Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Közel kilencmilliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, új finanszírozási terv jöhet

Szeptember végéhez képest egy hónap alatt 8,9 milliárd forinttal több adósságot halmoztak fel az egészségügyi intézmények, válaszolta Kiss Zsolt a NEAK főigazgatója a Napi.hu kérdésére egy egészségügyi konferencián. Az országos kórház-főigazgató elmondta, hamarosan egy olyan javaslatcsomagot tesznek le a kórházak finanszírozásával kapcsolatban a Pénzügyminisztérium asztalára, ami hozzányúl a kiadási oldalhoz is.
További részletek

Költségvetési csalás miatt orvosok, asszisztensek és cégvezetők letartóztatásban

A KR NNI az NVSZ-szel és a NEAK-kal együttműködve egy az egészségügyi finanszírozás területén működő bűnszervezet tagjai ellen folytat eljárást. Az ügynek eddig nyolc gyanúsítottja van, az akció napján a nyomozók egyszerre egyidőben összesen 45 helyszínen tartottak kutatásokat.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: VG.hu, 2021. december 21. - Koncsek Rita
Kissé csökkent a kórházak adóssága, de konszolidáció még nem történt. A Magyar Államkincstár a honlapján lévő adatok szerint 583 egészségügyi intézmény közül 296 rendelkezik tartozással.
Valamelyes csökkent így 30,5 milliárd forint volt november végén a kórházak adóssága, derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megjelent adatokból. Október végén 31,8 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Az adatszolgáltatásra kötelezett 583 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 296, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 128 intézmény rendelkezik. Az adatokból az látszik, hogy a várva várt kórházkonszolidáció egyelőre nem történt meg.

„Az orvostechnikai beszállítók körében elég rossz a hangulat, hiszen egyelőre nem látszik, hogy a pandémia miatti korlátozások mikor szűnhetnek meg hosszú távon” – mondta a VG-nek Rásky László, a beszállítók érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Hozzátette: nem látszik, hogy az egészségügyben mikor valósul meg, hogy a normál működés vagyis, hogy az előtere tervezett (elektív) műtétek és a Covid-ellátás párhuzamosan egymás mellett zajlik. Mivel érdemi tárgyalások nincsenek, ezért Rásky László szerint a közeljövőben nem várható struktúraátalakítás az egészségügyben, ez pedig azt jelenti, hogy az adósság keletkezésének kiváltó okai 2022-ben sem szűnnek meg. Ráadásul a kormány a közelmúltban bejelentette, hogy a jövő évben költségvetési kiigazításra lesz szükség, ez pedig nem az egészségügy források növelését szokta jelenti – tette hozzá a szakember.

A pandémia okozta rendelésállomány csökkenés miatt és az intézményi nem fizetés néhány mikrovállalkozás életébe került az elmúlt két évben

– mondta Rásky László. A legnagyobb problémát jelenleg az ellátási láncok akadozása jelenti, például azért mert többnyire nem látható, éppen mely eszközökből alakulhat ki hiány. Sok múlik azon, hogy az idén megszületik-e a kormánydöntés az adósságrendezésről vagyis a kórházkonszolidációról és az mekkora mértékű lesz. Az előbb említett okok miatt, a cégek nem számítanak arra, hogy a jövő évben javulhat a fizetési helyzet. Ez viszont, főleg a kisebb cégek jövőbeli kilátásainak drasztikus romlása miatt, további vállalkozások eltűnését is jelentheti – véli a főtitkár. 

Az elmúlt években a dologi kiadások költségvetési tervezése erőteljesen utalt arra, hogy a kormány – a béreket leszámítva – nem kíván többet költeni az egészségügyre.

A finanszírozás rendbe tétele sokszor tízmilliárdok forintba kerülne, ezért is születnek meg lassan a megfelelő döntések – mondta Rásky László. A főtitkár kiemelte: tavaly is a december 24-i Magyar Közlönyben jelentek meg az adósságrendezés részletei. A pénzt a két ünnep között kapták meg az intézmények és a tartozások nagy részének kifizetése néhány napon belül megtörtént. Úgy gondolom, az intézmények adminisztratív szempontból felkészültek arra, hogy a döntés bejelentését és a nekik juttatott pluszforrások átutalását követően gyorsan intézkedjenek a tartozásokról – tette hozzá.

Jövőre az orvostechnikai cégek csak korlátozottan tudják érvényesíteni a költségeik növekedését – válaszolta az áremelést firtató kérdésre Rásky László. Az élő közbeszerzési szerződések nem adnak lehetőséget a pluszköltségek áthárítására, egyébként pedig továbbra is érvényes az, hogy az egészségügyi közbeszerzések majdnem mindegyikében az alacsony ár az egyedüli értékelési szempont.

Persze Rásky László szerint is kétségtelen, hogy

a szállítási költségek növekedése, a bérszínvonal emelkedése és a forint vezető devizákkal szembeni gyenge árfolyama minden piaci szereplőt egyként sújt.

Így az új közbeszerzések során valószínűleg növekedni fognak az átlagárak is.

A MÁK honlapján elérhető adatok szerint a Honvédkórház tartozása 1,3 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra emelkedett. De az egymilliárd forint feletti tartozással rendelkező intézmények közé tartozik a Bajcsy-Zsilinszky kórház és rendelőintézet is 1,1 milliárd forint összegű tartozással, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 2,3 milliárd forint kifizetetlen számlával, a vidéki intézmények között pedig a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház tartozása haladta meg az 1 milliárd forintot, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet pedig a tartozásait 1,4 milliárd forintra duzzasztotta.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Pénzügyminisztériumot is a kórházkonszolidációval kapcsolatban, de egyelőre nem küldtek választ, amit válaszolnak cikkünket frissítjük.