai járványgörbe sok kicsi járványból állt össze azért, mert nálunk az intézményi járványok voltak a jellemzőek. Március közepén úgy látszott, hogy a személyes kapcsolatok 62 százalékát kell kiiktatni ahhoz, hogy meg lehessen állítani a járványt, különben magas fertőzöttséggel kellett volna számolnunk. Az elfojtás stratégiájával kapcsolatban azonban kérdés, hogy meddig lehet fenntartani a korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor óvatosnak kell lenni az enyhítéssel is, hiszen a rossz időben, túl korán meghozott feloldások újabb járványokkal fenyegetnek, mint például Irán esetében.

Mint kérdésekre válaszolva elmondta, a hazai járványmodell paramétereit a nemzetközi szakirodalomból vették, többek között angliai kórházi adatokból, valamint az osztrákok 1500 fős reprezentatív felmérésének eredményéből. Így lőtték be a hazai felderítési arányt 5 és 10 százalék közé, amelyet végül kiderült, hogy 6 százalékra tehető.

Hogy nyithatnak-e az egyetemek ősszel, az egyelőre kérdés, mondta a szakember, hivatkozva a cambridge-iek álláspontjára, miszerint ott ősszel is megmarad a távoktatás.