A kisebb beavatkozásoknál két-három hónap, a nagy műtéteknél, például a protézisbeültetéseknél legfeljebb fél év lesz a várakozási idő a kormány tervei szerint az ez évi 6 milliárd forintos várólista-csökkentési program nyomán. A szakma szerint nem csak a pénz kevés.
A kormány tavaly év végén meghirdetett várólista-csökkentési programja azokra a beavatkozásokra koncentrál, ahol a legtöbben állnak sorba, illetve ahol a leghosszabb a várakozási idő. Ilyenek a csípő- és a térdprotézis-beültetések, a gerincstabilizáló és a szürkehályogműtétek, valamint az ortopédiai nagyműtétek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár statisztikája szerint jelenleg összesen több mint 60 ezren vannak a 33 központi várólista valamelyikén.
A leghosszabb várakozási idejű beavatkozásokból az első körben 1000-1500-zal végezhetnek el többet az intézmények, amelyek az OEP-pel közösen értesítik ki a várólistán lévő betegeket arról, hogy a tervezettnél hamarabb sorra kerülhetnek. Ugyanez volt a metódus 2013 végén, amikor 800 millió forint többletkeretet biztosított a kormány a régóta várakozó csípő- és térdprotézis műtétekre.
Csakhogy a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának igazgatója, Szendrői Miklós már akkor úgy nyilatkozott: mintegy 15 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a protézisbeültetéses műtéteknél a várakozási idő fél évre csökkenjen. Az OEP szakemberei pedig korábban 8 milliárd forintra becsülték a leghosszabb várólisták felszámolásához szükséges összeget.
Az anyagiakon túl a nagyszámú beavatkozások elvégzésének egyéb feltételei is hiányoznak. A legszűkebb keresztmetszet a humánerőforrás: ortopéd szakorvos, illetve traumatológus még talán akad, de aneszteziológusból, műtősnőből komoly hiány van – mutat rá Böröcz István ortopéd főorvos, aki a Magyar Ortopéd Társaság képviseletében korábban maga is részt vett az OEP-pel folytatott várólista-egyeztetéseken. (Csak az aneszteziológusok közül 511-en távoztak az országból az elmúlt tíz évben, a maradók szinte mindegyike viszont közreműködőként hajlandó csak dolgozni, így akár 6-12 ezer forintos óradíjat is kell fizetniük értük a kórházaknak.)
De a műtéti kapacitásokat is növelni kellene ahhoz, hogy érezhetően rövidüljenek a várólisták – mondta Böröcz István, példaként Angliát említve, ahol öt év alatt tudták ezt elérni úgy, hogy kifejezetten erre a projektre hoztak létre kórházakat, fontmilliárdokat áldozva a célra. Hozzátette: az utókezeléssel is gond van, nincs elegendő rehabilitációs osztály, illetve ágy, ahol a sokszor egyedülálló betegeket el kellene helyezni.
Gerjesztett feszültség
Miközben az orvosok szerint a várólisták oka egyértelműen a műtétek alulfinanszírozottsága, a kapacitások korlátozottsága, illetve az elvándorlás miatti orvos- és nővérhiány, az egészségügyi államtitkár úgy véli, az intézmények szándékosan nyújtják a sorokat, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a kormányra. Zombor Gábor ezt a közelmúltban nyilatkozta az RTL-nek, hozzátéve: az is gondot okoz, hogy az emberek az átlagnál többször mennek orvoshoz.