Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: infostart.hu, 2021. január 5. - Varga Mónika
Év eleje óta három nagy centrum alatt működnek a fővárosi és Pest megyei kórházak. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint a centralizáció rugalmatlanná teheti a létrejött hatalmas intézményeket.
 

 

Egy múlt év végén megjelent kormányrendelet szerint január 1-jétől három nagy központhoz tartoznak a Pest megyei kórházak a veszélyhelyzet ideje alatt.

Így a Dél-pesti Centrumkórházhoz tartozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, a Péterfy Sándor Utcai és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, valamint és a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet. A második nagy központ az Új Szent János Kórház és Szakrendelő, ami alá a Szent Margit Kórházat és visegrádi rehabilitációs intézetet rendelték. A harmadik centrum kórházként a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat jelölték ki.

Külön rendelet készült a Honvédkórház irányításáról, ide az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, a váci kórház, a fővárosi Károlyi Sándor és az Uzsoki utcai, valamint a Kistarcsán lévő, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház tartozik.

Mindez „működési és irányítási optimalizációnak, illetve centralizációnak látszik”, mondja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem docense, aki szerint az egészségügyi személyzet, a beszerzések és a műszerállomány racionalizálása érdekében születhetett az intézkedés. A szakember azonban úgy látja,

a centralizáció rugalmatlanná is teheti a létrejött központokat.

 

„Tehát áteshetünk a ló túloldalára […], és olyan nehezen irányítható struktúrák jöhetnek létre, amire pár év múlva az lesz a válasz, hogy hogyan lehet ezeket szétbontani.”

Ugyanis menedzsment és gazdálkodási szempontból számos olyan kórház van, például a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, az Uzsoki utcai kórház, vagy a Honvédkórház, amelyek önmagukban is elég nagy centrumok és gazdálkodási egységek, hogy optimálisan tudjanak működni. Tehát az, hogy össze kell hangolni a betegutakat és bizonyos fejlesztéseket, az teljesen triviális – fogalmazott. Ilyen szinten direktbe összevonni az irányítást,

hogy egy főigazgató ennyi telephelyre odafigyeljen, és szervezze az ellátását, az ügyeletet és minden mást, menedzsment szempontból már-már túlmegy az optimumon.

Egy másik korábbi rendelet értelmében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ megszűnt, feladatait az Országos Kórházi Főigazgatóság vette át. Az új szerv a veszélyhelyzet ideje alatt a belügyminiszter irányítása alatt áll. A főigazgatósághoz tartozik a kórházak szakmai fenntartása, jóváhagyja az ellátási szerződéseket, kezdeményezhet kapacitás-átcsoportosításokat, módosíthatja, hogy egy-egy intézménynek mekkora legyen az ellátási területe, és milyen gyógyító feladatokat lásson el. Dózsa Csaba szerint a gyakorlat mutatja meg, hogy miként tud majd együttműködni az egészségügy irányításában jobbára már csak indirekt szabályozási, szakmapolitikai feladatokat ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Kórházi Főigazgatóság.

„Ez kettős dolog: lehet azt mondani, hogy az országos kórházi felügyelet, a főigazgatóság innentől kezdve tud gyorsabban dönteni, hatékonyabban eljárni, mint amikor minisztériumi kontroll alatt működött csak és várta az utasításokat, igazából

minden azon múlik majd, hogy hogyan fog tudni együttműködni egy miniszter, egy államtitkár és a főigazgatóság vezetője.”

Az Országos Kórházi Főigazgatóságot Jenei Zoltán irányítja, aki öt évig a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként dolgozott, korábban pedig a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági vezetője és az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója is volt.