A kormány nem akar többet költeni az egészségügyre
Az egészségügyi struktúra átalakítására a Boston Consulting nemzetközi tanácsadó cég magyar leányvállalatától kért javaslatot a belügyminiszter augusztus 7-i határidővel, az elkészült anyagot azonban eddig nem hozták nyilvánosságra, A reform kidolgozóival a megbízók közölték, egyelőre nem akarnak többet költeni a rendszerre, viszont az átalakítással feltárt hatékonysági tartalékokat hajlandók visszaforgatni fejlesztésekbe - derült ki korábban a Népszava beszámolójából. Informális csatornákból azóta mindössze annyit tudni, hogy egy jó helyzetelemzés mellett "konzervanyagokból" összeállított javaslatokat tartalmaz, leginkább azért, mert a tervezett irány, a kormány alapelképzelései egyáltalán nem szerepeltek a megbízásban.
Bár a tavaly július végi 47 milliárdos adóssághoz képest a jelenlegi állomány tízmilliárd forinttal kevesebb, azonban az idei havi átlagos növekedés - az elmúlt két hónap visszafogott emelkedése ellenére is - félmilliárd forinttal több, mint a tavaly az első hét hónapban, amikor 4,7 milliárd volt, szemben a 2020-as 5,2 milliárd forinttal.
Nem változik semmi, a kórházvezetők széttárják a karjukat
A beszállítók már most ugyanolyan problémákkal szembesülnek, mint az elmúlt évek nyári időszakában, miközben az intézmények vezetői széttárják a kezüket, hiszen semmiféle információ nincs a kormány adósságrendezési szándékáról - kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képvisel Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Véleménye szerint a költségvetés helyzete miatt is célszerűbb lenne egy ősz eleji részleges adósságrendezés, minthogy az év végén, vagy ne adj' isten a jövő év elején 50-55 milliárd forintos adósságról egyezkedni és arra forrást biztosítani.
Az idei év 67 milliárdnyi tartozással indult a magyar kórházakban, miután tavaly elmaradt a konszolidáció. A 100 millió forint alatti tartozásokat februárban 19 milliárdból kifizette a kormány. Márciusban a fennmaradó 48 milliárdot is átutalták az adósságrendezésre, csakhogy közben, Orbán Viktor év eleji adósságtermelést tiltó ukáza ellenére újraindult a tartozásállomány gyarapodása, ráadásul márciusban az elektív ellátásokkal le is álltak az intézmények.
Helycsere az élen
Július végére a Pécsi Tudományegyetem ugrott az adóslista élére, 2,67 milliárd forint adósságállománnyal és 675 milliós havi növekménnyel. Ezzel lehagyta az eddig listavezetőnek számító Honvédkórházat, amelyben 237 milliós csökkenéssel 2,4 milliárdra apadt a tartozásállomány július végére. Jelentősen, 525 millió forinttal csökkenve 1,6 mérséklődött a Debreceni Egyetem adóssága is.
A fekvőbeteg-ellátásban résztvevő egyetemek közül a Szegedi Egyetemen halmozódott fel még jelentős, 1,8 milliárdos tartozás, itt júliusban 219 millió forint volt a növekedés.
Az országos intézetek közül kiemelkedik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 1,5 milliárdos tartozása, a megyei kórházak közül pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, valamint a BAZ megyei, a Fejér megyei és a Békés megyei kórházak milliárd fölötti adóssága. Budapesten is a nagy területi ellátási kötelezettséggel bíró intézmények állnak az adóslista élén, a Dél-pesti Centrumkórház (lánykori nevén Egyesített Szent István Szent László kórház), az Észak-Közép-Budai Centrum (Szent János kórház), valamint a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház.