Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Megjelentek az Egészségipari Támogatási Program részletei

A Pénzügyminisztérium közzétette az Egészségipari Támogatási Program részleteit, és elérhető a támogatás kérelmezéséhez szükséges űrlap is.
További részletek

Megint tovább nő a kórházak adóssága

Júniusban újabb 2,6 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak tartozásállománya, elérve az első félév végére a 35,2 milliárd forintot. Havonta átlagosan 5,8 milliárd forint a növekedés szemben a tavalyi 4,4 milliárd forinttal – írja a Napi.hu a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: portfolio.hu, 2020. július 29. - MNB
A magyar lakosság egészségi állapota hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára, aminek javításához a megelőzés, az egészségtudatosság erősítése és az egészségügyi intézményrendszer hatékonyabbá tétele járulhat hozzá - érvel átfogó Versenyképességi jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Más szóval megfogalmazva: a magyarok egészségi állapota elkeserítő és ebben a jelenlegi egészségügyi rendszer nehezen tud segíteni.
 

A jegybank szakértői már évek óta hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek a magyarok egészségi állapotára és ehhez kapcsolódóan az egészségügyi rendszer működésére. Úgy vélik ugyanis, hogy az egészség a nemzeti vagyon része, az országok legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Éppen ezért a meglévő egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontokból is előnyös a társadalomnak - fogalmaznak a most megjelent Versenyképességi jelentésben.

Van hová fejlődni

Az MNB elemzői már a dokumentum elején megfogalmaznak javaslatokat, lehetséges fejlődési irányokat. Az egészségesen várt életévek növekedését, és így az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is legnagyobb mértékben az segítené, ha növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció az ellátórendszerben. Az egészséges életmód mellett a betegségek korai felismerését támogathatják a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok, valamint a háziorvosi rendszer további erősítése.

FONTOSNAK TARTJUK, HOGY AZ EGÉSZSÉGPOLITIKA FÓKUSZÁBA A HOSSZÚ TÁVÚ, RENDSZERSZINTŰ KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG KERÜLJÖN - ÍRJÁK AZ MNB ELEMZŐI.

Az ágykihasználtság 2017-ben 66 százalékos volt, ami három százalékponttal elmarad a régiós és nyolc százalékponttal az uniós átlagtól. Az állami ellátórendszer számos területen (ágykihasználtság, egynapos ellátások) rendelkezik hatékonysági tartalékkal, amelyet a szakmai és pénzügyi ellenőrzés erősítése segíthet kiaknázni, miközben az egészségügyi célú magánkiadásokon belül számottevően növelni érdemes az intézményes csatornákon (egészségpénztár, egészségbiztosítás) keresztül történő ráfordítások arányát. Ez utóbbit támogathatja a nagyobb lefedettségre törekvő egységes és alanyi jogú kiegészítő önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári rendszer (Önkéntes Jóléti Alapok) létrehozása - fogalmazzák meg összefoglaló javaslataikat a szakértők. 

Nem véletlen, hogy az MNB által létrehozott versenyképességi indexen belül Magyarország a legalacsonyabb helyezést az Egészséges társadalom fejezetben mutatta.

versenykepesseg2

A rideg valóság: nem élünk egészségesen

A jegybank elemzői az Egészséges társadalomról szóló fejezetben látványos ábrákon keresztül azonosítják a legfontosabb problémákat, hiányosságokat a rendszerben.

Már az elején kiemelik: "a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, ami a társadalom fokozatos idősödése mellett egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre". 

Az egészségesen várható életévek Magyarországon 2018-ban magasabbak voltak a V3 országok átlagánál, ugyanakkor elmaradtak a EU szintjétől.

Az egészségügy szempontjából a betegségek megelőzése a legegyszerűbb és legtakarékosabb módja annak, hogy a lakosság egészségi állapota megfelelő legyen. Az egészséges életmódra törekvés azonban még nincs kellőképpen jelen a magyar lakosság körében, amelyet a morbiditási és mortalitási mutatók is alátámasztanak. A magyar lakosság egészségtelen életmódjára pedig több adatsort is példaként hoznak a jegybank szakértői.

Az Európai Unióban a 18 évnél idősebb lakosság 23 százaléka számított elhízottnak, miközben a visegrádi országok átlaga ennél enyhén magasabb volt. Magyarországon a felnőtt lakosság 26 százaléka tekinthető elhízottnak, ami a harmadik legmagasabb érték az Unióban Málta (29 százalék) és az Egyesült Királyság (28 százalék) után. A magyar mutató értéke 10 év alatt 4 százalékponttal emelkedett.

Az egészséges étkezésre törekvés, a rendszeres testmozgás, illetve dohányzás és alkoholfogyasztás visszafogása jelentősen hozzá tudna járulni a magyar egészségügyi és gazdasági eredmények javulásához - érvelnek az elemzők. Részben ennek is következtében meglehetősen sokan szenvednek olyan betegségekben hazánkban, amelyek egészségesebb életmóddal elkerülhetők lennének (például magas vérnyomás és cukorbetegség).Az összes magyar halálozás több mint fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra, amelyen belül nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a nem megfelelő táplálkozás hatása.

Amennyiben az egyes viselkedési kockázatokat külön-külön vizsgáljuk (amelyek át is fedhetnek), akkor látható, hogy Magyarország elmaradása különösen jelentős az étkezési kockázatok esetében (28 százalék, ahol 10 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál), ami emellett a dohánytermékek és az alkoholok fogyasztásához kapcsolódó kockázatok esetében is a leggyengébben teljesítő 5 ország között helyezkedik el hazánk.

Elkerülhetőnek a halálozások azon részét tekintjük, amely megelőzhető, elkerülhető lett volna az orvostudomány mai eredményeinek megfelelő alkalmazásával. Ezen belül elkülönítünk két diszjunkt csoportot: megelőzhető halálozásnak tekinthető az a típusú halálozás, amely megfelelő prevencióval, míg kezelhetőnek az, amely megfelelő kezeléssel elkerülhető lett volna. Magyarországon 2017-ben a harmadiklegmagasabb volt az idő előtti halálozások standardizált halálozási rátája az Európai Unióban (506 fő/százezer lakos). A hazai halálozási arány duplája az uniós átlagnak (252) és közel 40 százalékkal magasabb többi visegrádi ország átlagánál (365). 

A jegybank elemzői felhozzák azt is a jelentésben, hogy Magyarország esetében a legmagasabba rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya az Európai Unión belül. Mindemellett Európában és azon belül Magyarországon is csökkenő trend figyelhető meg a rosszindulatú daganatok halálozásában. 2011 és 2017 között hazánk esetében csökkent a második legnagyobb mértékben a rosszindulatú daganatokhoz kapcsolódó halálozási arány a 65 év alattiak esetében (149-ről 128-ra), ugyanakkor e csökkenés sem volt elég arra, hogy elkerüljünk a sereghajtó helyről az uniós országok körében. A rosszindulatú daganatok miatti halálozások csökkentésében kiemelt szerepe lenne a szűrővizsgálatok bővítésének, mivel az időben történő diagnosztika a legtöbb daganat esetében jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket - mutatnak rá.

rosszindulatu daganat

Milyen eszközeink vannak?

A magyarok egészségi állapotát bemutató ábrák után az elemzők azt is részletezik, hogy az egészségügyi rendszer európai összevetésben milyen állapotban van, a rendelkezésre álló erőforrások (humánerő, pénzügyi, intézmények) terén hogyan állunk.

működési engedéllyel rendelkezdő orvosok 1000 lakosra jutó száma enyhén magasabb Magyarországon (3,3) a többi visegrádi országok átlagánál (3,2), azonban elmarad az uniós átlagtól (3,7). A mutató értékét befolyásolja a népesség csökkenése, valamint az orvosi kar későbbi nyugdíjba vonulása és idősödése is.
 

Az orvosi kar idősödése nem csak Magyarországon, hanem egész Európában kihívást okoz az egészségügyi ellátásban. Az uniós országokban átlagosan az orvosok 38 százaléka volt idősebb 55 évesnél 2017-ben, ami 3 százalékponttal magasabb a 2015-ös értéknél. Magyarországon ez az arány 43 százalék, míg például Olaszországban 55 százalék, Csehországban 37 százalék, az Egyesült Királyságban pedig csupán 14 százalék. A 35 évnél fiatalabb orvosok aránya hazánkban 20 százalék, ami kissé meghaladja az uniós átlagot (19 százalék). Magyarország esetében ugyanakkor problémát jelent, hogy a működési engedéllyel rendelkező orvosok 19 százaléka elmúlt már 65 éves, ami a második legmagasabb érték az uniós országok között Észtország után (20 százalék).

Az a tény, hogy az európai országok jelentős része küzd az orvosok idősödésének problémájával, hozzájárul a keletközép-európainál jelentősebb anyagi lehetőséggel rendelkező nyugat- és észak-európai országok irányába történő orvoskivándorláshoz - adnak magyarázatot a trendekre a szakértők.

 

Magyarország GDP arányos egészségügyi kiadásai (6,9 százalék) enyhén magasabbak a többi visegrádi ország átlagánál (6,8 százalék), azonban elmaradnak az uniós országok átlagától (8,3 százalék) 2017-ben.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK GDP-ARÁNYOS ÁTLAGOS SZINTJE 2010 ÓTA NEM VÁLTOZOTT SZÁMOTTEVŐEN AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A RÉGIÓBAN SEM, AZONBAN MAGYARORSZÁG ESETÉBEN ENYHÉN CSÖKKENŐ TREND FIGYELHETŐ MEG - ÁLLAPÍTJÁK MEG.
 

Az állami egészségügyi kiadások hazánkban a GDP 4,8 százalékát tették ki, ami elmarad a régiós (5,3 százalék) és az uniós (6,1 százalék) átlagtól egyaránt. Ezzel szemben Magyarországon a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai (1,9 százalék) meghaladják az uniós (1,8 százalék) és a V3 átlagot (1,3 százalék) is. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások 69 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 8 százalékponttal alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál. Az önkéntes rendszerek 4 százalékot fedeznek hazánkban, ami nagyságrendileg megfelel a régiós és a nemzetközi szintnek. Mindezek fényében nem véletlen, hogy ahogy fentebb is írtuk, a jegybank szakértői a magánkiadások intézményesített formában való ösztönzését támogatják.

egeszsegugyi kiadasok

A jegybank szakértői az egészségügyi kiadások részletezésekor arra is kitérnek, hogy Magyarország GDP arányos gyógyszerügyi kiadásai a harmadik legmagasabbak az Európai Unióban. Hazánk 2017-ben a GDP 1,9 százalékát fordította gyógyszerek vásárlására, ami jelentősen magasabb a V3 (1,5 százalék) és az uniós átlagnál (1,4 százalék). Az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország 28 százalékot szánt gyógyszerek vásárlására, miközben ez csupán 17 százalék átlagosan az unióban. Az eltérést főként a háztartások közvetlen hozzájárulásaiból vásárolt gyógyszerek jelentik, amelyek a GDP 0,9 százalékát tették ki 2017-ben, ami közel harmadával magasabb, mint az uniós és a régiós országok átlaga. A lakosság nem megfelelő egészségi állapota és alacsony együttműködési hajlandósága, az ellátórendszer strukturális problémái, az orvoslátogatók enyhe szabályozása és a gyógyszerreklámok elterjedtsége egyaránt hozzájárul a magas gyógyszerkiadásokhoz Magyarországon.

Az egészségügyi rendszerek pénzügyi védelmi funkcióját vizsgáló egyik legfontosabb mutató a katasztrofális egészségügyi kiadásokat szenvedő háztartások aránya, amely azokat a háztartásokat veszi számba, amelyek zsebből fizetett, közvetlen egészségügyi kiadásai a létfenntartási szükségleteik (azaz élelmiszer, lakhatás és közüzemi számlák) feletti kiadásaiknak legalább 40 százalékát teszik ki. Magyarországon e háztartások aránya 11,6 százalék volt, ami több mint a duplája az uniós (5,7 százalék) és a V3 átlagnak (5,2 százalék) és a harmadik legmagasabb az eddig megvizsgált uniós országok között.

A HÁZTARTÁSOK KÖZVETLEN EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSAINAK MAGAS ARÁNYA MAGYARORSZÁGON JELENTŐS PROBLÉMÁT JELENT A HÁZTARTÁSOK KÖZEL NYOLCADÁNAK.

A koronavírus-járvány miatti ágyfelszabadítás miatt az elmúlt hónapokban a figyelem középpontjában volt az állami kórházak ágykihasználtsági mutatója. Magyarország esetében 2017-ben 65,5 százalék volt az ágykihasználtság mértéke, ami a fokozatos csökkenés következtében közel 10 százalékponttal alacsonyabb a 2008-as szintnél. Az uniós országok átlaga 74,0 százalék, míg Csehország és Szlovákiaátlaga 68,9 százalék volt 2017-ben.

Az alacsony hazai ágykihasználtság szintje jelentős hatékonysági tartalék meglétére utal Magyarországon- vélik az MNB elemzők.