“Alapvetően megemelkedett az igény a sürgősségi ellátás iránt” – mondta a G7-nek az intézet igazgatója, Dr. Baji Ildikó. Bár a legutóbbi, 40 százalékos emelkedést egy évvel ezelőtt mérték, az akut ellátást igénylő esetek száma nem csökkent.
A szakember szerint az öngyilkossági kísérletek száma nőtt látványosan, de a hangulatzavarral küzdő illetve depressziós tüneteket mutató gyerekekből is egyre több van.
Dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány vezetője szerint az okok összetettek, egy részük mindenképpen a járványhoz kapcsolható. “Egyre nagyobb a feszültség, ami körülveszi őket, nem tudnak hozzá adaptálódni, de valamilyen módon megpróbálják levezetni azokat, ebből fakadnak nem öngyilkossági szándékkal végrehajtott önsértő magatartások.”
A Covid-járvány katalizátorként működött, a lezárások bevezetésével és az online oktatás elindításával a gyerekek otthon maradtak, akkora volt a váltás a térben, hogy az azoknál is beindította a folyamatot, akiknél adott esetben akár csak évek múlva jelentkeztek volna a tünetek. A leggyakoribb mentális betegségek a fiatalok között a szorongás, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), az evés- és magatartászavar, a tanulási képességzavarok, az autizmus.
Egy hazai tanulmány szerint a fiatalkori öngyilkosságok nagyrészében szerepet játszanak a kezeletlen pszichiátriai betegségek, ezért a korai felismerés és szakorvosi kezelés megkezdése kulcsfontosságú lenne. Az UNICEF a járvány kitörése után másfél évvel végzett egy kutatást a pedagógusok és pszichológusok körében. A pedagógusokat teljesen kimerítette a digitális oktatás, míg az állami ellátásban dolgozó pszichológusok munkája csökkent, a magánrendelésben dolgozóké megnőtt. „Rengeteg kényszeres, pánikzavaros gyerek és kamasz jelent meg, de olyan mennyiségben, hogy én az egész tizenév alatt nem találkoztam ennyi problémás gyerekkel.” – idéznek egy északkelet-magyarországi klinikai pszichológust.