Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Továbbra sem fizetnek a kórházak a beszállítóknak - a betegek is megérezhetik

Júniusban 41, 5 milliárdra rúgott a kórházak adóssága - az adósságállomány az állammal szembeni része elenyésző, magánszolgáltatókkal szemben fennálló tartozások teszik ki központi részét. A legfrissebb hírek arról szólak, hogy a kórházak már nem is csepegtetik a pénzt, hanem egyáltalán nem fizettek .
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: hirlevel.egov.hu, 2021. május 24.
„ Kilenc területet céloz meg a magyar kormány helyreállítási terve, amely 2511 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrás felhasználását tartalmazza. Bemutatjuk, milyen fejlesztések valósulhatnak meg a következő években.

 
 

Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve mintegy 2511 milliárd forint forrással számol, a kormány az összeg 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja – olvasható abban a dokumentumban, amely a Pályázat.gov.hu oldalon érhető el. Ahogy korábban megírtuk, az Európai Unió azért hozta létre a Helyreállítási Alapot, hogy segítse a tagállamokat a koronavírus okozta járvány következményeinek az enyhítésében. Továbbá abban, hogy a gazdaságok újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós pénzügyi keretnek van egy hitelrésze is (ez hazánk esetében közel 3300 milliárd forint), ezzel egyelőre Magyarország és a tagállamok többsége nem kíván élni.

Hazánk a következő területek fejlesztését célozza meg:

  • Demográfia és köznevelés (230,69 milliárd forint)
  • Magasan képzett, versenyképes munkaerő (281 milliárd forint)
  • Felzárkózó települések (77,47 milliárd forint)
  • Vízgazdálkodás (44,35 milliárd forint)
  • Fenntartható zöldközlekedés (631 milliárd forint)
  • Energetika (262,49 milliárd forint)
  • Körforgásos zöldgazdaság (103 milliárd forint)
  • Egészségügy (857,04 milliárd forint)
  • Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe (24,21 milliárd forint)

A demográfia és köznevelés komponens elsősorban a köznevelési intézmények korszerűsítését segíti elő, mégpedig a digitális és ökotudatos oktatás erősítésével. A koronavírus-járvány is rávilágított arra, hogy a diákok és a pedagógusok körében is bővíteni kell a a digitális eszközökkel való ellátottságot. A többi között most lehetőség nyílik ennek a megváltoztatására. A válság idején a munkavállalóknak gyakran megoldhatatlan helyzetet jelentett (akár a home office-ban, akár a munkahelyen) a munkavégzés, mivel a kisebb gyermekeket nem tudták a veszélyeztetett nagyszülőkre bízni. Ezért ezen a téren is előre kell lépni, így például a bölcsődei férőhelyek további bővítésével.

A magasan képzett, versenyképes munkaerő területe főként a gazdaság ellenálló-képességét erősíti azzal, hogy támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő, és így a kevésbé konjunktúraérzékeny tevékenységek kialakulását.

Ide tartozik a felsőoktatás, a felnőttképzés és a szakképzés több irányú fejlesztése, a tanagyagok digitalizációjától kezdve az infrastruktúra korszerűsítésén át a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásáig.

A felzárkózó települések esetében a terv elsősorban a helyi gazdaság és társadalom újjáépítését és válságállóságának az erősítését célozza. Ide tartozik a többi között a szociális lakások építése, felújítása, a lakhatási körülmények javítása, illetve a közösségi megújulóenergia-termelés (például szociális naperőművek) és -felhasználás ösztönzése és támogatása.

A vízgazdálkodás terén az a cél, hogy azokat a térségeket is el lehessen látni vízzel, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre teljes körű hálózat. Több fejlesztés tartalmaz tározókat, melyek kiegyenlítik a vízhiányos és vízben bővebb időszakok közti különbségeket. A beruházások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők egészséges ivóvízhez jussanak.

A fenntartható zöldközlekedés komponens különösen a kisebb településeken, valamint a kevésbé fejlett régiókban élőknek teremti meg a gazdasági és társadalmi integráció feltételrendszerét. A terv több olyan elemet is tartalmaz (például az elővárosi és a helyközi közlekedés korszerűsítése, regionális közlekedési hálózatok fejlesztése), amely hozzájárul a munkaerőpiaci mobilitás növeléséhez, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedéséhez, a vidéki életminőség javításához. A forrás kerete hozzásegíti az országot az agglomeráció vasúti rendszerének a jelentős korszerűsítéséhez, a pályák, az állomások és a járműpark terén is.

Bővül például az elővárosi vasúti hálózat kapacitása (HÉV), akadálymentesek lesznek az állomások, 59 vasúti jármű beszerzése várható, valamint előrelépünk a közösségi közlekedés karbonmentes átalakításában. A kerékpárút-hálózatot pedig 260 kilométeren fejlesztik.

Az energetika területén az elsődleges cél a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálásához. Így például támogatást kap a lakossági napelemhasználat és fűtés-korszerűsítés. A kormány segíti a legszegényebb társadalmi csoportokat azzal, hogy az általuk használt drága és környezetszennyező fűtési rendszereket kiválthassák fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal.

A körforgásos gazdasággal kapcsolatos terv jelentős részben a hulladékgazdálkodás korszerűsítését jelenti. Így a többi között országos szinten épül ki az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer (biohulladék, textilhulladék, hulladékgyűjtő udvar és újrahasználati központ). A program tartalmazza az elszállításhoz szükséges szállítójárművek (biohulladék, veszélyes hulladék miatt) beszerzését, valamint egy új, előkezelést biztosító válogatómű megépítését.

A helyreállítási terv kiemelt területe az egészségügy. Itt az a cél, hogy hatékonyabbá váljon a betegellátás, ezzel javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Ezért a többi között fejlesztik alapellátást, erősítik a háziorvosok szerepét, és bővítik a lakóhelyhez közeli szolgáltatásokat. A beruházások az ország teljes területét érintik, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket és az eszközbeszerzéseket is.

Bővülnek az egynapos és az ambuláns ellátási kapacitások, javulnak a szakellátásban dolgozók munkakörülményei, korszerűsítik a gyermeksürgősségi intézményeket, és létrejön egy új kardiológiai központ is.

A komponens tartalmazza az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs programot is, míg az egészségügy átalakításának a fontos része a bérrendezés és a hálapénz kivezetése is.

A szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe a többi között az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamatot, valamint az egészségügyi vesztegetés kiszorítását támogatja, és erősíti a versenyt a közbeszerzések terén. A digitalizációs beruházások hozzájárulnak a jobban működő közigazgatás kialakításához és elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztéséhez.”