Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

63,4 milliárd forint jut adósságrendezésre

Állami, önkormányzati, egyházi egészségügyi intézmények részesülnek a központi működési támogatásból.
További részletek

Érthetetlen, hogy a kormány miért nem biztosít forrást a kórházi tartozások rendezésére- az ETOSZ, a MediKlaszter és az OSZ sajtóközleménye

Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: Magyar Nemzet, 2015. május 28. – Majláth Ronald

Gumikesztyűk, csavarok és a mesterséges tápláláshoz szükséges eszközök mellett olyan készüléket is újrahasznosítanak az egészségügyben, amelyeket csak egyszeri alkalmazásra gyártottak. Kórházi forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy ezeknek az implantátumokat beépítő eszközöknek a sterilizáláskor megváltozik az alakjuk, így ha újra felhasználják őket, akkor szövetkárosodást okozhatnak a pácienseknél.

 

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a gyártók számos kórházi eszközt egyszer használatosként hoznak forgalomba, az egészségügyi intézmények mégis meg tudják oldani a sterilizálásukat. Példaként említette a kapcsokat behelyező szerkezeteket.

– Előfordulhat, hogy a belövő-elsütő szerkezetet a sterilizálás után újrahasznosíthatják. Ilyen esetekben azonban nem kell fertőzésveszéllyel számolni, mert a sterilizálás ugyanúgy történik, mint a gyárban, ahol a terméket legyártották – hangsúlyozta a szakember. – Egy-egy ilyen tétel több tízezer forint spórolást is jelent, és ha szűkös a forrás, akkor ilyen irányba mennek – mondta a kórházszövetség korábbi elnöke.

Rácz Jenő szerint ha egy eszközt egyszeri használatra készítettek, akkor a többszöri felhasználáskor előfordulhat, hogy nem fog megfelelően működni. Hangsúlyozta: vannak olyan orvosi eszközök, amelyek esetében nem lehet szó újrahasznosításról, ilyenek például az injekciós tűk, a fecskendők vagy a vérvételi szettek.

Kiemelte: a műtőkben használt gumikesztyűk esetében szóba sem kerülhet az újrafelhasználás, ezeknek a sterilizálása rontaná a kesztyűk minőségét, és anyagilag jobban megéri újat használni. Ugyanakkor vannak olyan gumikesztyűk, amelyek elsősorban a kórházi dolgozókat védik. – Amikor a munkavállalók védelmét szolgálják ezek az eszközök, akkor valóban gyakran előfordul, hogy nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben, mint amennyit a munkahelyi védelemre vonatkozó szabályok előírnak – hangsúlyozta a szakember, aki szerint ugyanez igaz a védőruhára és a védőfelszerelésre is.

Rácz Jenő felvetette, hogy volt olyan időszak, amikor olyan traumatológiai eszközöket, mint a csavarok vagy a lemezek, a sterilizálás után újrahasznosítottak, miután kivették egy beteg testéből. A későbbiekben azonban azt tapasztalták, hogy az ilyen eszközökön mikrosérülések keletkezhetnek, amelyek szövődményeket okozhattak a betegeknél.

A szakember hangsúlyozta, hogy kivételes esetektől eltekintve ilyen jellegű újrahasznosításra ma már nem kerül sor, így ez már „ritka, mint a fehér holló”. Hozzátette: ilyen esetekben sem vetődhet fel a fertőzés kérdése, a tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a csavarokon már egy nem látható karcolás is reakcióba léphet a szövetekkel. Kiemelte: ha bármilyen orvosi eszköz újrafelhasználására sor kerül, azt minden esetben sterilizálják, ami kizárja a fertőzéseket. A sokszori sterilizálás után azonban ezek eltörhetnek, nem működhetnek megfelelően, vagy hosszabb ideig tarthat a velük való foglalkozás. Bizonyos műanyag eszközök sterilizálásával pedig olyan anyagok szabadulhatnak fel, amelyek ugyan nem károsak, de még nem vizsgálták a hatásait.