– Ha a közbeszerzésre vonatkozó jogforrásokról lajstromot kell készítenünk, 3 törvényt, 18 kormányrendeletet, 3 miniszteri rendeletet, a Közbeszerzési Hatóság 26 útmutatóját, 8 miniszterelnöki közleményt, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait és vonatkozó bírósági döntéseket kell figyelembe vennünk. Ha ez alapján valaki azt mondja, hogy a közbeszerzések átláthatatlanok, e megállapítás nem áll messze a valóságtól, de azért nem lehetetlen eligazodni – értékelte Balogh Tamás. Amint az előadó felvetette, a közbeszerzési alapelveket deklaráló törvényben ugyan nincs benne, de minden előírást kiegészül az egészségügyben azzal, hogy a betegellátási érdekeket is figyelembe kell venni.
– El kell ismerni, hogy nincsenek könnyű helyzetben az intézmények akkor, amikor közbeszerzést kell lefolytatniuk gyógyszervásárlás miatt. Az intézményekhez képest is több oldalú kötelem terheli a NEAK-ot. Olykor kapunk olyan kritikát, hogy nem képviseljük eléggé az intézmények érdekeit, ám nekünk egy konkrét intézmény érdekei mellett számos más érdeket is figyelembe kell vennünk, végső soron a hazai betegellátás teljességének érdekeire kell tekintettel lennünk a szakmai szabályok és a költségvetési keretek figyelembevételével. Speciális a helyzetünk, mert a NEAK egyszerre jelenik meg ajánlatkérőként és finanszírozóként – fogalmazott Balogh Tamás.
Az előadó kitért a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra. Amint elmondta, ezek száma korábban a teljes közbeszerzési szegmensben nagyon magas volt, 3-5 évvel ezelőtt 800-900 ilyen eljárás is lezajlott egy évben. Az Európai Bizottság erős kritikát fogalmazott meg emiatt Magyarországgal szemben, ezért bár a jogszabály lehetőséget adna erre ma is a gyógyszerközbeszerzések terén, mégis rendkívül beszűkült, illetve mellőzött a gyakorlatban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma. Balogh Tamás megjegyezte: az EU-n belül Lengyelországban, Spanyolországban, Cipruson, Olaszországban, Dániában, Belgiumban, Portugáliában, Horvátországban és Csehországban továbbra is a közbeszerzések egy fontos szeletét adják a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások. Meglátása szerint érdemes esetlegesen megvizsgálni, hogy a – jelenleg porondon lévő – egyajánlatos közbeszerzések mekkora részét tehetnék ki az egyébként indokolt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások.
– A NEAK viszonylag gyorsan és problémamentesen folytatja le a közbeszerzéseket. Ezt jelzi, hogy a tételes gyógyszerek közbeszerzéseiben 2019 óta nem volt egyetlen jogorvoslati eljárás sem, illetve hogy a beszerzési igény felmerülésétől számított 2-3 hónapon belül már lezárt közbeszerzésből biztosítható a betegek gyógyszerrel történő ellátása – zárta előadását Balogh Tamás.