Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Egy lehetséges magyarázat a megmagyarázhatatlannak tűnő kórházi adatokra

Augusztusban közel 19 milliárd forinttal - 46 milliárdról 27,4 milliárdra - csökkent a magyar állami kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. A beszállítókat képviselő szakmai szövetség tagvállalatai ugyanakkor nem érzékelték, hogy a kórházak fizetni kezdték volna a lejárt számlákat. A jelenség hivatalos indoklására egyelőre várnunk kell, egészségügyet ismerő forrásaink azonban szolgáltak egyfajta magyarázattal.
További részletek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: telex.hu, 2021. május 18.
A covidos védekezési nehézségek, a kórházak adósságai és a magyar egészségipar magas külföldi beszállítói aránya határozott lépésekre sarkallta a kormányt. Önellátási programok, reprivatizációs lépések, vissza nem térítendő támogatások indultak. De vajon behozható-e az évtizedes technológiai hátrány, és a betegnek mi a fontosabb, a minőség vagy az eszközök származási helye?

 
 

Az önellátás, a szuverenitás mindig, minden szektorban fontos a magyar kormánynak, gyakran látunk ilyen lépéseket energetikában, mezőgazdaságban, bankrendszerben.

 

Az egészségügyben is több impulzus érte az elmúlt másfél évben a kormányzatot:

  1. Első helyen természetesen a Covidot kell megemlíteni. A magyar kormányzat azzal szembesült, hogy összeomlottak az ellátási láncok, maszkért, vakcináért, lélegeztetőgépért külföldön kellett kuncsorogni, sorban állni. A kormány nem szerette, hogy kiszolgáltatott volt Kínának, Németországnak, a nagy gyártóknak.
  2. Kicsit korábban, a kórházak visszatérő konszolidálási igénye során (legutóbb 2019 elején és 2020 elején) nem esett jól az Emminek, a Pénzügyminisztériumnak és a miniszterelnöknek, hogy a legkülönfélébb egyszerűbb és összetettebb egészségügyi eszköznél szinte kizárólag külföldi cégek felé halmozódott fel az adósság, ezt némi multiellenes éllel többen szóvá is tették.
  3. Mind a Covid miatt szükségessé vált, mind a kórházi beszerzéseknél felmerülő vásárlásoknál az volt a kormányzati (miniszterelnök, Emmi) érzete, hogy Magyarország azért került nehéz helyzetbe, mert magas gyártói árakkal, eltúlzott kereskedői árrésekkel kellett szembenéznie. Ez mind az ellátásbiztonság, mind az anyagi szempontok oldaláról felerősítették a magyar tulajdonú egészségipar megerősítésének igényét.

Frézia és társai

Nemrég a Telex.hu-n rövid cikkben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy valami ismét készülődik, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ugyanis kiírt egy közbeszerzést, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) is megtalálható anyag alapján az állam több magyar egészségügyi vállalkozást is megvásárolna.

A Frézia-projekt tartalma felkeltette az olvasóink érdeklődését. Részben az ő értesüléseik, részben néhány szakmai háttérbeszélgetés alapján igyekeztünk az állam törekevéseiről egy átfogóbb képet adni.

A hazai egészségiparban az állam eddig is „nyomult”, kiírt támogatásokat, olykor államosított, ezután pedig még jobban fog.

A Pénzügyminisztérium égisze alatt zajlik egy méretes támogatási program, az ETP (Egészségipari Támogatási Program). Ennek keretében sok tízmilliárddal támogatja az állam azon egészségügyi eszközgyártó cégeket, amelyek hat hónapon belül érdemi segítséget garantálnak a járvány elleni védekezésben. Illetve elindult az említett Frézia-projekt, amelynek során az állam szolgáltatócégeket is venne.

A mágikus 18 százalék

A hazai egészségiparban van egy mantraként hangoztatott szám, a 18 százalék. Azt talán már senki nem tudja, hogy ki és hogyan mérte fel, de állítólag 18 százalék a hazai egészségügyben a magyar beszállítói arány. Ennek a számnak vannak pozitív üzenetei is, például az, hogy a magyar egészségügybe is megérkeztek a globálisan élenjáró technológiák.

A külföldi beszállítók dominanciája olykor természetes, Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint, ha például a műtéti gumikesztyűhöz Vietnámban van alapanyag (kaucsuk), olcsó munkaerő és ott alakult ki a technológiai klaszter, akkor sok értelme nem lenne Magyarországra hozni a gyártást, hiszen a végtermékhez hasonló beszerzési anomália az alapanyagnál is ugyanúgy kialakulhatna.

De vannak olyan példák is, amikor egy röntgeneszköznél vagy implantátumnál remek magyar gyártók nem férnek oda a hazai közbeszerzésekhez, mert a jól bejáratott kórház – külföldi beszállító viszony nem bontható meg. Ebből valóban torz helyzetek alakulnak ki, a magyarok sokszor egy külföldinek a beszállítói, aki átcímkéz, és már ő ad el a magyar egészségügynek. Vagy bár nem ő az általános beszállító, amikor gyorsan kell egy speciális, egyedi elemmel jelentkezni, akkor mégis a magyar cégek segítenek. Hiszen amíg egy multi rendszerén átfutna a magyar kórház egyedi kérése, az túl sok idő lenne.

 

A legjobb magyar cégek

Mindjárt rátérünk arra, hogy az állam most miket tervez lépni az önellátás érdekében, de előbb tekintsük át gyorsan, hogy hol van már jelenleg is értelmezhető magyar egészségipar. A KGST belső munkamegosztásában az orvostechnikai műszerekben Magyarország a Medicor-csoport révén az akkori technológiai színvonalon viszonylag erős volt. A piacnyitás után a csoport felbomlott, de sok kiváló cég alakult ki a nyomain. A teljesség igénye nélkül ilyen:

  • Medicor néven tovább élő inkubátorgyártó cég.
  • A debreceni Dispomedicor steril eszközei.
  • Az InnoMed defibrilátorait egy történet szerint az első kínai repülőgép-szállító anyahajóra is megvették.
  • Control-X 50 országban ad el röntgentechnológiát.
  • Mediso pedig a speciális CT-k piacán erős.

A felsoroltak mellett vannak olyan magyar cégek, amelyek a mérőműszerek piacán kiválók, ilyen a 77 Elektronika, a Diagon vagy a Norma Diagnosztika.

A magyar egészségipari és finommechanikai hagyományokat tovább vivő implantátum- és protézisgyártók is sikeresek, így a Sanatmetal, a Metrimed és társai. Illetve több, eddig nem egészségügyben aktív cég is ráindult most erre a felértékelődő szegmensre, ilyen a Vajda Papír vagy a tőzsdén jegyzett Masterplast.

Erősíteni kellene

Ezt a sikeres csapatot szeretné a kormány bővíteni. A legnagyobb projekt a Pénzügyminisztériumnál van, amely tárca egy hatalmas programmal indult a szektor hazai lábának megsegítésére. Többekkel beszéltünk a programról, és alapvetően pozitív elemeket hallottunk. Szakmai, ezt nem lopják el, tisztességes cégeket céloz meg – hallottuk döntően. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott,

„teljes kép még nincsen a programról, de valóban több, valódi tudásbázissal rendelkező cég is kapott forrást, nem csak a kontraszelektált NER-esek”.

Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Istené – juthat eszünkbe, mert egy másik forrásunk ehhez azért annyit hozzátett:

„Magyarországon vagyunk, Mészáros Lőrinc cégei még a PM-nek ezen projektjében sem voltak kihagyhatók”

Az ETP részletei

Néhány hír a közelmúltból:

  • Önálló lesz Magyarország maszkgyártásban, Varga Mihály adta át a Vajda Papír új beruházását.
  • Masterplast 9,46 milliárd forintból fejleszt gyárat a védőruha és a maszkok alapanyagainak piacára.
  • Hatalmas nyírségi fecskendőgyár-fejlesztés indul, az EU-Fire cég beruházását a pénzügyminiszter indította el.

Ezek a projektek a tavaly augusztusban, először 50 milliárd forint értékben elindított Egészségipari Támogatási Programban (ETP) részesei, amelyben eddig közel 60 cég nyert 80 százalékos vissza nem térítendő támogatást.

Az unió az ilyen programokban békeidőben tiltott állami támogatást látna, de most a Covid elleni védekezésben mindezt engedélyezte, amennyiben az a koronavírus-járvány helyzethez kapcsolódó termékek gyártására irányul, és 6 hónap alatt megvalósul.

 

Nincs teljes lista

Úgy tudjuk, hogy a program fő felelőse a tárcánál Gion Gábor, a PM pénzügyekért felelős államtitkára, aki deklarálta is, hogy a jó ötleteket nem szeretné visszautasítani, ezért már keretbővítés is történt.

A támogatott cégek között van két Mészáros-érdekeltség, a KALL Ingredients Kft. Tiszapüspökiben üzemelő gabonafeldolgozó üzeme, illetve a Viresol Kft. búzakeményítő-gyára.

A többi cégnél azonban nem látszik a politikaközeliség. A bejelentésekben és a háttérbeszélgetésekben a fent felsorolt három mellett hallottuk a már említett Sanatmetált, a gyógyszerkészítményeket gyártó hatvani Bioextrát, a csomagolóeszközöket gyártó Karsai Alba Kft.-t, de a nővérhívót fejlesztő Klimex Medical Kft.-t, a titáneszközöket gyártó Premet Kft.-t is.

Kritikák

Az ilyen támogatásoknál mindig azt érdemes átgondolni, hogy tartósan segíti-e a hazai egészségipar fejlődését, vagy csak 1-2 milliárd forinttal megtolunk egy céget, de azzal ő nem képes behozni azt a technológiai előnyt, amelyet évtizedek alatt alakított ki egy-egy tőkeerős multi.

A műtőasztalon fekvő betegnek vélhetően az utolsó szempont az, hogy magyar vagy német eszközzel gyógyítják meg, de abban például mindenki egyetért, hogy a silány ázsiai importot érdemes lenne kiszorítani – véli Rásky László.

A kormányzati megközelítésekben felbukkannak a gazdaságfejlesztési, a protekcionista elemek, és mindig van benne némi multiellenesség is.

Főleg a kórházi adósság idején hangzott el visszatérően, hogy annak a fő oka a beszállítók mohósága, a túlárazottság.

Orbán Viktor így fogalmazott:

„Az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák, nagy halak úszkálnak a vízben.”

Zavaros irányok

Ha jó áron és jó minőségű magyar gyártók jelennek meg a kormányzati intézkedések hatására a piacon, az remek, de ha a magyar gyártók majd drágábban gyártanak, az például tovább nehezíti a kórházak adósságkezelését. A szektorban vannak figyelmeztető jelek is.

Az állam ugyanis olykor kockázatos kanyarokat vesz. Az egyik ötlet például az volt, hogy vonjuk be a fogvatartottakat is az egészségügyi eszközgyártásba. Készítsenek a rabok maszkot, akár steril eszközöket is, mivel az ő foglalkoztatásuk fontos társadalmi cél. Ezért érdemes adni nekik némi előnyt az egészségügyi beszerzésekben.

Ez lehet cél, de az, ha az állam preferálhatja a rabok által gyártott egészségügyi termékeket, az biztosan nem a betegek érdekeit szolgálja. A steril műtéti textília területén akár még a betegbiztonság kérdése is felmerülhet.

 

Mit céloz a Frézia?

Na de milyen cégeket akar megvenni az állam a Frézia-projekt keretében? Többen felhívták a figyelmünket arra, hogy amennyiben az elnevezés beszédes, akkor két magyar cégre is nagyjából illik a leírás.

Legutóbb mi is elvégeztük a leckét, magyarosan a „frézia” kifejezést böngésztük rendesen a cégregiszterben, de ilyen nevekkel ott elsősorban virágokkal, kereskedelemmel, iparral kapcsolatos cégeket találtunk.

Olvasóink tájékoztatása alapján azonban idegen írással vannak olyan társaságok, amelyek a célkeresztben lehetnek, így a debreceni Freesia Hungary Kft. Ez a cég önmagában 2019-ben csak 2,5 millió forintos árbevételt ért el, de egy nagy egészségügyi csoportba, a debreceni Dispomedicor-csoportba tartozik. Ha az állam erre a cégcsoportra vetett szemet, lehet beszédes a név. Szintén többen említették, hogy az egészségügyi szolgáltatások (vesebetegségek) területén is van egy hasonló nevű, ráadásul külföldi hátterű csoport, a Fresenius. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem árult el részleteket a céljairól, de több forrásunk is kifejtette, hogy vélhetően külföldi és vélhetően szolgáltatócégek vannak a célkeresztben.

Szolgáltató cégek

Úgy tudjuk, hogy a legnagyobb hazai egészségügyi szolgáltatók értékét már egy ideje méregeti az állam. Erre korábban is volt példa, amikor például a meddőségi központokat államosította a kormány.

Állítólag három munkaanyag is készült arról, hogy mennyibe kerülne kivásárolni a szolgáltatókat az egészségügyi ellátásban. A végösszeg több százmilliárd forint lenne, így a Frézia-projektben megcélzott kisebb cégek biztosan nem fedik le a nagy célt, csak valami részfeladat lehet ebben.

Az insourcing

Az állami insourcing vagy reprivatizáció célja vélhetően olyan egészségügyi cég vagy szolgáltató lehet, ahol sok pénzt költ el a magyar beteg, illetve a tb, amely egyfajta PPP konstrukcióban szolgáltatásokat vesz.

Miről van szó? Nézzük meg az Affidea (korábban Euromedic) nevű cég modelljét! A rendszerváltás idején a magyar egészségügy úgy le volt gatyásodva, hogy nem tudott modern diagnosztikai eszközöket venni, ezt egy izraeli befektető megfinanszírozta, majd a szolgáltatás értékesítésével térült meg a befektetése. Olyan sikeres volt a modell, hogy a magyar indulás után több országban is elindult. Az utóbbi időben azonban már mintha teret vesztett volna a hazai kórházi röntgenpiacon.

Laboratóriumi vizsgálatoknál a Synlab uralja a piacot, ez is jó nagy üzlet most a covidos tesztek idején, például az antitesttel kapcsolatos szerológiai vizsgálatokra nagyon nehéz időpontot foglalni.

A művesepiacon a Fresenius mellett a B-Braun aktív, de szolgáltatnak az infokommunikációs cégek is, a T-Systems fejleszti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT).

Az, hogy az állam kiket kívánt meg, hamarosan kiderül.