Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Továbbra sem fizetnek a kórházak a beszállítóknak - a betegek is megérezhetik

Júniusban 41, 5 milliárdra rúgott a kórházak adóssága - az adósságállomány az állammal szembeni része elenyésző, magánszolgáltatókkal szemben fennálló tartozások teszik ki központi részét. A legfrissebb hírek arról szólak, hogy a kórházak már nem is csepegtetik a pénzt, hanem egyáltalán nem fizettek .
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2020. február 5. - Koncsek Rita
Nagyon várják az egészségipari kis- és középvállalkozások, hogy az úgynevezett elektív ellátások újrainduljanak a fekvőbeteg-intézményekben – mondta a Világgazdaságnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
 
 

A beszállítók zömének jócskán visszaesett a forgalma az előre tervezett műtétek elhalasztása miatt. A kkv-k azon vannak, hogy ha jön a nyitás, biztonságosan el lehessen kezdeni a várólisták felszámolását, ha viszont bővül az eszközfelhasználás, ismét nőni fog a kórházak adóssága.

Tavaly 614,7 milliárd forintot tettek ki a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. November végéig 44,5 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a kórházak, amit rendeztek is a központi költségvetésből.

A főtitkár szerint, bár a hiány nagy részét kifizették, 8,1 milliárd forint még bent ragadt, miután az adósságrendezés a november 30-i állományra vonatkozott. Miközben az ellátások újraindulását várják a beszállítók, a finanszírozás újragondolását is sürgetik. Rásky László szerint decemberben körülbelül 3-4 milliárd forinttal növekedhetett a kifizetetlen számlák összege, a januári számokat még nem látni, azokat néhány nap múlva hozza nyilvánosságra a Magyar Államkincstár.
A védőoltási program előrehaladásával érdemes újból napirendre tűzni a nem sürgősségi beavatkozások – például az elektív szívműtétek vagy a csípő- és térdprotézisműtétek – fokozatos újraindítását

– mondta a Világgazdaságnak Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Számos beteg már hónapok óta várja, hogy végre időpontot kaphasson az életkilátásait, életminőségét javító műtétre.

Az elektív beavatkozások elhalasztása az ETOSZ igazgatója szerint hosszabb távon akár az érintettek egészségi állapotának súlyos romlását is előidézheti. Célszerű ezért olyan megoldást keresni, amely a páciens egészségi állapotát és az aktuális vírushelyzetet egyaránt figyelembe véve, a kockázatok mérlegelése alapján lehetőséget ad a nem sürgősségi műtétek elvégzésére. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint

  • csípőprotézis-műtétre 5315-en várnak, átlagosan 353 napot, de olyan beteg is van, aki 2278 napot.
  • Szürkehályog-műtét előtt 9935 páciens áll, a medián várakozási idő 155 nap, miközben ebben a kategóriában 881 nap a negatív csúcs.

Müller Cecília országos tiszti főorvos a napokban jelentette be, hogy újraindulhatnak az egynapos ellátások, kivéve a szájsebészeti és a fül-orr-gégészeti beavatkozásokat. A műtétekre csak előjegyzés után kerülhet sor, a betegeknél 72 órával a beavatkozás előtt PCR-tesztet, a műtét napján pedig antigénalapú gyorstesztet kell végezni.