Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Továbbra sem fizetnek a kórházak a beszállítóknak - a betegek is megérezhetik

Júniusban 41, 5 milliárdra rúgott a kórházak adóssága - az adósságállomány az állammal szembeni része elenyésző, magánszolgáltatókkal szemben fennálló tartozások teszik ki központi részét. A legfrissebb hírek arról szólak, hogy a kórházak már nem is csepegtetik a pénzt, hanem egyáltalán nem fizettek .
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: magyarhirlap.hu, 2021 március 3. - Varga Bence

 

Egyedülálló szolgáltatásokat nyújt majd a szuperkórház, és lendületet ad a hazai orvoslásnak – mondta el a Magyar Hírlapnak Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja. A legmodernebb technológiai eszközökkel felszerelt intézmény amellett, hogy példátlan szakmai lehetőséget kínál az egészségügyi dolgozók számára, minden elemében képviselné a vezetőség mottóját, miszerint a DBC-ben minden a betegről fog szólni. 
 


– Ha a szuper jelzőt odatesszük egy szó elé, az emberek biztosan felkapják rá a fejüket. Egy kórház esetében különösen nagy felelősség ez a kifejezés. Mi indokolja, hogy a Dél-budai Centrumkórházra így hivatkozzanak?

Nem mi adtuk ezt a nevet, hanem a köznyelv ragasztotta rá, de érthető okokból. Ha megnézzük, miről szól ez a beruházás, még visszafogottnak is nevezhetjük ezt a jelzőt, hiszen egy méreteit, technológiáját, felszereltségét és ellátási területét tekintve is valódi szuperkórházat építünk – nemcsak hazai, de világviszonylatban is.

Nézzük a számokat: 223 ezer négyzetméternyi alapterület, ezerkétszáz ágy, 1,2 millió ellátandó beteg, 3870 fős személyzet, harmincöt műtő, hét CT, három MRI készülék. Az intézmény nemcsak a fővárosiakat látja el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből fogadja majd a pácienseket, és 24 órás sürgősségi ügyeletet tart. Emellett az égésplasztika kivételével valamennyi egészségügyi ellátás elérhető lesz itt, és több területen országos ellátást nyújt a DBC.

A legkorszerűbb technológiai hátteret teremtjük meg a kórházban, számos betegségcsoport esetében olyan életmentő beavatkozásokat is el tudnak majd végezni itt az orvoskollégák, amelyekhez másutt nehéz hozzáférni. Ráadásul Magyarországon még egyedülálló szolgáltatásokat is nyújt az intézmény, mind a betegeknek, mind pedig a dolgozóknak.  Valóban nagy felelősség a szuperkórház elnevezés, de amit megvalósítunk, az egyértelműen méltó erre a kifejezésre. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem VIP-kórházat építünk. A szolgáltatások valamennyi közellátásra jogosult beteg számára elérhetőek lesznek.

– Mit jelent az orvoslás szempontjából az, hogy az intézményt a legkorszerűbb technológiával szerelik fel? Milyen új lehetőségei lesznek a személyzetnek egy hagyományos kórház dolgozóihoz képest?

– A világ legmodernebb kórházaiban alkalmazott megoldásokat használjuk majd. Például a digitális monitoringnak köszönhetően kiiktatható lesz a gyógyszertévesztés, intelligens robotokkal oldjuk meg az ételszállítást, a gyógyszerek szétosztását vagy éppen a mosodalogisztikát. Szintén digitálisan lesznek nyomon követhetők a leletek, a betegek gyógyszerelése és állapota is, így papírmentessé válhat az intézmény.

Emellett az elérhető legmodernebb gépeket vásároljuk meg, amikor majd sor kerül a műszerek beszerzésére. Fontos újítás a munkavállalók szempontjából, hogy nem lesznek klasszikus értelemben vett orvosi szobák: az általános gyógyászati és adminisztrációs munkahelyek mellett a szakmai teameknek külön kommunikációs, illetve rekreációs tereket – például tetőkerteket – hozunk létre, ahol feltöltődni, beszélgetni is tudnak, és rövid pihenőre is lesz lehetőség.

– Hogyan készítik fel a szakembereket az új technológiák alkalmazására?

– A kórház átadását megelőző egy évben megkezdjük a kollégák képzését, hogy elsajátítsák a használatukat. De ezeknek a modern technológiáknak köszönhetően olyan betegút- és munkaszervezési megoldásokat is kialakíthatunk, amelyek jelentősen megkönnyítik a munkatársak dolgát, így több időt tölthetnek a páciensekkel. Fontos törekvésünk ugyanis, hogy „visszaadjuk” az orvoskollégákat a betegeknek.

 

– Milyen megoldások könnyítik meg az itt dolgozók munkáját?

– Komplex ápoláskönnyítő berendezéseket használunk majd, például betegemelő szerkezeteket. Üvegfalú munkaállomásokat hozunk létre, ahol az orvosok saját chipkártyájukkal léphetnek be a kórházi hálózatba, és innentől kezdve bárhol elvégezhetik a szükséges adminisztrációt, leletezhetnek, vagy zárójelentést írhatnak. A vizsgálókat, kezelőket, konzultációs termeket egy gombnyomással, okoseszközökkel foglalhatják le.

A nővérállomások a betegszobákhoz közel, azokra jó rálátással helyezkednek majd el. A fekvőbeteg ellátás nagy részét mátrixrendszerben tervezzük, amely azt jelenti, hogy a különféle belgyógyászati és sebészeti területek is egy-egy szakmai mátrixot képeznek, ez nálunk, a Szent Imre Kórházban jól működik. Nagyon fontos a személyzet pszichéjének „karbantartása”, a kiégés megelőzése is: biztosítjuk számukra azokat a lehetőségeket, amelyeknek köszönhetően időről időre tudnak relaxálni, egy kicsit feltöltődni.

– És szakmailag mekkora lehetőséget jelent mindez?

– A korszerű technikai háttér és munkakörnyezet mellett fontos hangsúlyozni, hogy a szuperkórház képes lesz komolyabb krízishelyzetekben vagy akár egy katasztrófa esetén is helytállni, miközben az országban a legtöbb betegről gondoskodik. Mindez azt jelenti, hogy itt, csak a nagy számok törvénye alapján is, egyedülálló tapasztalatokat szerezhetnek majdani kollégáink. Olyan szakmai kihívásokkal találkozhatnak, olyan ultramodern gépekkel dolgozhatnak, amelyek páratlanul versenyképessé teszik a tudásukat.

Nem csoda, hogy már most sokan jelentkeznek, itthon és külföldön dolgozó orvosok, komplett orvosteamek is, hogy jönnének majd a DBC-be dolgozni. A szakma krémje érdeklődik az intézmény iránt, így aztán a fiatalabb kollégáknak bőven lesz lehetőségük tanulni, és egy ilyen környezetben természetesen az idősebbek is tovább tudnak fejlődni.

– Mit jelent a betegek felől nézve a technológiai modernség? Mivel fog találkozni a páciens, ha bekerül a Dél-budai Centrumkórházba?

– Egy igazi középülettel. Világos, barátságos, klimatizált, jól áttekinthető terekkel, a gyógyító funkció mellett számos kényelmi szolgáltatással, fejlett információs hálózattal, kényelmes, egyágyas betegszobákkal, energiatakarékos, környezettudatos megoldásokkal és mindenhol a legkorszerűbb orvostechnikai eszközökkel. A digitális felszereltségnek köszönhetően a betegek folyamatosan nyomon követhetik a gyógykezelésüket, adataikat, eredményeiket, de az informatikai rendszeren keresztül tájékozódhatnak a világ eseményeiről is, intézhetik ügyeiket és tarthatják a kapcsolatot szeretteikkel.

Minden építészeti és technológiai megoldás kiválasztásánál az elsődleges szempont a betegbiztonság, kezdve rögtön az egyágyas szobákkal. Megbízható informatikai rendszerek felügyelik az épület üzemeltetését, de a biztonságot szolgálja a hagyományos és az infokommunikációs akadálymentesítés, a speciális beteg­azonosító- és betegtájékoztató rendszer is. A mentőforgalom minden irányból elsőbbséggel biztosított lesz, és a két helikopterleszállót is úgy alakítjuk ki, hogy a lehető leggyorsabban jusson ellátáshoz a rászoruló – ez az egyik legfontosabb része a betegbiztonságnak. A tervezés során különböző szimulációs eszközökkel vizsgáljuk a megoldások hatékonyságát.

– Elmondásuk szerint a kórház nem csupán eszközeiben újszerű, de felfogásában is, mondván, a betegek állnak majd a középpontban. Mit értenek ezen? Hiszen ideális esetben minden kórház a betegekről szól.

– Valóban, de ennek a felfogásnak sok minden határt szab. Például hogyan szólhatna egy 6-8 ágyas kórteremben minden a betegről, ha még a privát szférát sem lehet biztosítani? Ha a szeretteivel csak suttogva, vagy a folyosón ücsörögve tud beszélgetni, ha a vizitelő orvosokkal a többi beteg jelenlétében konzultálhat?

Ha amiatt szorong, hogy amíg ő kórházban van, mindent a családjának kell elintéznie, pedig nincs ágyhoz kötve, mert nem tud kiszaladni postára, boltba, bankba? Igen, ez azt jelenti, hogy ezt mind betervezzük a szuperkórházba, mert a hozzátartozóknak is nagy segítség, ha ezeket az ügyeket el tudják intézni a beteglátogatás mellett – nem pedig helyette. A DBC-ben a szó szoros értelmében minden a betegről szól majd: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely ezt a legjobban szolgálja. Az ebből származó előnyök ugyanis lerövidítik a felépülési időt. Ezeket a „funkciókat” – az egyágyas szobától a bankfiókig – nyugodtan tekinthetjük egyfajta befektetésnek.

A hosszú távú eredményt, a jobb és gyorsabb gyógyulási eredményből adódó össztársadalmi hasznot nézve mindez megtérül: kevesebb kórházi nap, rövidebb táppénzes időszak, kevesebb gyógyszer. De ami legalább ilyen lényeges: a DBC-vel végre beköszönt egy új korszak, az a felfogás az egészségügyben, hogy a betegek kényelme és elégedettsége is van olyan fontos, mint az ellátás maga.

– Ha jól tudom, a DBC épülete is képviselni fogja a kórház szellemiségét, méghozzá úgy, hogy rugalmasan alkalmazkodik a betegek igényeihez, vagy a technológiai újításokhoz. Ezt hogy oldják meg?

– Mint minden modern kórházban, a DBC-ben is rugalmas elemekkel történik a térképzés. A különböző helyiségek és terek a későbbi technológiai vívmányok igényei szerint átalakíthatók, mert az optimalizált fesztávolságnak köszönhetően, a tartószerkezeteken kívüli falak szabadon áthelyezhetők. A látogatók és a betegek igényeihez igazodva létesítünk nem egészségügyi szolgáltatásokat is az épületben.

Emellett a bizalom további növelése érdekében a lehető legjobban átláthatóvá tesszük a rendszert, mert az embereket érdekli, hogy mi történik ott, ahová nem léphetnek be. A közönségforgalmi közlekedő területen – ha úgy tetszik, „a bevásárlóutcán” – kivetítőket helyezünk el, amelyeken megmutatjuk például, hogy milyen gyorsasággal és pontossággal válogatja a robot a gyógyszereket, vagy milyen szakszerűen csomagolják munkatársaink a steril eszközöket.

– A tervezésre hatással volt valamilyen módon a koronavírus-járvány? Rámutatott esetleg olyan szempontokra, amelyeket eredetileg nem vettek figyelembe?

– A jelenlegi pandémiás helyzet tapasztalatait, ellátási adatait szakértőink már feldolgozták, és a betegutakat, az izolációs rendszereket a járványügyi körülményekhez igazították. Hasonló helyzetekre a kórházépítészet múlt századi válasza a pavilonos elrendezés volt, de ma már egy tömbkórházban is megteremthetők az elkülönítés feltételei.

Az egyes ellátási területek egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak, a szállítási útvonalak külön-külön haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt, továbbá az egyes egységek egymástól függetlenül szakaszolhatók és elszigetelten használhatók. Az egyágyas betegszobák is sokkal biztonságosabbak járványügyi szempontból, mint a hagyományos kórtermek.

– Hogyan helyezné el a szuperkórházat a hazai egészségügyi rendszerben? Mi a szerepe egy ilyen nagyszabású intézménynek?

– A Dél-budai Centrumkórház a magyar egészségügy zászlóshajója lesz: minden olyan tevékenységet felölel, amely indokolt az akut és a sürgősségi ellátás keretében. Beteget innen nem küldünk el! Mindemellett a DBC a legkorszerűbb orvostechnikai hátterével, a kiváló munkafeltételek biztosításával és valódi betegközpontúságával lendületet ad majd a magyar orvoslás fejlődésének is.