Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Közel kilencmilliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, új finanszírozási terv jöhet

Szeptember végéhez képest egy hónap alatt 8,9 milliárd forinttal több adósságot halmoztak fel az egészségügyi intézmények, válaszolta Kiss Zsolt a NEAK főigazgatója a Napi.hu kérdésére egy egészségügyi konferencián. Az országos kórház-főigazgató elmondta, hamarosan egy olyan javaslatcsomagot tesznek le a kórházak finanszírozásával kapcsolatban a Pénzügyminisztérium asztalára, ami hozzányúl a kiadási oldalhoz is.
További részletek

Költségvetési csalás miatt orvosok, asszisztensek és cégvezetők letartóztatásban

A KR NNI az NVSZ-szel és a NEAK-kal együttműködve egy az egészségügyi finanszírozás területén működő bűnszervezet tagjai ellen folytat eljárást. Az ügynek eddig nyolc gyanúsítottja van, az akció napján a nyomozók egyszerre egyidőben összesen 45 helyszínen tartottak kutatásokat.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Napi.hu, 2021. december 21. - Szepesei Anita
November végére a Magyar Államkincstár kimutatása szerint 30,5 milliárd forinttal tartoztak a magyar állami kórházak a beszállítóiknak, ami 1,2 milliárdos csökkenést jelentene elméletben, csakhogy a MÁK nyilvántartásából kikerült 4 egyetem adóssága további legalább 15 milliárd forint. Így legjobb esetben is csak arról beszélhetünk, hogy az egészségügyi intézmények adóssága novemberben stagnált. A kérdés, hogy ez konszolidáció nélkül hogyan lehetséges?

A kórházak október végi - kalkulációnk szerint 45 - milliárd forintnyi lejárt határidejű tartozása november végére a jelek szerint nem gyarapodott tovább, pontosabban a MÁK egyetemi klinikák nélküli, állami kórházakból származó számai 1,2  milliárdos csökkenést mutatnak. Az egyetemi klinikák adóssága augusztus óta nem szerepel a MÁK számaiban, más forrásból azonban úgy tudjuk,

Az alapítványi tulajdonba került 4 egyetem közül kettőnek, a Pécsi Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a lejárt adóssága november végére 9,6 milliárd forintra nőtt az október végi 9 milliárdról.

Így vélhetően nem tévedünk túl nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a 4 egyetem tartozásának novemberi növekedése együttesen nagyjából kiadhatta azt a csökkenést, amit az állami kórházak számai mutattak.

Az immár egyetemek nélkül számolt adósságállomány a friss adatokat figyelembe véve ebben az évben átlagosan mintegy 2 milliárddal nőtt havonta.

Nincs hír konszolidációról

A jelenleg mintegy 45 milliárdos adósság rendezéséről továbbra sincs hír, a miniszterelnök mai, évzáró sajtótájékoztatóján a kórházi adósságok kifizetésének kérdése szóba sem került, noha a beszállítókat képviselő szakmai, érdekképviseleti szövetségek több miniszterhez és magához Orbán Viktorhoz is fordultak a helyzet rendezése érdekében.

A rendezés késlekedése annak tükrében is érthetetlen, hogy az E-alapban a gyógyító-megelőző kassza november végén 89 milliárdos többletet  mutat, az októberi 77 milliárd forint után, amikor szintén megírtuk, hogy meglenne  a fedezete a beszállítók kifizetésének.

Miért csökkentek a számok, ha csak kismértékben is?

Ha nem volt konszolidáció, akkor mi lehet mégis a magyarázata az 1,2 milliárdos csökkenésnek - vetődik fel a kérdés, amire egyetlen észszerű magyarázatnak az tűnik, hogy egyes kórházak, nem ismert mértékben és elosztás szerint de mégiscsak részesültek a nyári Covid-ellátás utáni plusz forrásokból.

A adósságszámok szerint ez nem érte el azt a 12 milliárd forintot, ami egy októberi konferencián, az Okfő képviseletében megszólaló előadó szájából elhangzott, de bizonyos intézményeknél jelentős adósságcsökkenéshez vezetett. (Az év eleji Covid-ellátás utáni 20 milliárdot még augusztusban megkapták az intézmények, igaz, a beszállítókhoz csak mintegy 8 milliárd forint jutott el belőle. Az egyetemi klinikák ebből a plusz forrásból kimaradtak, úgy tudjuk erről későbbre halasztották a döntést)

Novemberben több mint 500 millió forinttal csökkent például a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház adóssága, 360 millióval a Dél-pesti Centrumkórházé,  több mint 230 millió forinttal apadt a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet adóssága, 170 millió forinttal a Korányi Pulmonológiai Intézeté, és 180 millióval csökkent az Észak-Közép-Budai Centrum Új Szent János kórház adóssága is. A megyei kórházak közül kiemelkedően, 254 millióval csökkent a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház adóssága.

 A Honvédkórházban ugyanekkor 360 millióval gyarapodva 1,7 milliárdra nőtt a lejárt tartozás.

Egyre rosszabb a hangulat

Mindeközben a beszállítók között egyre rosszabb a hangulat, a cégek egyéni túlélési technikákkal próbálják kihúzni a remélt konszolidációig tartó időszakot, persze így is vannak mikrovállalkozások, amelyeknek a túlélés a pandémia egyéb hatásaival együtt már nem sikerül - válaszolta kérdésünkre a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László információi szerint az intézmények felkészültek a kifizetésre, ha megérkezne a pénz a kórházak számlája, gyorsan a beszállítókhoz jutna a számlák ellenértéke, ám ennek egyelőre semmi jele.

Igaz, tavaly is a december 24-i közlönyben jelentek meg a részletek - emlékeztet a főtitkár, hozzátéve, hogy a cégek azután pillanatokon belül hozzá is jutottak a kintlévőségeik jelentős részéhez, 8 milliárdnyi adósság ugyanis a tavalyi konszolidáció után is fennmaradt.

50 milliárd egyszerűen hiányzik a kasszából

A jelenlegi számokból kiindulva látható, hogy éves szinten, a jelenlegi finanszírozási struktúrával nagyjából 50 milliárd forintnyi adósság keletkezésével mindenképpen lehet számolni, aminek csak a kisebb része, mintegy 30 százaléka vezethető vissza belső, intézményen belüli okokra, 70 százaléka a menedzsmenttől függetlenül termelődik - idézte egy őszi szakmai konferencián az Okfő képviselőjének előadásában elhangzottakat. Az adósságrendezésre szánt pénz elosztása eddig mindenesetre átláthatatlan volt, nem lehetett pontosan tudni, hogy mi az oka annak, hogy míg egyes intézmények adósságának felszámolására teljes mértékben elegendő volt a konszolidációs forrás, máshol jócskán mínusszal indult az új év is.

A beszállítók rossz kedvének másik oka Rásky szerint, hogy a jövő évi választások miatt a struktúraátalakítás tovább halasztódik, a jelenlegi újratermeli az adósságot, a várható költségvetési kiigazítások pedig jellemzően az olyan nagy rendszerekből veszik vissza a fejlesztési forrásokat, mint amilyen az egészségügy is.  Az újabb és újabb járványhullámok miatt továbbá az sem látszik, a kórházak mikor állhatnak vissza a szokásos ellátásokra, elektív beavatkozásokra, így nemcsak a mindenképpen termelődő adóssággal, de a rendelések hosszabb távú kiesésével is számolni kell - tette hozzá.