Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2021. április 25. - Koncsek Rita
Február végén 22,8 milliárd forint volt a kórházakban a kifizetetlen számlák végösszege, márciusra ez 29,1 milliárd forintra emelkedett.
 
 

Március végére újabb 6,3 milliárd forinttal emelkedett a kórházak adóssága, januárról februárra 3,4 milliárd forint volt a növekmény – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. Február végén 22,8 milliárd forint volt a kórházakban a kifizetetlen számlák végösszege, márciusra ez 29,1 milliárd forintra emelkedett.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta:

"az egészségügyi intézmények mintegy 4500 beszállítónak tartoznak, miközben a februári emelkedés még megfelelt a járvány előtt jellemző havi elmaradásnak. A március végi 29,1 milliárd forint teljes egészében a beszállítókkal és a szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás, amelyből 0,7 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul."

A MÁK azt is közölte, hogy mind a 604 erre kötelezett intézmény teljesítette az adatszolgáltatást. Az adós intézmények száma a tárgyhóban 294, közülük 152 helyen van csak 30 nap alatti tartozás.

"A fekvőbeteg-ellátásban a legtöbb egészségügyi ellátási formát nem a tényleges árán finanszírozzák, vagyis az intézmények nem kapják meg azt az összeget, amennyibe az adott ellátás kerül

– mondta Rásky László, hozzátéve, nem véletlen, hogy a kormány többször is, legutóbb 2019 végén azt tűzte ki célul, hogy ki kell dolgozni a valós költségekre épülő finanszírozási rendszert.
 

Az Országos Kórházi Főigazgatóság által évente közzétett árindex-összefoglalóból az derül ki, hogy az orvostechnikai eszközök árai évente plusz-mínusz félszázalékos eltéréssel mozognak, tehát az árszínvonal stagnál – mutatott rá az OSZ főtitkára. Vannak olyan eszközök és technológiák – tette hozzá –, amelyek drágulnak, attól is függően, hogy miből mikor és mennyit szereznek be az intézmények. Ugyanakkor

az orvostechnikai eszközök hazai árszínvonala az európai árszint alsó harmadába tartozik, ráadásul a közbeszerzéseken az alacsony ár a domináns szempont.

Mivel a Covid-ellátás nagyon költséges, az adósságállomány növekedési dinamikájának csökkenése annak ellenére sem várható, hogy a koronavírusos betegek ellátásán és a sürgősségi ellátáson kívül lassan fél éve leállt az egészségügy. Az adósság azért is nő, mert az intézmények dologi kiadásainak költségvetési támogatását évek óta nem emeli a kormányzat.

Rásky László szerint a Pénzügyminisztériumtól (PM) nem várható el, hogy elvégezze az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az egészségbiztosító munkáját. A szakember úgy véli, az Emmi határozottabb fellépése lenne a kulcs a nem személyi kiadásokra fordítható költségvetési források megszerzésében, a PM feladata inkább a béremeléshez és az év végi konszolidációkhoz szükséges finanszírozás biztosítása.