Az Európai Unió 27 tagállama közül GDP-arányosan Magyarország költötte a legkevesebbet egészségügyre 2023-ban és 2024-ben is, 2010 óta pedig jelentősen visszaesett a szociális védelemre fordított kiadások aránya is – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből, amely megjegyzi: az új kormány által az egészségügyre tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrás érdemi előrelépés lehet, a szociális szféráról azonban egyelőre kevés szó esik.
Hegedűs Zsolt Haris Hajrulahoviccsal, a WHO Magyarországi Országirodájának vezetőjével a magyar egészségügy és az Egészségügyi Világszervezet együttműködésének további erősítéséről egyeztetett az Egészségügyi Minisztériumban.
2025-ben Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérte a több mint 1200 milliárd forintot, miközben a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,4 százalék körül alakult. Az összeg jelentős részét az üzleti szektor adta, miközben Magyarország az uniós átlaghoz képest továbbra is lemaradásban van: az EU-ban a K+F ráfordítások GDP-arányos szintje 2,2 százalék körül alakult.
Komoly bizonytalanságot keltett a magyar kórházvezetők körében az új országos kórház-főigazgató bejelentése: Tótth Árpád egy júliusi online értekezleten közölte, hogy az összes kórházi főigazgatói és gazdasági vezetői posztot megpályáztatják. A mintegy 80 intézményvezető közül sokan nem tudják, mikor indulhat a folyamat, és azt sem, hogy a jelenlegi vezetők közül kik maradhatnak a helyükön.
Az államháztartás központi alrendszere az év első hét hónapjában 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ám a júliusi kiemelkedő többlet jelentősen javított a büdzsé egyenlegén.
A magyar egészségipari gyártók szerint a hazai beszállítók aktívabb bevonásával, a valódi verseny erősítésével évi 80-100 milliárd forintot lehetne megtakarítani az állami egészségügyi beszerzéseken - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Kern József, a Diagon alapítója, aki arra mutatott rá, hogy a magyar tulajdonú orvostechnikai cégek hátrányt szenvednek, mert trükkökkel kiszorítják őket a tenderekről. A szakember elmondta azt is, hogy milyen gazdaságfejlesztési hozzáállás lenne kedvező az új kormánytól. Egyúttal kérdeztük a bevezetés előtt álló vagyonadóról, ami szerinte kontraproduktív lenne, mert éppen a fejlesztésre visszaforgatott nyereséget büntetné.
Több évnyi növekedés után megtört a trend: 2025-ben ismét csökkent a Magyarországon dolgozó orvosok száma, miközben az alapellátásban egyre súlyosabbá válik a munkaerőhiány. A Világgazdaság kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elmondta, hogy az elsődleges okai ennek az alapellátás elöregedése, az elégtelen utánpótlás, a fiatalok számára kevésbé vonzó pályamodell, valamint az alacsonyabb bérek és a finanszírozási bizonytalanság mellett jelentkező adminisztratív terhek.Szerintük átfogó reformok nélkül a háziorvosi rendszer hosszú távú fenntarthatósága kerülhet veszélybe.
