Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: novekedes.hu, 2021. május 12. - Haiman Éva
A koronavírus-járvány számos orvostechnikai beszállítót is kedvezőtlenül érintett, mert a halasztható operációk leállításával lényegesen kevesebb műtéti eszközre volt szükség. A tervezhető beavatkozások holnaptól elvileg újraindulhatnak, a cégek azonban azzal számolnak, hogy még hetekbe telik, míg teljes kapacitással üzemelhetnek a műtők.
 

Fél éve, tavaly november 10. óta csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Május 3-ától ugyan újraindulhatott az egynapos sebészeti ellátás, de nagyobb tervezett műtéteket, például csípő- vagy térdprotézis-beültetéseket csak holnaptól végezhetnek a kórházakban.

A járvány kirobbanása óta ez már a második olyan időszak, amikor felfüggesztették a halasztható műtéteket. Tavaly március 16-tól egyszer már kiadták az utasítást, hogy egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt végezhető. Aztán a járványhelyzet kedvező alakulásával május 4-től fokozatosan enyhítettek a szigoron, és június 18-tól lehetővé vált, hogy mindenkit ellássanak.

Az enyhítés időszakában azonban, amely ráadásul egybeesett a nyári szabadságolásokkal, nem tudtak megoperálni mindenkit, akinek addig elmaradt a műtétje. A várólistás beavatkozások gyakorlatilag teljesen leálltak, hiába igyekeztek ezeket felpörgetni a kórházak. A második zárlat nyomán

rendkívüli módon felduzzadtak a kórházi várólisták – és ezt az időszakot azok az orvostechnikai beszállítók is megérezték, akik az ilyen beavatkozásokhoz, illetve általában a műtétekhez használatos eszközöket, műszereket gyártják, forgalmazzák.

Mint az Orvostechnikai Szövetség főtitkárától megtudtuk, mivel a korábbinál lényegesen kevesebb sebészeti beavatkozást végeztek a kórházak, ez az egyszer használatos műtéti textíliák, műtéti egységcsomagok forgalma is visszaesett. A modern kötszerek felhasználására is hatással volt a járvány, mert kezdetben a sebkezelő ambulanciák forgalma is visszaesett, de ezen a területen olyan jelentős az ellátási igény, amit még a pandémia sem tudott érdemben megtörni – fogalmazott Rásky László.

A sebészeti feltáróknál, sebészeti, urológiai, nőgyógyászati, andrológiai implantátumoknál (sérvhálók, inkontinencia-hálók), a fül-orr-gégészet műtéti eszközeinél ugyanakkor jelentős visszaesést tapasztaltak a beszállítók. A koszorúér-szűkületnél használt speciális fémhálók, az úgynevezett sztentek felhasználása a szívbetegségeknél 15-20, a perifériás érbetegségeknél mintegy 25-30 százalékkal csökkent.

Az első hullám után az előbbi gyorsan, az utóbbi lassabban korrigált vissza, és a beszállítók erre számítanak a mostani helyzetben is – mondta Rásky László.
Ami a műlencse-beültetéseket illeti, az állami ellátásban jelentősen visszaestek az első hullám idején, de a tavaly őszi nyitásnál egy időre felfutottak. Viszont a harmadik hullám alatt a sürgősségi műtétek kivételével szinte teljesen leálltak. A magánellátásban ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a szemészeti műtétek száma, ám mivel az ilyen beavatkozások 90 százaléka még mindig az állami intézményekben történik, ez nem „dobta meg” jelentősen az eszközfelhasználást. 

A főtitkár szerint

a műtők újraindításának hatására valószínűleg lesz egy felfutás a műtéti eszközök felhasználásában, de a kapacitások azért sok okból limitáltak. A tervezett műtéteket nem is lehet egyik hétről a másikra beindítani, még időbe telik, mire az intézményekben minden újra a régi lesz, és a műtők teljes kapacitással üzemelnek.

A kórházak ugyanis csak közbeszerzéssel vásárolhatják meg szükséges műtéti anyagokat, eszközöket, ahhoz viszont, hogy tudják, mire van szükségük, először fel kell mérniük, hogy a várólistán vagy az előjegyzésben szereplő pácienseik közül kinek, mikorra tudnak időpontot adni. Ehhez viszont fel kell mérniük az illető aktuális állapotát, amihez különféle vizsgálatokra van szükség, ráadásul, mint Facebook-oldalán maga Kásler Miklós ágazati miniszter írta, a betegek felvételének feltétele, hogy érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezzenek vagy a tervezett beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív PCR-teszteredménnyel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkezzenek. Mindemellett az eddig Covid-ellátásra berendezett osztályokat (és sokszor műtőket) is alkalmassá kell tenni a nem fertőző betegek biztonságos fogadására, ami szintén időbe telik.

Blaskovics Gábor, az egészségügyi műszerek, termékek  fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkozó magyar cégeket tömörítő Mediklaszter társelnöke nem is számol azzal, hogy a jövő hónapnál előbb újraindulnak a tervezett műtétek.

Pedig a családi vállalkozásán, a Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft.-n keresztül őt is érzékenyen érintette a halasztható műtétek leállítása. Egyedi igényeket is kielégítő csípő-, térd- és gerincimplantátumaikat, sportsebészeti lemezeikből „békeidőben” 22 kórházban évente 3-4 ezer darabot ültetnek be, de az esetek 90 százalékában tervezett operációk során.

Mint Blaskovics Gábor elmondta, a cég az elmúlt egy évben gyakorlatilag a tartalékaikat élte fel, és ugyan a járvány első hullámában kaptak bértámogatást, a másodiknál kimaradtak. Ezt reményeik szerint hamarosan pótolni fogják. Hozzátette: az ortopédiai implantátumgyártó cégek Mediklaszter-tagok közül csak azokat nem rázta meg alapjaiban a járvány, amelyek traumatológiai portfólióval is rendelkeznek.