A havi 4-5 milliárdos tartozás ráadásul most úgy jön össze, hogy az állam átalány finanszírozást nyújt, azaz a kórházak annyi pénzt kapnak, mint az utolsó békeév, 2019 havi átlagában. Annak ellenére, hogy körülbelül harmadával kevesebb beteget fogadnak, mint a járvány előtti években. 2019-ben az ágyak országos átlagos kihasználtsága 71,8 százalékos volt, most a KSH adatai szerint 52 százalék. (A Covid-járvány két éve alatt ez a mutató 50 és 59 százalék között ingadozott.) Jelenleg alig több mint 1800 covidos-beteget ápolnak a kórházakban, de az ágyaik tíz százalékát – körülbelül 6700-at – tartalékolniuk kell egy esetleges újabb járványhullámra.

Noha Orbán Viktor 2020 elején azt közölte, a kórházak nem növelhetik az adósságaikat, a miniszterelnöki óhaj teljesülése máig várat magára.

Akkor kormányhatározat is született arról, hogy a gyógyító ellátásokat értékén kell finanszírozni, de ezt sem teljesítették. Nemhogy a finanszírozás elemeit nem igazították ki, még csak az ellátás költségeit sem mérte fel eddig senki.

Elvben fékezhette volna a túlköltekezést az intézményrendszer járvány alatti átalakítása, az ellátórendszer megyei (centrum) kórházakba való integrációja – hiszen kevesebb helyen, kevesebb szolgáltatás, kevesebb pénzbe kerül –, ám ez sem jött be.

A lapunk által megkérdezett kórházi vezetők szerint lehetetlen az egyre növekvő árak mellett a rendszert mind olcsóbban üzemeltetni. Egyikük úgy fogalmazott: miután az elmúlt 15 évben nem volt olyan költségelemzés, amiből kiderült volna, hogy konkrétan mennyibe kerül az ellátás, így még azt sem tudni, mennyi pénzre lenne szükség egy adósságmentes működéshez.

Egy másik vezető szerint hiába kapták meg az orvosi béremelésekre szükséges összeget a kórházak, a működtetéssel kapcsolatos többletkiadásokat évek óta nem ellentételezik a finanszírozásban. Ilyen például a forint romlása – az egészségügyben használt áruk jelentős részét ugyanis valutáért vásárolják. De a kórháznak kell kompenzálnia azt is, hogy a minimálbér-emelések miatt egyre drágábban tudják megvenni az olyan kisegítőszolgáltatásokat, mint például a takarítás. S nincs fedezete a nem egészségügyi feladatot végző, de a kórház működéséhez nélkülözhetetlen gazdasági-műszaki szakemberek piaci bérének sem. Hozzátette: piaci áron vásárolják a kórházak az energiát is. Csak emiatt is megduplázódtak a rezsiköltségeik egyik évről a másikra.

Lapunknak Weltner János sebész főorvos, egykori szakfelügyelő főorvos megjegyezte: az átlagfinanszírozás összegét 2019-es teljesítmény adatok alapján határozták meg, ami

már akkor is alulfinanszírozást jelentett, az akkori működési költségeket sem igen fedezte, de azóta ez még inkább így van.

Nőtt az infláció, ami az egészségügyben, például a gyógyszerek, gyógyítási anyagok árában hatványozottan jelentkezik, csak a forint több mint tíz százalékot romlott. Azt sem tudni, hogy ezeket az árhatásokat az irányító kormányzati hivatalokban egyáltalán figyeli-e valaki. Vagy tervez-e bárki kompenzációt.