Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Különös számok érkeztek a magyar kórházakból

Októberben 710 millió forinttal csökkent a kórházak tartozása, amely így 40,8 milliárd forintot tesz ki a Magyar Államkincstár adatai szerint.
További részletek

Közbeszerzések: kockázatok néhány tízezer forintos spórolásért

Hatékonyság alatt a finanszírozó mindig kiadáscsökkentést ért, holott az ár nem lehet az egyedüli értékelési szempont.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: weborvos.hu, 2020. július 18.
Az egészségügyi rendszer megújításához kérik a szakorvosok, szakdolgozók véleményét.
 

A hét elején közölték, hogy a kormány várja az egészségügyben dolgozók véleményét a rendszer megújításához. Azóta hozzá is férhető a kérdőív, amelynek kitöltése önkéntes alapon történik, és a válaszadó anonimitásának megőrzését ígéri mindkét miniszter, Kásler Miklós és Pintér Sándor a felkérő levélben.

Mint írják, a koronavírus-járvány több olyan lépés meghozatalára kényszerítette az egészségügyi ellátást, amelyek felhívták a figyelmet az egészségügyi rendszer sérülékeny pontjaira.

A jobb és még eredményesebb védekezés, a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdekében áttekintik az egészségügyi rendszert és előkészítik annak megújítását.

A munkát az Emmi és a Belügyminisztérium nemzetközi és magyar szakértők bevonásával megkezdte.

„A feladatot – valamennyi magyar állampolgár és egészségügyi dolgozó megelégedésére – csak akkor tudjuk elvégezni, ha az állampolgárok és valamennyi elkötelezett egészségügyi dolgozó véleményét is meghallgatjuk, és az átalakítás során figyelembe vesszük”, írják.

Július 16-án nyílt meg a felület, ahonnan a kérdőív elérhető, s a válaszadásra egy hét áll rendelkezésre. Itt a szakorvosok és szakdolgozók adhatnak választ, ugyanis a webes felületeken az egyes szakmai csoportok számára különböző időszakokban adnak elérhetőséget.

A kérdőív feleletválasztós, illetve osztályozós részből áll.

Megkérdezik például: egyetért-e azzal, hogy az állami (széttagolt irányítású, fenntartású) rendszert egységesíteni kell a hatékonyabb működés érdekében, illetve, hogy szükség van-e arra, hogy az egészségügyért felelős miniszter irányítási jogköre erősödjön. Ez utóbbival együtt arra is kíváncsiak, hogy a fenntartói háttér egységesítése is szükséges-e a válaszadó szerint.

A kórházakkal kapcsolatban azt a kérdést teszik fel en block, hogy megfelelő-e a kórházigazgatási rendszer. Fontos lenne-e a tiszta betegutak érdekében legalább egy megyei szintű koordináció? Vajon az igazgatás központosítása gazdasági előnyökkel járna-e?

Egyetért-e azzal, hogy az ellátórendszer struktúrája ellátásra szorul, teszik fel a kérdést egy következő blokkban, méghozzá olyan „egyszerű” mondat után, miszerint: „Többek szerint az ellátórendszer jelenlegi struktúráját akként célszerű átalakítani, hogy népegészségügyi paraméterek változása által támasztott  ellátási igényeket (várható életkor emelkedése, nem fertőző krónikus betegségek morbiditási mutatói) jobban kielégítse. Az aktív kapacitásokat egyre nagyobb mértékben terheli az ápolásra szoruló, illetve szociális indokok alapján történő betegellátás.”

Kíváncsiak arra is, hogy a megkérdezettek szerint mely területeken célszerű mindenképpen lakóhelyközeli ellátást nyújtani. Felvetik azt is, hogy lenne-e létjogosultsága új típusú idősgondozásnak ápolási centrumokban.

A kérdések érintik a szakfelügyeleti rendszer erősítést, valamint a közbeszerzéseket. A központi közbeszerzések szélesítését sugallja a kérdőív.

A járvány idején jól vizsgázott telemedicina további fejlesztéseivel kapcsolatban is tesznek fel kérdéseket, például azt, hogy egyáltalán szükség van-e ezekre, vagy hogy az e-recept felírási könnyítést szeretnék-e az orvosok megtartani? Fontosnak ítélik-e a gyógyítók a betegek bevonását saját ellátásukat szolgáló informatikai eszközök fejlesztésébe.

A következő témakör a köz- és magánellátást érinti. Ennek részeként megkérdezik: szükségesnek tartják-e, hogy önálló törvényben szabályozzák az egészségügyi dolgozók jogállását, szakmai és anyagi előmenetelük szabályait. Arra is kíváncsiak, hogy egy működő életpályamodell esetén az érintettek csak a közellátásban, vagy a magánellátásban is dolgozhassanak-e. Felvetik: szükség van-e a magánellátók közellátásban való részvételére.

A hálapénz is terítékre került: elégséges lenne-e megszüntetéséhez a béreket úgy fejleszteni, hogy azok igazodjanak „a fejlett EU-országok GDP-arányos színvonalához”. Ha ezt elfogadják az érintettek, és megvalósul a bérfejlesztés, lehet-e szankcionálni a paraszolvencia elfogadását.

Végül arra várnak választ, hogy az állam által a pandémia miatt szorgalmazott önellátást preferálva hajlandóak-e az érintettek államilag felügyelt programban együttműködni hazai gyártású gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, fertőtlenítő szerek fejlesztése érdekében.