„Az orvostechnikai beszállítók körében elég rossz a hangulat, hiszen egyelőre nem látszik, hogy a pandémia miatti korlátozások mikor szűnhetnek meg hosszú távon” – mondta a VG-nek Rásky László, a beszállítók érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Hozzátette: nem látszik, hogy az egészségügyben mikor valósul meg, hogy a normál működés vagyis, hogy az előtere tervezett (elektív) műtétek és a Covid-ellátás párhuzamosan egymás mellett zajlik. Mivel érdemi tárgyalások nincsenek, ezért Rásky László szerint a közeljövőben nem várható struktúraátalakítás az egészségügyben, ez pedig azt jelenti, hogy az adósság keletkezésének kiváltó okai 2022-ben sem szűnnek meg. Ráadásul a kormány a közelmúltban bejelentette, hogy a jövő évben költségvetési kiigazításra lesz szükség, ez pedig nem az egészségügy források növelését szokta jelenti – tette hozzá a szakember.

A pandémia okozta rendelésállomány csökkenés miatt és az intézményi nem fizetés néhány mikrovállalkozás életébe került az elmúlt két évben

– mondta Rásky László. A legnagyobb problémát jelenleg az ellátási láncok akadozása jelenti, például azért mert többnyire nem látható, éppen mely eszközökből alakulhat ki hiány. Sok múlik azon, hogy az idén megszületik-e a kormánydöntés az adósságrendezésről vagyis a kórházkonszolidációról és az mekkora mértékű lesz. Az előbb említett okok miatt, a cégek nem számítanak arra, hogy a jövő évben javulhat a fizetési helyzet. Ez viszont, főleg a kisebb cégek jövőbeli kilátásainak drasztikus romlása miatt, további vállalkozások eltűnését is jelentheti – véli a főtitkár. 

Az elmúlt években a dologi kiadások költségvetési tervezése erőteljesen utalt arra, hogy a kormány – a béreket leszámítva – nem kíván többet költeni az egészségügyre.

A finanszírozás rendbe tétele sokszor tízmilliárdok forintba kerülne, ezért is születnek meg lassan a megfelelő döntések – mondta Rásky László. A főtitkár kiemelte: tavaly is a december 24-i Magyar Közlönyben jelentek meg az adósságrendezés részletei. A pénzt a két ünnep között kapták meg az intézmények és a tartozások nagy részének kifizetése néhány napon belül megtörtént. Úgy gondolom, az intézmények adminisztratív szempontból felkészültek arra, hogy a döntés bejelentését és a nekik juttatott pluszforrások átutalását követően gyorsan intézkedjenek a tartozásokról – tette hozzá.

Jövőre az orvostechnikai cégek csak korlátozottan tudják érvényesíteni a költségeik növekedését – válaszolta az áremelést firtató kérdésre Rásky László. Az élő közbeszerzési szerződések nem adnak lehetőséget a pluszköltségek áthárítására, egyébként pedig továbbra is érvényes az, hogy az egészségügyi közbeszerzések majdnem mindegyikében az alacsony ár az egyedüli értékelési szempont.

Persze Rásky László szerint is kétségtelen, hogy

a szállítási költségek növekedése, a bérszínvonal emelkedése és a forint vezető devizákkal szembeni gyenge árfolyama minden piaci szereplőt egyként sújt.

Így az új közbeszerzések során valószínűleg növekedni fognak az átlagárak is.

A MÁK honlapján elérhető adatok szerint a Honvédkórház tartozása 1,3 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra emelkedett. De az egymilliárd forint feletti tartozással rendelkező intézmények közé tartozik a Bajcsy-Zsilinszky kórház és rendelőintézet is 1,1 milliárd forint összegű tartozással, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 2,3 milliárd forint kifizetetlen számlával, a vidéki intézmények között pedig a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház tartozása haladta meg az 1 milliárd forintot, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet pedig a tartozásait 1,4 milliárd forintra duzzasztotta.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Pénzügyminisztériumot is a kórházkonszolidációval kapcsolatban, de egyelőre nem küldtek választ, amit válaszolnak cikkünket frissítjük.