Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek közül az egészségügyi intézmények októberi végén 40,8 milliárd forinttal tatoztak a beszállítóknak, ami az előző hónaphoz képest 710 millió forintos csökkenés.
Az idén havi átlagban 4-5 milliárddal (ami a friss adattal havi 4 milliárdos átlagos növekedésre apadt) duzzadó adósságállomány alakulásáról már az előző hónapban is váratlan számokat tett közzé a Magyar Államkincstár (MÁK), miután a szeptemberi növekedés plusz forrás bevonása nélküli is "csak" félmilliárd forint volt, a tizede a megszokottnak, azonban októberben ezt a csodát is sikerült felülmúlni a 710 millió forintos mínusszal.
A részletes adatokból kiderül, a rendszeresen az adósságlista élén álló nagy kórházak, egyetemek, országos intézmény, megyei kórház, ezúttal közel 3 milliárdos növekedést hoztak össze egy hónap alatt, amit egy-egy megyei kórház több száz milliós és sok városi kórház tízmilliós nagyságrendű adósságcsökkentése ellentételezett.
Félhettek az elbocsátásoktól
Kórházi viszonyokra rálátó forrásainak szerint az az adósság alakulás trendjének változásába a belengetett vezetőcsere játszhat szerepet, a menedzsment menesztése miatti aggódás és e lépés kockázatának csökkentése okán azok, akik eddig tartalékolni tudtak, most inkább fizetni kezdtek.
A jelenség egyfelől megmutatja, hogy valóban százmilliós nagyságrendű tartalék lehet a rendszerben, másfelől továbbra is jelzi a finanszírozás hiányosságait: a Honvédkórházban 865 milliós, a Debreceni Egyetemen 360 milliós, a GOKI-ban 316 milliós, a Péterfyben 327 milliós a plusz és több száz millióval növelte az adósságát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, és a Békés megyei kórház is.
A szeptemberi stagnálás és az októberi csökkenés nem jelenti a finanszírozási gondok megoldást, látható, hogy mindig lesznek olyan intézmények, akik mindenképpen adósságot fognak termelni. Egyszerűen azért, mert a rendszer torz, aránytalan, és hiányos.
A tartalékolt pénz mindenesetre elfogyhatott október végére - újabb mínuszos hónapot forrásaink nem tartanak elképzelhetőnek - a beszállítóknak pedig továbbra is hiányzik az a 40 milliárd forint. Ha az adósságcsökkentés, a hatékonyabb menedzsment érdekében szükséges is lehet itt-ott a személycsere, amiről majd dönt a kórházfőigazgató, a covid-járvány kellős közepén azonbanegy ilyen változás szakértők szerint káoszhoz vezetne.
Az idei év az extremitása mellett rámutatott az ellátórendszer finanszírozásának hibáira és az eddigi adósságrendezések hiányosságaira - hangsúlyozta lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Véleménye szerint a komolyabb javító beavatkozásokat, célszerű lenne azzal kezdeni, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően év végén a kormány rendezi a beszállítók felé fennálló tartozásokat.