Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Példátlan számok érkeztek a magyar kórházakból

Májusban több mint 9 milliárd forinttal gyarapodott a magyar kórházak adóssága, ilyen mértékű évközi emelkedésre eddig még soha nem volt példa. A májusi plusszal 40 milliárd fölé nőtt a tartozásállomány, ami az ötödik hónap végére szintén rekordnak számít.
További részletek

Meredeken emelkedik a kórházak adóssága

„Május végén az április végi 33 milliárd forint után a 42 milliárd forintot is meghaladta a kórházak tartozásának összege – ez derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: vg.hu, 2021. május 27. - Koncsek Rita
Magyarországon az elmúlt másfél évben, a koronavírus-járvány miatti pandémiával folytatott küzdelem idején még inkább felfokozódott a várakozás az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban – mondta Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) országos kórház-főigazgatója az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy konferenciáján.
 

Cél az, hogy a kórházak adóssága év végén ne haladja meg a hatmilliárd forintot.

Mint kifejtette: többletforrások nélkül nem hajtható végre az egészségügy átalakítása, emellett az irányítási és strukturális környezethez is hozzá kellett nyúlni – ezért fontos, hogy létrejött az új szervezet.

  • Idén a bérszínvonal-növekedésre 197 milliárd forintot irányoztak elő,
  • 66 milliárd forint pedig a szakdolgozói béremelés többletkiadásait fedezi.

A finanszírozási rendszer átalakítására 45 milliárd forint áll rendelkezésre, a betegek ellátásából adódó többletkapacitások befogadására ötmilliárd forintot különítettek el, míg a gyógyító, megelőző ellátás céltartalékai 15 milliárd forinttal egészülnek ki.

Az országos kórház-főigazgató fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a halmozódó kórházi adósságállomány megszűnjön, és az év végén ne legyen magasabb hatmilliárd forintnál. A Magyar Államkincstár adatai szerint március 31-én a kórházak kifizetetlen számláinak összege már megközelítette a 30 milliárd forintot. A legfontosabb feladatok között említette a köz- és magánellátás egyértelmű szétválasztását, az alapellátás és a szakellátás feladatainak pontos meghatározását, a paraszolvencia kivezetését és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítását.

Kitért arra is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt több mint háromezer egészségügyben dolgozó nem írta alá, ám azóta több ezren érkeztek az állami ellátásba, így akár már év közben is magasabb lehet az állami egészségügyben dolgozók létszáma, mint korábban. A főigazgató szerint sem szakmai, sem költségvetési, sem irányítási ok nincs arra, hogy kórházat kelljen bezárni Magyarországon, azonban a területi ellátási kötelezettségeket elemezni kell, a városi, a megyei ellátások és az országos intézetek szintjén is, a szétaprózottság már nem fenntartható. Olyan arányos, biztonságos betegellátásra van szükség – akár az Országos Mentőszolgálat segítségével –, amelynek keretei között a páciens megkaphatja a gyógyulásához szükséges, megfelelő ellátást.

Rugalmas ágyszám-kapacitás kialakításán is dolgoznak, amelyet még ebben az évben, de legkésőbb jövő év január 1-jétől szeretnének bevezetni.

A koronavírus-járvány óriásit lökött az egészségügyi informatika fejlődésén, megismerésén és elfogadásán állampolgári és döntéshozói oldalon egyaránt – erről Vartus Gergely, az Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára beszélt. Kiemelte, a 2021–2027-es fejlesztési ciklusban a telemedicina- (e-Health) fejlesztésekre 150 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.