Addig harcolt a magyar kormány Brüsszel ellen, hogy ma már adó- nyugdíjreformot is vállalna annak érdekében, hogy hozzáférhessen a Covid-járvány utáni létrehozott helyreállítási alap (RRF) pénzeihez. Mindez persze nem a kormányprogramból, nem is a miniszterelnöki bejelentésekből, hanem a magyar RRF-tervhez készített bizottsági összefoglaló anyagokból derül ki, amit az Európai Bizottság (EB) a szerdai döntés után hozott nyilvánosságra. Mint az közismert az EB a tagállamok közül utolsóként hagyta jóvá a magyar RRF-tervet, ám egyetlen eurócentet sem folyósítanak addig, amíg a kormány nem teljesíti a jogállami minimumfeltételeket.
A többszáz oldalnyi dokumentumokból kiderül, hogy a harcos odamondásairól, kirohanásairól elhíresült kormányunk fűt-fát beígért Brüsszelnek, többek közt olyan jogi intézmények helyreállítását, amely egy európia jogállamban minimum, de az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben felszámolta azokat. Így például felvállalták a „jogalkotás minőségének javítását, az érdekelt felek és a szociális partnerek hatékony bevonását a döntéshozatalba” című reformot, magyarán a törvénytervezetekről (újra) lesz érdemi egyeztetés és társadalmi vita, ahogy az 2010 előtt megszokott volt Magyarországon is.
Az bizottsági anyagokból az is kiderül, hogy a fél magyar adórendszer átalakítására is ígéretet tett a kormány: szigorítja a társasági adózásban a transzferárazást – vagyis a kapcsolt ügyfelek közötti elszámolásokat, amely ma az adóoptimalizáció egyik legfontosabb eszköze. De a kormány önként vállalja, hogy egyszerűsítik a magyar adórendszert, legalább 5-6 adófajtát (az összes 10 százalékát) megszüntetnek, ami lehet összevonás is. Ám ezt megelőzően kivezetik az összes olyan különadót, amit a Covid-ra és az energiaválságra hivatkozva jelentettek be. Így jövő év végétől nem kell fizetni várhatóan a bankok, biztosítók, energetikai és kiskereskedelmi, távközlési és gyógyszergyártó cégek különadóját. Ezek együttesen mintegy ezer milliárd forintos adócsökkentéssel érnek fel. Ugyanakkor a repülőjegyekre kivetett különadó nem szerepel a felsorolásban, így ez akár hosszabb távon is fennmaradhat.
A kisadók megszüntetésével kapcsolatban a kormány azt vállalata, hogy létrehoz egy munkacsoportot, amely javaslatokat tesz az adónemek számának 10 százalékos csökkentésére és más egyszerűsítésekre. A munkacsoportba a kormányzati szervek mellett a kamarákat (MKIK, mémet-magyar, amerikai), az adótanácsadói, valamint az akadémiai szektort is be kell vonni – derül ki a Bizottság összegzéséből. A ma még nem is létező munkacsoportnak viszonylag gyorsan kell dolgoznia, mert a jelentésüket legkésőbb 2023 szeptemberéig nyilvánosságra is kell hozniuk Ez egy olyan mérföldkő, amelytől a RRF-támogatások folyósítása is függhet, ugyanis ha nincs jelentés, nincs pénz. A lehetséges adóegyszerűsítések között említik a helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adók) konszolidációját – ezek egyöntetűen önkormányzati bevételek. Szintén konszolidálni javasolja az Bizottság a gépjárművek adóztatását, vagyis összevonnák/eltörölnék a gépjármű-, a cégautó-, a regisztrációs adót, illetve a tulajdonosváltáshoz kapcsolódó átírási illetékeket is.
A személyi jövedelemadózásban is változások jöhetnek: itt a kormány többek között a „nem hatékony adókedvezmények”, valamint a „torzító és indokalatlan” kivételek megszüntetését vállalta, illetve olyan átalakításokat is ígér, amelyek megkönnyítik az adózók számára az alternatívák közötti választást. Jelenleg a személyi jövedelemadózásban a gyereknevelés, a friss házasságkötések után lehet kedvezményt érvényesíteni. Teljes adómentességet élveznek a 25 év alatti és a legalább négy gyermeket szült adózók is. Csökkenthető az adó mezőgazdasági őstermelői tevékenységgel, az önkéntes pénztári tagsággal, illetve más nyugdíj-előtakarékossággal. Mint látható, nagyon szerteágazóak a kedvezmények, ráadásul vannak köztük olyanok amelyek semmire sem ösztönöznek – ilyen például a négy vagy több gyermeket nevelő anyák a teljes adómentessége visszamenőleges hatállyal, de a vitatható az első házasok adókedvezményének társadalmi hasznossága, ösztönzőereje is. Egy biztos a nyugdíj-előtakarékossági kedvezményekhez feltehetőleg nem nyúl a kormány, ugyanis a nyugdíjrendszer fenntartásával újra komoly bajok vannak, olyannyira, hogy fű alatt egy nyugdíjrendszeri-felülvizsgálatot is bevállalt a kormány.
Nyugdíj
Az Európai Bizottság munkaanyagából kiderül, hogy az elmúlt évek populista intézkedései a nyugdíjrendszerben - leginkább a 13. havi nyugdíj fedezet nélkül visszavezetése – alaposan lerontotta a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezt 2009-ben épp azért szüntette meg a Bajnai-kormány, mert az hosszútávon (2050-2070-es előretekintésben) nem finanszírozható az amúgy is romló demográfia folyamatok mellett. Leegyszerűsítve nem az a kérdés, hogy lesz-e 13. havi nyugdíj 2050-ben, hanem hogy lesz-e nyugdíj és annak milyen értéke lesz.
Ezért a kormánynak egy független nemzetközi szakértói munkacsoportot kell felállítania, hogy megvizsgálják, miként lehetne magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát biztosítani. (Jellemző az Európai Bizottságra, hogy vizsgálta elvégzést nem a magyar állampáratusra bízza, holott az 1990-es években a Horn-kormány összeállított egy komplett nyugdíjreformot, igaz ezt gyakorlatilag teljes mértékben felszántotta az Orbán-kormány 2011-12-ben, és azóta sem készített semmilyen javaslatot.)
„A nyugdíjreform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének erősítése mellett. A reform a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat és egyéb parametrikus változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe.” Ez utóbbi tétel a nyugdíjkorhatár további emelést is jelentheti. A reformot vagyis a szigorításokat 2025 márciusáig ( vagyis még a 2026-os választások előtt) végre is kell hajtani – legalábbis ezt vállalta az uniós pénzekért cserébe a kormány.
A miniszterelnök nem akar társasági adóemelést
A magyar kormány továbbra sem támogatja a globális minimumadó bevezetését – mondta Orbán Viktor péntek reggel az állami rádióban. A miniszterelnök szerint a multikra vonatkozó adóemeléssel munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon. Jelenleg a magyar társasági adó a legkisebb Európában, névleges kulcs 9 százalék, ám a kedvezmények miatt a cégek átlagosan hat százalékot fizetnek. A nemzetközi szervezetek terve szerint a multinacionális cégek adóját 15 százalékban minimalizálnák az egész világon, így korlátozva az adóelkerülését. Mivel az adóemelés az egész világon érvényesülne a már Magyarországon jelenlevő cégek nem vinnék el emiatt beruházásaik – vagyis túlzó az a miniszterelnöki jóslat, hogy a mintegy 50-100 magyar cégre vonatkozó globális minimumadó bevezetése több ezer munkahely elvesztést jelentené, Arról nem is beszélve, hogy az adóemelés több száz milliárdos bevételt eredményezhetne.