A kórházi ellátáshoz mintegy 4500 kis- és közepes vállalkozás járul hozzá Magyarorszgon. A már több mint 11 hónaposra nyúlt nemfizetési periódus különböző mértékben, de már mindegyik céget megviseli

– mondta a VG-nek Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

A MÁK adatai szerint az október végi 31,8 milliárd forintból az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás 31,6 milliárd forint, amelyből 0,8 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 583 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 289, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 150 intézmény rendelkezik.
 

Az egyetemi modellváltás után a négy orvosegyetem adósságát már nem kalkulálja bele a Magyar Államkincstár (MÁK) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozások közé, de az orvosegyetemekkel együtt a kifizetetlen számlák összege már szeptemberben is meghaladta a 40 milliárd forintot – tette hozzá a szakember. 

Kiemelte: mivel a járvány negyedik hulláma miatt elrendelt korlátozások előtt sem pörögtek fel a műtétek, így végül nem tért vissza az intézményekben a  teljesítményfinanszírozás. Ez viszont azt jelenti, hogy nem javult a helyzet, és az átlagfinanszírozás hátrányai továbbra is jelentkeznek a kórházaknál.

A legnagyobb orvostechnikai beszállítók érdekeit képviselő szervezetnek egyelőre nincs tudomása arról sem, hogy az intézmények megkapták volna a Covid-ellátás május-június-július havi ellentételezését. 

Rásky László arra számít, ha a korábbi évek leggyakoribb eljárása valósul meg idén is, ami szerint idén is december végén, „egyszer csak” kifizetik az adósság nagy részét.

Ugyanakkor a jelenlegi költségvetési helyzetben ebben sem lehetünk biztosak

– tette hozzá a főtitkár.

Kiemelte: az orvostechnikai cégeket nem egyformán terheli az idei és a jelenlegi helyzet. Azok a beszállítók, amelyek jellemzően elektív (előre tervezett) műtétekhez biztosítanak eszközöket, elsősorban a drasztikusan lecsökkent megrendelésállomány miatt vannak nehéz helyzetben. 

A nem Covid-ellátáshoz kapcsolódó életmentő például kardiovaszkuláris vagy trauma, baleseti területen dolgozó cégek nem szenvedtek el különösen nagy forgalomcsökkenést, viszont a kisebb cégek rendkívül nehéz helyzetben vannak

– mondta Rásky László. 

A Covid- illetve intenzív ellátásba szállító cégek kezében nem nagyon van eszköz, hiszen ebben a helyzetben nem tehetik meg, hogy nem szállítanak, a vállalkozások követelésállománya hónapról hónapra dinamikusan nő.  A Covid- és az intenzívellátás drága tevékenység, ezek tovább növelik az adósságállományt. Ráadásul a Covid miatt nőnek a túlórák, amelyek fedezete szintén nincs meg a kórházak költségvetésében. Ezt részben a dologi kiadások költségvetéséből finanszírozzák a kórházak, de a többségük költségvetési pluszforrásra szorul.