Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Megszűnhetnek a kórházi adósságok

Magyarországon az elmúlt másfél évben, a koronavírus-járvány miatti pandémiával folytatott küzdelem idején még inkább felfokozódott a várakozás az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban – mondta Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) országos kórház-főigazgatója az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy konferenciáján.
További részletek

Meglepő adatok érkeztek a magyar kórházakból

Áprilisban megközelítette a 33 milliárd forintot a magyar kórházak adósságállománya az Államkincstár szerdán közzétett adatai szerint. A tartozásállomány növekedése 2021-ben meglehetősen nagy amplitúdóval hullámzik hónapról hónapra, a januári 11 milliárdos és a márciusi 6 milliárdos kiugrás után áprilisban "mindössze" 3,67 milliárd forint volt. Idén átlagosan havonta 6,2 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Világgazdaság, 2021. április 25. - Koncsek Rita
Február végén 22,8 milliárd forint volt a kórházakban a kifizetetlen számlák végösszege, márciusra ez 29,1 milliárd forintra emelkedett.
 
 

Március végére újabb 6,3 milliárd forinttal emelkedett a kórházak adóssága, januárról februárra 3,4 milliárd forint volt a növekmény – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. Február végén 22,8 milliárd forint volt a kórházakban a kifizetetlen számlák végösszege, márciusra ez 29,1 milliárd forintra emelkedett.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta:

"az egészségügyi intézmények mintegy 4500 beszállítónak tartoznak, miközben a februári emelkedés még megfelelt a járvány előtt jellemző havi elmaradásnak. A március végi 29,1 milliárd forint teljes egészében a beszállítókkal és a szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás, amelyből 0,7 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul."

A MÁK azt is közölte, hogy mind a 604 erre kötelezett intézmény teljesítette az adatszolgáltatást. Az adós intézmények száma a tárgyhóban 294, közülük 152 helyen van csak 30 nap alatti tartozás.

"A fekvőbeteg-ellátásban a legtöbb egészségügyi ellátási formát nem a tényleges árán finanszírozzák, vagyis az intézmények nem kapják meg azt az összeget, amennyibe az adott ellátás kerül

– mondta Rásky László, hozzátéve, nem véletlen, hogy a kormány többször is, legutóbb 2019 végén azt tűzte ki célul, hogy ki kell dolgozni a valós költségekre épülő finanszírozási rendszert.
 

Az Országos Kórházi Főigazgatóság által évente közzétett árindex-összefoglalóból az derül ki, hogy az orvostechnikai eszközök árai évente plusz-mínusz félszázalékos eltéréssel mozognak, tehát az árszínvonal stagnál – mutatott rá az OSZ főtitkára. Vannak olyan eszközök és technológiák – tette hozzá –, amelyek drágulnak, attól is függően, hogy miből mikor és mennyit szereznek be az intézmények. Ugyanakkor

az orvostechnikai eszközök hazai árszínvonala az európai árszint alsó harmadába tartozik, ráadásul a közbeszerzéseken az alacsony ár a domináns szempont.

Mivel a Covid-ellátás nagyon költséges, az adósságállomány növekedési dinamikájának csökkenése annak ellenére sem várható, hogy a koronavírusos betegek ellátásán és a sürgősségi ellátáson kívül lassan fél éve leállt az egészségügy. Az adósság azért is nő, mert az intézmények dologi kiadásainak költségvetési támogatását évek óta nem emeli a kormányzat.

Rásky László szerint a Pénzügyminisztériumtól (PM) nem várható el, hogy elvégezze az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az egészségbiztosító munkáját. A szakember úgy véli, az Emmi határozottabb fellépése lenne a kulcs a nem személyi kiadásokra fordítható költségvetési források megszerzésében, a PM feladata inkább a béremeléshez és az év végi konszolidációkhoz szükséges finanszírozás biztosítása.