Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Kritikus ponthoz értek az állami kórházak

Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
További részletek

Továbbra sem fizetnek a kórházak a beszállítóknak - a betegek is megérezhetik

Júniusban 41, 5 milliárdra rúgott a kórházak adóssága - az adósságállomány az állammal szembeni része elenyésző, magánszolgáltatókkal szemben fennálló tartozások teszik ki központi részét. A legfrissebb hírek arról szólak, hogy a kórházak már nem is csepegtetik a pénzt, hanem egyáltalán nem fizettek .
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: napi.hu, 2021. június 24. - Szepesi Anita
Májusban több mint 9 milliárd forinttal gyarapodott a magyar kórházak adóssága, ilyen mértékű évközi emelkedésre eddig még soha nem volt példa. A májusi plusszal 40 milliárd fölé nőtt a tartozásállomány, ami az ötödik hónap végére szintén rekordnak számít.
 

Május végére csaknem 42 milliárd forintra nőtt a magyar kórházak tartozása, az adósságállomány egyetlen hónap alatt 9 milliárd forinttal nőtt a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. Idén, az első öt hónapban átlagosan 6,7 milliárddal duzzadt a kifizetetlen számlák értéke, szemben a korábbi évek havi 3-4 milliárdos átlagával.

Május végére minden tizedik kórház tartozása meghaladta az egymilliárd forintot, 4 intézményé a kétmilliárdot is. Május végén a Pécsi Tudományegyetem volt a legnagyobb adós 2,9 milliárd forinttal, második a Szegedi Tudományegyetem 2,7 milliárddal. Utóbbi egyetemi klinika a májusi 669 milliós plusszal viszont első a havi növekedést illetően. Több mint kétmilliárddal (2,2 milliárd forint) tartozik még a Debreceni Egyetem, ahol viszont májusban 103 millió forinttal csökkentették az adósságállományt.

A nagy kórházak közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiben is meghaladta a 2 milliárdot (2,18 milliárd) a tartozások értéke, a havi növekedés itt megközelítette a félmilliárd forintot.

Kétmilliárdhoz közelít a Péterfy Sándor utcai kórház adóssága (1,9 milliárd forint), ahol félmilliárdot meghaladó pluszt hoztak össze májusban.

A májusi növekedésben kiugróan sokat hozott össze a Dél-pesti Centrumkórház (440 millió forint), a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (391 millió), a Békés megyei kórház (298 millió forint), a Fejér megyei kórház (345 millió forint), az Észak-Közép-Budai-Centrum, lánykori nevén János kórház (411 millió), a Bajcsy kórház (330 millió), és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház (421 millió).

Megérkezhettek a Covid-eszközök számlái

A MÁK májusi számai a reálisan jósolt adósságnövekedés (3-4 milliárd) több mint kétszeresére rúgnak. A durván romló adatok hátterében ezúttal több tényező is állhat az adósságot folyamatosan gerjesztő rossz finanszírozási struktúra, és az alulfinanszírozottság mellett - kommentálta a friss számokat lapunk kérdésére Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Az egyik lehetséges ok, hogy májusra megszűnt a plusz forrás formájában a kórházakba érkező kormányzati támogatás, a másik, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának berobbanásakor, márciusban berendelt eszközök 60 napos fizetési határidejű számlái májusban járhattak le, jelentősen megdobva ezzel a tartozások volumenét. Mással nem nagyon magyarázható ez  durva növekedés, az elektív műtétek ugyanis még nem indultak el, s a covidos kórházi betegek száma is megcsappant, bár ellátásuk májusban is komoly nyomás alatt tartotta a kórházakat.

Összességében abból, hogy olyan intézményeknél is felhalmozódtak a kifizetetlen számlák, amelyeknél korábban sosem, az látható, hogy valami nagyon nincs rendben a rendszerben, s arra sem volt még eddig példa - kivéve az elhúzódó konszolidáció kifizetésekor, 2015-ben - hogy május végére meghaladja a 40 milliárdot a tartozásállomány - tette hozzá Rásky.

7 éve nem változott a dologi kiadásokra, azaz a tényleges gyógyításokra fordítható összeg

A kórház adósság növekedését Covidtól és béremelésektől függetlenül is kódolja az alulfinanszírozottság. Noha a kormányzati kommunikációból más sem folyik, mint az, hogy mennyivel több forrást kap folyamatosan az egészségügy, a valóság ezzel szemben az, hogy a gyógyítást szolgáló dologi kiadásokra 7 éve, azaz 2014 óta lényegében ugyanannyi pénz -220-230 milliárd forint - jut a költségvetési előirányzatok szintjén.

A tényleges költést a dologi kiadásokat terhelő bérverseny, valamint a kényszerű konszolidációra fordított forrás emeli csak meg. Utóbbi betervezésével nem kellene már májusban 40 milliárdos tartozásokkal szembesülni.