Januártól a városi kórházak gazdasági funkcióit átveszi az irányításukra kijelölt megyei, illetve centrumkórház. Ezzel mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát.
Zajlik az egészségügyi struktúra átalakítása: javarészt decemberig, de legkésőbb januárra szinte valamennyi városi kórház elveszti gazdasági önállóságát. A cégtábla ugyan marad a kórház homlokzatán, és lesz főigazgatója is, ellenben nem lesz gazdasági, pénzügyi szervezete, önállósága az érintett intézményeknek.
Ez az integráció azt is jelenti, hogy körülbelül hatvan-hetven kórháznak valamennyi gazdasági, közbeszerzési és személyügyi, valamint informatikai feladata a megyei, illetve a fővárosban a centrumkórházakhoz kerül. Az átalakítás pontos, több száz oldalas forgatókönyvét a múlt héten kapták meg a centrumok. Az országos kórházi főigazgatói iránymutatásban a változást azzal is indokolták, hogy a városi intézmény főigazgatója munkaidejének azon részét, amit eddig a működtetéssel töltött, ezentúl a betegellátás színvonalának növelésre tudja majd fordítani.
Úgy tudjuk: a városi kórházak integrálása a megyeiekbe gyakorlatilag megtörtént a járvány alatt, a gazdasági „szervezetlenítésük” azonban még zajlik. A fővárosban kicsit bonyolultabb lesz ugyanezen feladat, miután négy centrumhoz: a Dél-Pestihez (egykori Szent László, Szent István), az Észak-Közép Budaihoz (egykori Szent János) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjához sorolták be az összes fővárosi és a Pest-megyei fekvő-betegellátót. A Szent Imre kórház egyelőre önálló marad, ez az intézmény adja majd a szuperkórházként megépülő Dél-budai Centrumkórház szakmai bázisát.
Kimaradnak a tervezett integrációból az orvosképzéssel foglalkozó egyetemek kórházai, valamint a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló Honvédkórházhoz rendelt Uzsoki, a fővárosi Károlyi, valamint a váci, és a kistarcsai kórházak.
Az országos intézetekhez tartozó gyógyintézetek – a balatonfüredi szívkórház, a törökbálinti és a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, a Parádfürdői Állami Kórház, és a mátraházai gyógyintézet – is elvesztik gazdasági önállóságukat.
Lapunknak szakemberek azt mondták: nehezen képzelhető el, hogy a fővárosban lévő Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet menedzsmentje gyorsan és rugalmasan lesz képes reagálni arra, ha eltörik egy vízcső a Veszprém megyében lévő farkasgyepűi tüdőgyógyintézetben. De hasonló nehézségei adódhatnak az Országos Mozgásszervi Intézetnek is, amelyet szintén egy integrációval hoztak létre az ORFI-ból és az országos rehabilitációs intézetből, amelyhez most a Parádfürdői Állami Kórház tartozik az új struktúrában.
A nagy átszervezéssel például a Dél-Pest Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez rögvest 5667 ágy és évente 56,2 milliárdos költségvetés tartozik. A fővárosban ugyanis ehhez a centrumhoz olyan nagy intézményeket rendeltek, mint a Bajcsyt, a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórházat, a Péterfyt és a hozzá tartozó országos baleseti intézetet, valamint a ceglédi és nagykörösi városi kórházakat. Úgy tudjuk: ez utóbbiakban egyelőre megmaradnak a gazdasági főigazgatók és a hozzájuk tartozó munkatársak is, de a centrumkórház gazdasági igazgatójának alárendelve működtethetik a csapataikat a jövőben. Lapunk több érintett főigazgatót, gazdasági szakembert is megkeresett, de névvel senki nem akart nyilatkozni. Ám többen a sajtó szemére vetették, hogy egyetlen szó nélkül „nézi végig” ezt a nagy szabású átalakítási folyamatot. Volt aki azt mondta: miközben a minél olcsóbb ellátórendszer létrehozása a cél, épp az ellenkezője valósulhat meg. Azaz inkább többe fog kerülni, mint kevesebbe és nehezebben működik majd az új rendszer. A megyei/ irányító intézmények vezetői és a gazdasági igazgatóik sem feltétlenül alkalmasak egy ilyen feladatra, mert néhol a saját intézményükben adódó problémákkal sem bírnak. Azzal pedig, hogy napi ügyekben sem helyben születik a döntés és a jóváhagyás, sok kárt okozhatnak a városi kórházakban. – Ez már a betegellátás rovására is mehet – fogalmazott forrásunk. Hozzátette: a finanszírozási szerződést a városi kórház vezetője köti, neki kellene hozni a teljesítményt, miközben neki nincs kontrollingja és a beszerzéseket sem végezheti az irányító nélkül, nem beszélve a fejlesztésekről és az ellátásszervezésről. Sokkal nagyobb bajt fog a dolog okozni, mint az oktatásban a KLIK, vagyis a központi intézményfenntartó – tette hozzá forrásunk.