Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Megszűnhetnek a kórházi adósságok

Magyarországon az elmúlt másfél évben, a koronavírus-járvány miatti pandémiával folytatott küzdelem idején még inkább felfokozódott a várakozás az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban – mondta Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) országos kórház-főigazgatója az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy konferenciáján.
További részletek

Meglepő adatok érkeztek a magyar kórházakból

Áprilisban megközelítette a 33 milliárd forintot a magyar kórházak adósságállománya az Államkincstár szerdán közzétett adatai szerint. A tartozásállomány növekedése 2021-ben meglehetősen nagy amplitúdóval hullámzik hónapról hónapra, a januári 11 milliárdos és a márciusi 6 milliárdos kiugrás után áprilisban "mindössze" 3,67 milliárd forint volt. Idén átlagosan havonta 6,2 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: magyarhirlap.hu, 2021 március 3. - Varga Bence

 

Egyedülálló szolgáltatásokat nyújt majd a szuperkórház, és lendületet ad a hazai orvoslásnak – mondta el a Magyar Hírlapnak Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja. A legmodernebb technológiai eszközökkel felszerelt intézmény amellett, hogy példátlan szakmai lehetőséget kínál az egészségügyi dolgozók számára, minden elemében képviselné a vezetőség mottóját, miszerint a DBC-ben minden a betegről fog szólni. 
 


– Ha a szuper jelzőt odatesszük egy szó elé, az emberek biztosan felkapják rá a fejüket. Egy kórház esetében különösen nagy felelősség ez a kifejezés. Mi indokolja, hogy a Dél-budai Centrumkórházra így hivatkozzanak?

Nem mi adtuk ezt a nevet, hanem a köznyelv ragasztotta rá, de érthető okokból. Ha megnézzük, miről szól ez a beruházás, még visszafogottnak is nevezhetjük ezt a jelzőt, hiszen egy méreteit, technológiáját, felszereltségét és ellátási területét tekintve is valódi szuperkórházat építünk – nemcsak hazai, de világviszonylatban is.

Nézzük a számokat: 223 ezer négyzetméternyi alapterület, ezerkétszáz ágy, 1,2 millió ellátandó beteg, 3870 fős személyzet, harmincöt műtő, hét CT, három MRI készülék. Az intézmény nemcsak a fővárosiakat látja el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből fogadja majd a pácienseket, és 24 órás sürgősségi ügyeletet tart. Emellett az égésplasztika kivételével valamennyi egészségügyi ellátás elérhető lesz itt, és több területen országos ellátást nyújt a DBC.

A legkorszerűbb technológiai hátteret teremtjük meg a kórházban, számos betegségcsoport esetében olyan életmentő beavatkozásokat is el tudnak majd végezni itt az orvoskollégák, amelyekhez másutt nehéz hozzáférni. Ráadásul Magyarországon még egyedülálló szolgáltatásokat is nyújt az intézmény, mind a betegeknek, mind pedig a dolgozóknak.  Valóban nagy felelősség a szuperkórház elnevezés, de amit megvalósítunk, az egyértelműen méltó erre a kifejezésre. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem VIP-kórházat építünk. A szolgáltatások valamennyi közellátásra jogosult beteg számára elérhetőek lesznek.

– Mit jelent az orvoslás szempontjából az, hogy az intézményt a legkorszerűbb technológiával szerelik fel? Milyen új lehetőségei lesznek a személyzetnek egy hagyományos kórház dolgozóihoz képest?

– A világ legmodernebb kórházaiban alkalmazott megoldásokat használjuk majd. Például a digitális monitoringnak köszönhetően kiiktatható lesz a gyógyszertévesztés, intelligens robotokkal oldjuk meg az ételszállítást, a gyógyszerek szétosztását vagy éppen a mosodalogisztikát. Szintén digitálisan lesznek nyomon követhetők a leletek, a betegek gyógyszerelése és állapota is, így papírmentessé válhat az intézmény.

Emellett az elérhető legmodernebb gépeket vásároljuk meg, amikor majd sor kerül a műszerek beszerzésére. Fontos újítás a munkavállalók szempontjából, hogy nem lesznek klasszikus értelemben vett orvosi szobák: az általános gyógyászati és adminisztrációs munkahelyek mellett a szakmai teameknek külön kommunikációs, illetve rekreációs tereket – például tetőkerteket – hozunk létre, ahol feltöltődni, beszélgetni is tudnak, és rövid pihenőre is lesz lehetőség.

– Hogyan készítik fel a szakembereket az új technológiák alkalmazására?

– A kórház átadását megelőző egy évben megkezdjük a kollégák képzését, hogy elsajátítsák a használatukat. De ezeknek a modern technológiáknak köszönhetően olyan betegút- és munkaszervezési megoldásokat is kialakíthatunk, amelyek jelentősen megkönnyítik a munkatársak dolgát, így több időt tölthetnek a páciensekkel. Fontos törekvésünk ugyanis, hogy „visszaadjuk” az orvoskollégákat a betegeknek.

 

– Milyen megoldások könnyítik meg az itt dolgozók munkáját?

– Komplex ápoláskönnyítő berendezéseket használunk majd, például betegemelő szerkezeteket. Üvegfalú munkaállomásokat hozunk létre, ahol az orvosok saját chipkártyájukkal léphetnek be a kórházi hálózatba, és innentől kezdve bárhol elvégezhetik a szükséges adminisztrációt, leletezhetnek, vagy zárójelentést írhatnak. A vizsgálókat, kezelőket, konzultációs termeket egy gombnyomással, okoseszközökkel foglalhatják le.

A nővérállomások a betegszobákhoz közel, azokra jó rálátással helyezkednek majd el. A fekvőbeteg ellátás nagy részét mátrixrendszerben tervezzük, amely azt jelenti, hogy a különféle belgyógyászati és sebészeti területek is egy-egy szakmai mátrixot képeznek, ez nálunk, a Szent Imre Kórházban jól működik. Nagyon fontos a személyzet pszichéjének „karbantartása”, a kiégés megelőzése is: biztosítjuk számukra azokat a lehetőségeket, amelyeknek köszönhetően időről időre tudnak relaxálni, egy kicsit feltöltődni.

– És szakmailag mekkora lehetőséget jelent mindez?

– A korszerű technikai háttér és munkakörnyezet mellett fontos hangsúlyozni, hogy a szuperkórház képes lesz komolyabb krízishelyzetekben vagy akár egy katasztrófa esetén is helytállni, miközben az országban a legtöbb betegről gondoskodik. Mindez azt jelenti, hogy itt, csak a nagy számok törvénye alapján is, egyedülálló tapasztalatokat szerezhetnek majdani kollégáink. Olyan szakmai kihívásokkal találkozhatnak, olyan ultramodern gépekkel dolgozhatnak, amelyek páratlanul versenyképessé teszik a tudásukat.

Nem csoda, hogy már most sokan jelentkeznek, itthon és külföldön dolgozó orvosok, komplett orvosteamek is, hogy jönnének majd a DBC-be dolgozni. A szakma krémje érdeklődik az intézmény iránt, így aztán a fiatalabb kollégáknak bőven lesz lehetőségük tanulni, és egy ilyen környezetben természetesen az idősebbek is tovább tudnak fejlődni.

– Mit jelent a betegek felől nézve a technológiai modernség? Mivel fog találkozni a páciens, ha bekerül a Dél-budai Centrumkórházba?

– Egy igazi középülettel. Világos, barátságos, klimatizált, jól áttekinthető terekkel, a gyógyító funkció mellett számos kényelmi szolgáltatással, fejlett információs hálózattal, kényelmes, egyágyas betegszobákkal, energiatakarékos, környezettudatos megoldásokkal és mindenhol a legkorszerűbb orvostechnikai eszközökkel. A digitális felszereltségnek köszönhetően a betegek folyamatosan nyomon követhetik a gyógykezelésüket, adataikat, eredményeiket, de az informatikai rendszeren keresztül tájékozódhatnak a világ eseményeiről is, intézhetik ügyeiket és tarthatják a kapcsolatot szeretteikkel.

Minden építészeti és technológiai megoldás kiválasztásánál az elsődleges szempont a betegbiztonság, kezdve rögtön az egyágyas szobákkal. Megbízható informatikai rendszerek felügyelik az épület üzemeltetését, de a biztonságot szolgálja a hagyományos és az infokommunikációs akadálymentesítés, a speciális beteg­azonosító- és betegtájékoztató rendszer is. A mentőforgalom minden irányból elsőbbséggel biztosított lesz, és a két helikopterleszállót is úgy alakítjuk ki, hogy a lehető leggyorsabban jusson ellátáshoz a rászoruló – ez az egyik legfontosabb része a betegbiztonságnak. A tervezés során különböző szimulációs eszközökkel vizsgáljuk a megoldások hatékonyságát.

– Elmondásuk szerint a kórház nem csupán eszközeiben újszerű, de felfogásában is, mondván, a betegek állnak majd a középpontban. Mit értenek ezen? Hiszen ideális esetben minden kórház a betegekről szól.

– Valóban, de ennek a felfogásnak sok minden határt szab. Például hogyan szólhatna egy 6-8 ágyas kórteremben minden a betegről, ha még a privát szférát sem lehet biztosítani? Ha a szeretteivel csak suttogva, vagy a folyosón ücsörögve tud beszélgetni, ha a vizitelő orvosokkal a többi beteg jelenlétében konzultálhat?

Ha amiatt szorong, hogy amíg ő kórházban van, mindent a családjának kell elintéznie, pedig nincs ágyhoz kötve, mert nem tud kiszaladni postára, boltba, bankba? Igen, ez azt jelenti, hogy ezt mind betervezzük a szuperkórházba, mert a hozzátartozóknak is nagy segítség, ha ezeket az ügyeket el tudják intézni a beteglátogatás mellett – nem pedig helyette. A DBC-ben a szó szoros értelmében minden a betegről szól majd: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely ezt a legjobban szolgálja. Az ebből származó előnyök ugyanis lerövidítik a felépülési időt. Ezeket a „funkciókat” – az egyágyas szobától a bankfiókig – nyugodtan tekinthetjük egyfajta befektetésnek.

A hosszú távú eredményt, a jobb és gyorsabb gyógyulási eredményből adódó össztársadalmi hasznot nézve mindez megtérül: kevesebb kórházi nap, rövidebb táppénzes időszak, kevesebb gyógyszer. De ami legalább ilyen lényeges: a DBC-vel végre beköszönt egy új korszak, az a felfogás az egészségügyben, hogy a betegek kényelme és elégedettsége is van olyan fontos, mint az ellátás maga.

– Ha jól tudom, a DBC épülete is képviselni fogja a kórház szellemiségét, méghozzá úgy, hogy rugalmasan alkalmazkodik a betegek igényeihez, vagy a technológiai újításokhoz. Ezt hogy oldják meg?

– Mint minden modern kórházban, a DBC-ben is rugalmas elemekkel történik a térképzés. A különböző helyiségek és terek a későbbi technológiai vívmányok igényei szerint átalakíthatók, mert az optimalizált fesztávolságnak köszönhetően, a tartószerkezeteken kívüli falak szabadon áthelyezhetők. A látogatók és a betegek igényeihez igazodva létesítünk nem egészségügyi szolgáltatásokat is az épületben.

Emellett a bizalom további növelése érdekében a lehető legjobban átláthatóvá tesszük a rendszert, mert az embereket érdekli, hogy mi történik ott, ahová nem léphetnek be. A közönségforgalmi közlekedő területen – ha úgy tetszik, „a bevásárlóutcán” – kivetítőket helyezünk el, amelyeken megmutatjuk például, hogy milyen gyorsasággal és pontossággal válogatja a robot a gyógyszereket, vagy milyen szakszerűen csomagolják munkatársaink a steril eszközöket.

– A tervezésre hatással volt valamilyen módon a koronavírus-járvány? Rámutatott esetleg olyan szempontokra, amelyeket eredetileg nem vettek figyelembe?

– A jelenlegi pandémiás helyzet tapasztalatait, ellátási adatait szakértőink már feldolgozták, és a betegutakat, az izolációs rendszereket a járványügyi körülményekhez igazították. Hasonló helyzetekre a kórházépítészet múlt századi válasza a pavilonos elrendezés volt, de ma már egy tömbkórházban is megteremthetők az elkülönítés feltételei.

Az egyes ellátási területek egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak, a szállítási útvonalak külön-külön haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt, továbbá az egyes egységek egymástól függetlenül szakaszolhatók és elszigetelten használhatók. Az egyágyas betegszobák is sokkal biztonságosabbak járványügyi szempontból, mint a hagyományos kórtermek.

– Hogyan helyezné el a szuperkórházat a hazai egészségügyi rendszerben? Mi a szerepe egy ilyen nagyszabású intézménynek?

– A Dél-budai Centrumkórház a magyar egészségügy zászlóshajója lesz: minden olyan tevékenységet felölel, amely indokolt az akut és a sürgősségi ellátás keretében. Beteget innen nem küldünk el! Mindemellett a DBC a legkorszerűbb orvostechnikai hátterével, a kiváló munkafeltételek biztosításával és valódi betegközpontúságával lendületet ad majd a magyar orvoslás fejlődésének is.