Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Különös számok érkeztek a magyar kórházakból

Októberben 710 millió forinttal csökkent a kórházak tartozása, amely így 40,8 milliárd forintot tesz ki a Magyar Államkincstár adatai szerint.
További részletek

Közbeszerzések: kockázatok néhány tízezer forintos spórolásért

Hatékonyság alatt a finanszírozó mindig kiadáscsökkentést ért, holott az ár nem lehet az egyedüli értékelési szempont.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: napi.hu, 2020. október 26. - Szepesi Anita
Szeptember 30-án 41,6 milliárd forinttal tartoztak a költségvetési intézményként gazdálkodó magyar kórházak a beszállítóknak a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. A szeptemberi növekedés "mindössze" félmilliárd forint az idei, 4-5 milliárdos havi átlag tizede.
Úgy tűnhet, a magyar kórházak szót fogadtak Orbán Viktornak, aki a legutolsó adósságkonszolidáció alkalmával, 2020 elején kijelentette, a kórházak nem termelhetnek több adósságot a 2019-es állomány rendezése után. A Magyar Államkincstár friss adatai ugyanis 41,6 milliárdos adósságról tanúskodnak szeptember 30-án, az augusztus végi 41,1 milliárdot követően, vagyis "mindössze" 444 millió forinttal nőttek a tartozások az idei átlagos havi 4,6 milliárd forint helyett.

Hogy plusz források híján mi lehet az adósságállomány közel stagnálásának hátterében, arról csak találgatni tudunk egyelőre. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a beszállítókat képviselő szervezetek már nyár óta sürgetik a mielőbbi adósságrendezést, attól tartva, hogy a járvány második hulláma miatt később nem lesz alkalom rá, s ennek érdekében levelet is írtak az érintett minisztereknek. Információink szerint ennek hatására az egészségügyi államtitkár arra kérte a kórházfenntartó ÁEEK főigazgatóját, szólítsa fel a fenntartása alatt álló intézményeket, hogy soron kívül fizessék ki a nyár közepéig keletkezett 35 milliárdot a beszállítóknak. Ehhez azonban plusz forrást nem kaptak az intézmények.

Hogyan állhatott meg akkor mégis az adósság növekedése? Az eddigi adósságkonszolidációk tapasztalataiból kiindulva elmondható, hogy a nagyobb adóssággal rendelkezők sokszor jobban jártak, hiszen minél nagyobb adóssága volt egy intézménynek, nominálértékben annál több pluszforrást kapott. Ezért azok az intézmények, amelyek ezt megtehették, tartalékolásba kezdtek, vagyis nem fizettek a beszállítóknak, arra számítva, hogy majd a rendezésnél kapnak erre forrást. Az ÁEEK felszólítására azonban kénytelenek voltak a tartalékokhoz nyúlni, ami a jelek szerint 4 milliárd körüli összeget tehetett ki.

A beszállító cégek azonban a stagnáló adósság mellett is kettős szorításban vannak, hiszen a szeptemberi 440 milliós növekedés mellett is meghaladja a teljes állomány a 40 milliárd forintot, ami beavatkozás nélkül, év végére eléri az 50 milliárdot is. Ez a mérték pedig igencsak megterhelő, miközben a Covid-19 járvány miatt a cégek többsége forgalomcsökkenést szenved el, mert azért az ellátórendszer nem a szokásos szinten teljesít - kommentálta a friss adatot lapunk kérdésére a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László.

A nehezített pálya miatti feszültséget csak a mielőbbi adósságrendezés oldhatja fel, amire nagy szükség lenne a járvány durvulása alatti stabil eszközellátás érdekében is - tette hozzá a főtitkár.