Szinte a science-fiction kategóriába tartozott az a számtalan egészségügyi innováció, amelyet a Magyar Kórházszövetség szerdai online workshopjában az előadók bemutattak. Pedig ezek a főleg informatikai, szervezéstecnikai újdonságok már rég nem az elképzelt jövőben léteznek, hanem többsége már a gyógyítást, a betegeket szolgálja.
Vincze Szilvia a Kenézy Egyetemi Kórházban alig több mint fél éve bevezetett betegadminisztrációs rendszerét, az UD MED-et mutatta be. A modern informatikai platform nemcsak a betegeknek ad teljeskörű eligazodást az ellátást illetően, hanem segíti a menedzsment döntéshozatalát, támogatja a HR adminisztrációt. Dr. Veres Ferenc a szolnoki Hetényi Kórház jó gyakorlatáról, a fájdalomcsillapítás legkorszerűbb megoldásáról beszélt. Mint elmondta, az úgynevezett ASP teamek, azaz a főleg aneszteziológusokat és érintett szakdolgozókat magába foglaló csapat sokkal hatékonyabban tudja kezelni a fájdalmat, mint a hagyományos megoldások. A módszert, amelyet már az ország négy másik kórházában is alkalmaznak, már az SE menedzserképző központjában is tanítják.
A kecskeméti megyei kórház ápolási igazgatója, Pap-Szekeres Anita előadásában a kórházi fertőzések elkerülésére hívta fel a figyelmet. Ezek a fertőzések nemcsak számos beteg életét nehezítik meg – 2015-ben a becslések szerint 78 ezer ilyen fertőzés történt -, hanem rengeteg pénzbe is kerülnek, hiszen átlagosan évi 340 ezerrel növelik az ápolási napok számát. Az egyik jó megoldás lehet a kórházi fertőzések megelőzésére az előre elkészített egységcsomagok, amelyekben minden olyan ápolási eszköz megtalálható, ami segítheti a betegek gyors, steril ellátását, s amelyek olcsóbbak is, mintha külön egyenként állítanának össze. A workshopon egy jó megoldást is bemutattak: a Hartmann-Rico Hungária Kft. képviselője prezentálta saját med szettjüket, amelyet betegségekre de egyénre is lehet szabni.
Peták István, az Oncompass Medicine Hungary Kft., alapító igazgatója a daganatos betegek személyre szabott kezelését támogató olyan informatikai technikákat mutatott be, amely valóban eddig csak a jövőkutatók képzeletében éltek. „Izgalmas időket élünk” – mondta a szakember, aki példaként említette, hogy ma már az USA-ban és Németországban az onkológusok receptre írhatják fel a betegek diagnózisát, ellátását, gyógyszer-választását segítő applikációkat, amelyek szoftver-használatát az ottani egészségbiztosítók a páciensek helyett kifizetik. Az Omcompass saját példáján mutatta be, hogy a Mesterséges Intelligencia által támogatott precíziós onkológiai informatikai rendszerük 1000 beteg esetében 92 százalékban tudott új célzott terápiát ajánlani, és 21 százalékban bizonyította be, hogy a betegnek adott gyógyszer hatástalan.
Dr. Manó Sándor a Debreceni Egyetem mérnöke a 3D nyomtatás lehetőségeiről tartott előadást. A szakember felvázolta, hogy ezzel a technikával főleg a koponya, az álkapocs, a váll, a gerinc, a csípő implantátumok válnak sokkal pontosabbá, stabilabbá, nem beszélve arról, hogy ezeket a protéziseket sokkal sterilebben lehet alkalmazni és biológiai rögzülésük is sokkal jobb, mint a hagyományos technikával készülteké. A CT felvételek alapján készült 3D implantátumokat alapvetően fémből készülnek, de a szakember nem zárta ki, hogy a fejlődés olyan anyagok feltűnését is hozhatja, amelyek háttérbe szoríthatják a fémeket.
A hazai neurorehabilitációban is számos interaktív technológia jelent meg. Erről dr. Cserháti Péter Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet korábbi főigazgatója beszélt. Bemutatta például az Ergoterápiát, amely egy virtuális valóság létrehozásával segíti a kerekesszékes betegek mozgás-gyakorlását. Szintén a mozgást segíti a Funkcionális Elekromos Stimuláció, amely aktív triciklizést eredményez. Az egyik legizgalmasabb újdonság az úgynevezett Exoskeleton, egy mesterséges „külső csontváz”, amely újra tanítja járni a sérült idegrendszerű betegeket. A szakember hangsúlyozta: nagyon hatékonyak a robot-asszisztált terápiák, de nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik a hagyományos kezelést.