Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Itt a friss adat: újabb pénzhiány sújtja a magyar kórházakat

A napokban publikálta a Magyar Államkincstár a kórházak augusztus végi tartozásállományáról szóló adatokat. Egy hónap alatt újabb 10 milliárd forinttal nőtt az adósság, Rásky László, az OSZ főtitkára azt mondta lapunknak, nem rózsás a helyzet, a tagvállalatok tűkön ülve várják az év közbeni adósságrendezést.
További részletek

Még a nyári leállások sem mentették meg a kórházakat, brutálisan elszállt megint az adósság

A legfrissebb adatok szerint júliusban 10 milliárd forinttal nőtt a fekvőbetegeket is ellátó intézmények tartozása. Közel a kritikus 60 milliárd forintos határ, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: napi.hu, 2022. februá 11. - Szepesi Anita
A 18 éve változatlan finanszírozási árak lehetetlen helyzetbe hozták a gyógyászati segédeszköz (gyse) piac szereplőit. Egy átlagos gyse boltban kapható termékek több mint fele veszteséget, vagy nulla nyereséget termel, ami könnyen odavezethet, hogy 2022 tavaszától nem lehet többé egyedileg gyártott gyógyászati segédeszközhöz jutni Magyarországon. A kormány 3 milliárdos gyorssegély-ígérete csak a problémahalmaz kis részére jelent megoldást, ha megérkezik - derült ki a segédeszközpiaci szereplők által rendezett csütörtöki háttérbeszélgetésen.
 
 

A gyógyászati segédeszköz-ellátás több mint egymillió embert érint Magyarországon, rendkívül széleskörű ugyanis a termékpaletta: a támogatott tb-lista jelenleg 3482 termékeket tartalmaz, ebből mintegy 1400 termék a hallókészülék, szemüveglencse és az egyedi rendelésre gyártott eszközök, további 1200 különféle termék pedig többnyire kötszer, sztóma, inkontinencia segédeszköz. 

A támogatási és fogyasztói árat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hagyja jóvá, az ártámogatásban részesülő termékek esetében a közfinanszírozott fogyasztói áraknál magasabb térítési díjat a forgalmazó nem kérhet a betegtől.
 

A fő probléma, hogy a jelenlegi finanszírozási árak 2003 óta gyakorlatilag változatlanok, miközben a nagykereskedelmi árrés nem rögzített, ellentétben például a gyógyszerforgalmazással. Így a gyártó annyiért adhatja a terméket a forgalmazónak, amennyiért neki megéri, miközben a forgalmazó a 2003-ban rögzített fix áron köteles kiszolgálni a vevőit, mivel ellátási kötelezettség köti - vázolta a gyse-ellátás rendszerét a háttérbeszélgetésen Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Minden változott, csak a közfinanszírozott ár nem

Miközben a finanszírozási árak 2003 óta változatlanok, a fogyasztói árindex csaknem 100 százalékkal nőtt, a devizaárfolyamok pedig a dollár esetében 35 százalékkal, az eurónál 40 százalékkal emelkedtek, ami azért lényeges mert a hazai gyártás jelentős részéhez import alapanyagot használnak.

Bár a tb lista közel 3500 különféle terméket tartalmaz, egy átlagos gyse-bolt a felmérések szerint 747 darab támogatott terméket forgalmaz. Míg 2021 márciusában a forgalmazott termékek közül 70 tartozott a kritikus árrésűek közé, augusztusban már 336 volt ezen termékek száma.

A legfrissebb, 2022 januári adatok szerint 41 termék árrése negatív, vagyis minden egyes darab eladása veszteséget termel, 387 pedig kritikus, azaz  15 százaléknál kisebb árrésű, ami egy átlagos bolt kínálatának több mint a fele!

 

Az egyik legkritikusabb eszköz a Kínából érkező rollátor, amelynek a nagykereskedelmi ára 100 dollár körüli, miközben az egészségbiztosító 14 ezer forintot ismer el belőle. Negatív az árrése a pelenkáknak, a szobai vécéknek, deréktámaszoknak is, támasztóeszközöknek is.

A működési költségeket nem fedező közfinanszírozott árak következtében ellátási zavar, áruhiány lép fel, a kialakult helyzetet pedig a beteg szenvedi el - hangsúlyozta Róka László, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára. A betegterhek nőnek, a rászorulók magasabb áron lesznek kénytelen vásárolni, vagy közvetlenül rendelik meg a terméket Ázsiából, ami olcsóbb ugyan, de nem kapják meg hozzá a megfelelő szakmai tájékoztatást, ezért ettől mindenkit óvott a FESZ főtitkára.

Bár a gyse kassza nőtt az említett időszak alatt, a növekedés nem az emelkedő áraknak, hanem a növekvő igényeknek volt köszönhető.

 

A forgalmi adatokból jól látható, hogy a pandémia visszavetette a keresletet, az elmúlt két évben a ráfordítások nem érték el a tervezett szintet. Mindez egyébként önmagában is megteremti a mozgásteret, az elmúlt évben több mint 7,5 milliárd forint marad a kasszában a tervekhez képest.

A rendszeres árkorrekció több mint 10 éve megszűnt, az egyedi áremelési kérelmeket a társadalombiztosító többnyire nem támogatja, így jelenleg a cégek nem is nagyon próbálkoznak vele, kivéve az egyedi rendelésre gyártott eszközök esetén.

 

Az egyedi eszközgyártók különféle végtagi bénulások kezelésére rögzítőket, járógépeket, gerincbetegségekre fűzőket, továbbá sérv- és haskötőket, végtag csonkoltak számára műlábakat, műkezeket és a lábbetegségek kezelésére talpbetéteket és ortopéd cipőket készítenek.

Az egyedi eszközgyártók helyzete kritikus a sok esetben alacsony nyereséggel vagy veszteséggel járó működés – a járvány negatív hatásaival kiegészülve – csődközeli helyzetbe sodorta a vállalkozásokat. Az egyedi eszközök készítése számos beteg-gyártó találkozó során keresztül zajlik, mintavétel próbák, igazítások, betanítás, korrekció, ebben jelentős visszaesést hozott a járvány. Érezhetően nőtt a feszültség a szakmán belül, van olyan gyártó, aki jelezte, hogy februárban még van munkája, de márciustól már nincs, nem lesz miből fizetni az embereit.

 

Az ortopéd cipőgyártók kalkulációja alapján például a jelenlegi árak háromszorosa lenne a minimum elvárható. De a költségnövekedés és a finanszírozási problémák mellett súlyos szakemberhiány is sújtja az ágazatot, és nincs utánpótlás az alulfinanszírozás, az alacsony bérek miatt.

Az egyedi eszközgyártók körét a múlt héten megjelent 3 milliárd forintos költségvetési átcsoportosítás nem érinti, s úgy tűnik, a kormánynak nincs megoldási javaslata  a közel 400 hazai mikro-, kis és közepes méretű – egyedi eszközöket gyártó – vállalkozás számára, akik közül sokan lesznek kénytelenek tavasztól felhagyni a tevékenységükkel - hangsúlyozták az előadók. A szolgáltatás megszűnése, vagy szűkülése pedig súlyosan érinti majd az ortopédiai, mozgásszervi rehabilitációs, életvitelt segítő eszközökre szorulókat.

Mi lehet a megoldás?

Az eddigi tárgyalásokon kialakított konszenzus szerint a beszerzési árak emelkedése és az évek óta változatlan közfinanszírozott fogyasztói árak problémáját a kormány a költségvetési támogatás emelésével kívánja orvosolni, de – összhangban a szakmai szervezetekkel – a betegek térítési díjának emelkedését elutasítja.

A jelenleginél magasabb támogatási összegek folyósítása akkor valósítható meg a betegterhek növekedése nélkül, ha a kormány megemeli a jelenleg alkalmazott támogatási kulcsokat és ezzel párhuzamosan növeli a NEAK által elismert közfinanszírozott fogyasztói árakat is.

Amennyiben a kormány a sorozatgyártott eszközök támogatási kulcsait  (70 százalékról 80 százalékra,  80 százalékról 90 százalékra; 90 százalékról 95 százalékra,  95 százalékról 98 százalékra; és 98 százalékról 99 százalékra) emeli, akkor a közfinanszírozott fogyasztói árak eltérő mértékben, akár a jelenlegi közfinanszírozott fogyasztói árak kétszeresére (kivéve hallókészülékek: „csak” másfélszeres) növelhetőek a betegteher növekedése nélkül - javasolják a gyse-piac szereplői.

A szakértői számítások szerint a pandémia olyan mértékben csökkentette az orvos-beteg találkozókat és a sorozatgyártott gyógyászati segédeszközök forgalmát, hogy az intézkedés 2022 év eleji bevezetése esetén sem haladná meg az éves támogatás a 2021. évi költségvetési törvényben elfogadott „Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása” költségvetési sor összegét. Azaz a szektoron belül  megteremtett mozgástér eredményeként rendezhető lenne a probléma.