Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Bidló Judit: elindult az egészségügyi rendszer átalakítása

Elindult az egészségügyi rendszer átalakítása, a kitűzött cél az egészségben eltöltött életévek növelése - mondta a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára az Orvostechnikai Szövetség keddi budapesti közgyűlésén.
További részletek

Levegőért kapkodnak a kórházak, az eszközbeszállítók is megnyomták a pánikgombot

Március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a kórházak, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
További részletek

Bejelentkezés

Eseménynaptár

Forrás: mandiner.hu, 2023. március 10. - Konopás Noémi
A betegbiztonságot is veszélyezteti az orvosi kamara, amikor politikai nyomásgyakorlásra használja a felhatalmazását – reagált a vádakra az egészségügyért felelős államtitkár lapunknak. „2022 októberében egy keddről péntekre 180 fokos fordulatot vett a kamara kommunikációja. Ezt nem tudom máshogy értelmezni, minthogy utasítást kaptak, nyilvánvalóan baloldalról” – jegyezte meg Takács Péter, aki szerint nekik a jobb betegellátás a céljuk, nem a MOK megszüntetése.
 
 

„Statáriális lépés”, „durva, minden igazságalapot nélkülöző támadás” – így véleményezik, hogy a kormány gyakorlatilag két nap alatt megszűntette az orvosok kötelező kamarai tagságát. Miért volt erre szükség?

Mert az orvosi kamara visszaélt a hatalmával, olyan eszközökhöz nyúlt, amit egy köztestület nem engedhet meg magának. Az új ügyeleti rendszerben dolgozni kívánó orvosokat fenyegettek meg azzal, hogy kizárják őket a kamarából és akkor nem dolgozhatnak többé orvosként. Egy általuk is jónak minősített, jóváhagyott, többszörös tárgyalási forduló után megerősített rendszert használnak nyíltan – és ezt ki is mondják – politikai nyomásgyakorlásra. Csakhogy ezzel a betegbiztonságot is veszélyeztetik.

Ráadásul olyan kollégákat fenyegettek etikai eljárással, akik kiálltak a betegek számára jó, új ügyeleti rendszer mellett, ez pedig elfogadhatatlan egy köztestülettől. Ezért volt sürgősen szükség a kamarai törvény módosítására, mostantól nem kötelező az orvosoknak a kamarai tagság, és aki szeretné esküjének híven ellátni a betegeket szabadon dolgozhat az új ügyeleti rendszerben és még több pénzt is tud keresni.

Az Ön által említett etikai eljárás volt a casus belli. A MOK először tagadta, hogy eljárást indítottak volna, egy minapi interjúban Kincses Gyula már arról beszélt, hogy eljárás nem indult, de éltek etikai panasszal. Mit lehet pontosan tudni az ügyről?

Ez csupán játék a szavakkal. Egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kollegiális vezető háziorvos ellen indított a kamara etikai eljárást azért, mert egy tájékoztatón elmondta a MOK által téves információkkal felhergelt munkatársaknak, hogy a háziorvos igenis kötelezhető ügyeletre. És ez így is van: a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a tisztifőorvos havi legfeljebb kettő alkalommal a háziorvost ügyeleti szolgálatra kötelezze, amennyiben nem lesz elég önként jelentkező orvos az új struktúrába – akár azért, mert az orvosok engedtek a kamarai nyomásgyakorlásnak, akár más miatt. Ilyenkor az ügyeletre kötelezett háziorvost ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint azokat, akik egyébként aláírták az új ügyeleti rendszerbe való csatlakozásukról szóló szerződést. Mindezeket elmondta a kolléga, ami után a MOK etikai eljárást indított ellene, mondván: szembe megy azzal a bojkottra felszólító döntéssel, amit a kamarában a küldöttgyűlésen hoztak, s azzal vádolták, hogy fenyegeti, a munkatársakat. Szerintem a fenyegetést nem ez a szegény háziorvosi vezető valósította meg, hanem a kamarai tisztségviselők. Egyébként az új ügyeleti rendszerbe való belépésről szóló szerződés szövege megegyezik azzal, amit maga a kamara írásban aláírásra ajánlott a háziorvosoknak. Azt is fontos megjegyezni, hogy sok olyan orvos és asszisztens írta már ezt alá, akik korábban valamelyik ügyeleti szolgáltatónál dolgoztak.

Anyagilag is jobban járnak, hiszen több pénzt vihetnek haza: a hasznukat nem veszik el a profitorientált ügyeletszervező cégek, mint eddig, a mentőszolgálat ugyanis nem profitorientált.

Mennyivel kapnak több pénzt az új ügyeletben szerepet vállaló orvosok és ápolók?

Duplaannyit óránként: az országos átlag eddig az orvosok esetében 4500 forint volt, mi hétköznap kilencezret, hétvégén pedig tizenegyezer forintot tudunk fizetni. Asszisztenseknél ugyanez 1500 forintról 2900, illetve 3500 forintra nő.

„A két megyében, ahol most március 1-jével el kellett indulni az új ügyeleti rendszernek, a háziorvosok gyakorlatilag egy emberként beálltak abba, hogy nem írnak alá” – nyilatkozta Kincses Gyula. Ez igaz, ekkora volt az ellenállás?

Az „egy emberként” túlzás. Természetesen voltak olyan háziorvosok, akik nem tartottak a kamarától, nem hitték el azokat a hazugságokat, amiket a MOK állított az alapellátás átalakításával kapcsolatban, hanem végiggondolták, hogy mennyivel jobb feltételeket tudunk nekik kínálni, mint eddig, és aláírtak. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak olyan gyermekorvosok, akik nem merték aláírni az ügyeleti szerződést, féltek attól, hogy a MOK őket is eljárás alá vonja, s azt mondták, inkább önkéntes segítőként vesznek részt az új ügyeleti rendszerben, vagyis ingyen látják el a betegeket. Ezeket a kollégákat aztán egyesével keresték meg kamarai tisztségviselők, majd erős nyomás alá helyezve rávették őket, hogy vonják vissza még az önkéntes segítői szerződési szándékukat is.

Öt orvos kivételével vissza is vonták. Ennyit a nyomásgyakorlás etikus eszközeiről.
 

Jelenleg mi a helyzet Győr-Mosonban? Március elsejével elindult az új rend, mennyi orvos írt alá, elegen vannak ahhoz, hogy ellássák a betegeket? 

Elindult az új ügyeleti struktúra. Településfüggő, vannak olyan városok, aminek a környékén senki nem írt alá. Az így üresen maradt helyeket olyan főállású szerződéses orvosokkal fedjük le, akik ügyeletszervező cégektől szerződtek át a mentőszolgálathoz. Illetve olyan, a vármegyei kórházban dolgozó kollégák vállalnak még szerepet – amíg a háziorvosok össze nem szedik a bátorságukat –, akik a jogszabályoknak megfelelve háziorvost helyettesíthetnek ügyeletben: például belgyógyász orvos, belgyógyász rezidens vagy sürgősségi szakorvosjelölt. Velük le tudtuk fedni a márciust Győr-Moson-Sopron -és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is. 

A „le tudtuk fedni” egyenlő azzal, hogy garantálják a betegbiztonságot?

Igen, garantálva van a betegbiztonság. Fontos megjegyezni, hogy a betegforgalmi adatok azt mutatják, amit vártunk, vagyis a 1830-as hívószám abszolút beváltja a hozzá fűzött reményeinket mind a lakosság, mind az ellátásszervezés oldaláról. A beteg rögtön szakemberrel beszélhet, továbbá az ügyeletben dolgozókról leveszi a rengeteg indokolatlan ellátás terhét.

Olyan véleményeket is olvasni a sajtóban, hogy a kormány megijedt a MOK erejétől. Mi a véleménye erről?

Vannak ilyen vágyvezérelt megnyilvánulások az ellenzéki lapokban különböző kamarai tisztségviselőktől, és a rendkívül „független-objektív” egészségügyi szakértőktől, de ezek rám különösebb hatással nincsenek, meg szerintem Pintér miniszter úrra sem. Inkább megdöbbentő, hogy a DK-s MOK-vezetés képes odáig elmenni Gyurcsányék hatalmáért, hogy arra akarják rávenni az orvosokat, hogy ne lássák el a betegeket. Teszik ezt akkor, amikor a háború és minden nehézség ellenére történelmi mértékű béremelést hajtunk végre az orvosoknál.

Mi volt a MOK problémája pontosan az ügyeleti rendszerrel?

Az ügyeleti rendszerrel semmi: azt mondták, a rendszer jó, egyetértenek vele.

Bár azt állítják, nem volt egyeztetés a struktúráról, tíz napig tárgyaltunk, sorról-sorra vettük az ügyeleti szerződés tartalmát, majd úgy álltunk fel az asztaltól, hogy rendben van, ezt írásba is adták. Majd négy nappal később a küldöttgyűlésen általános bojkottra szólították fel a tagságot. Nehéz azt gondolni, hogy ez nem politikai motivációval történt. Egyébként, amit ők kifogásolnak, az az alapellátási rendszer átalakításával kapcsolatos egyéb kormányzati intézkedések, viszont azokról meg hamis állításokat fogalmaznak meg a tagság felé.

Tudna példát mondani?

Azt állítják, hogy forráskivonás történik az alapellátásból és elvontuk az úgynevezett fixdíjat a háziorvosi ellátásból. Ez nem igaz, az viszont igen, hogy az orvosi kamara javaslatára, a minőségi indikátorok felé tereljük a finanszírozást. A MOK-javaslata úgy szólt, hogy minőségi és mennyiségi, vagyis teljesítményalapú indikátorokra épülő teljesítményarányos bérezés kerüljön bevezetésre. Ebbe az irányba tettünk egy lépést, erre azt mondják, ez bujtatott forráskivonás. Ezzel szemben a valóság az, hogy idén is több pénz áramlik az alapellátásba, már a tavalyi évhez képest is. Az egyes praxisok finanszírozása is pozitív irányba mozdul, a praxisfinanszírozás az elmúlt években több mint duplájára nőtt, idén 3 millióról 3 millió 200 ezer forintra emelkedik. Tehát átlagosan több pénzt fognak kapni a praxisok, mint eddig kaptak. Vagyis nem igaz a MOK állítása ennek kapcsán sem, és még számos hasonlót fogalmaznak meg kritikaként, amit egyébként ők javasoltak, és mi betettünk a törvénycsomagba.

Például a körzethatárok átrendezésével kapcsolatban hamisan állítják azt, hogy a praxisjogot ki akarjuk üresíteni. Pont ellenkezőleg, a praxisjogot megerősítettük ezzel a törvénycsomaggal, mégis a tagságot folyamatosan és tendenciózusan hergelik október óta, ami addig azért nem volt jellemző.

Említette a háttérben az Ön szerint fellelhető politikai motivációt. Pontosan kikre gondol?

Valahogy nehéz értelmezni, hogy van egy mindkét fél által korrektnek minősített szakmai párbeszéd 2020 óta, akkori javaslataikat be is emeltük az egészségügyi törvénycsomagunkba, most meg azt állítják, hogy nem hallgattuk meg őket. 2022 októberében egy keddről péntekre 180 fokos fordulatot vett a kamara kommunikációja. Ezt nem tudom máshogy értelmezni, minthogy utasítást kaptak, nyilvánvalóan baloldalról. Nehéz elhinni, hogy Kincses Gyula elnök úr, aki jelenleg egy köztestület vezetője, teljesen le tudta vetkőzni a múltját. Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány Ferenc egészségügyi államtitkára volt.

Mire számít, a 40 ezer orvosból mennyien maradnak a kamarában?

Nem tudom, de nekünk a jobb betegellátás a célunk, nem a MOK megszüntetése. Soha nem volt az. Szükség lenne egy jól működő köztestületre mint önszabályozó szervezetre, de az a baj, hogy ezt a köztestületi mivoltát ásta alá a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi vezetősége. Az semmiképpen nem egy köztestülethez méltó dolog, hogy egy küldöttgyűlésen egy kamarai megyei vezető föláll, és azt követeli, hogy ne az egészségügyi törvény egyes intézkedései ellen opponáljon a kamara, hanem legyen cél a kormány megbuktatása, mire a levezető elnök nem utasítja rendre az illetőt, mint egy rendes köztestületben, hogy legyen kedves maradjon a szakpolitikai kérdéseknél. Nyíltan beszélnek arról, hogy politikai nyomásgyakorlást végeznek, nyíltan mondja a kamara egyik titkára azt, hogy elkerülhetetlen, hogy ez a nyomásgyakorlás betegeken csattanjon. Hogy mondhat ilyet egy felelős köztestület vezetője? Szerintem sehogy. Voltam tíz évig a kamara elnökségének a tagja a mostani pozíciómat nézve ellenzéki időkben, de ott, hogyha az orvosi kamara elnöksége megállapodott valamiben a minisztériummal, és leírtuk azt, hogy ezt támogatjuk, utána három nap múlva nem álltunk és szólítottuk fel a tagságot, hogy mindenki legyen a változás ellen, és ne írjon alá senki. Így nem működhet egy köztestület.

Mi a beteg érdekeit néztük, egyeztettünk más veretes szakmai szervezetekkel is, akik elmondták, jók az irányok, amibe az egészségpolitika megy.

Tehát ha mindenki szembejön az úton, akkor lehet, hogy én hajtottam föl rosszul a sztrádára, gondolhatná egy kamarai vezető most. De nem gondolja.

Miben tudott egyébként segíteni a MOK az ágazatpolitikának?

Nagyon sok mindenben. Egy csomó korábbi javaslatukat beépítettük a törvénycsomagba. Pintér Sándor miniszter úr pontonként vette végig és kérdezte arról a MOK vezetőjét, hogy viszontlátja-e javaslataikat a törvénytervezetben? Azt válaszolta, hogy igen. Majd a belügyminiszter úr megkérdezte, akkor mi a probléma? Kincses Gyula elnök úr erre mondta, hogy egyesével tulajdonképpen minden rendben van, csak hát a stílus meg az összkép. Ez kicsit ugyanaz, amit állandóan Brüsszeltől hallunk a jogállamiságról. Mondvacsinált kifogások sora színtiszta politikai érdekből. Nagyon sok jó szakmai javaslatuk is volt, például a körzethatárok átstrukturálása, vagy az, hogy a részkompetencia-vizsgákat erősítsük meg, vagy hogy vigyünk az alapellátásba olyan kompetenciákat, amik csak a szakellátásban voltak elérhetők, vagy hogy rezidensképzésben tegyünk lehetővé részvizsgákat a szakorvosjelölteknek, hogy aki elvégzett ötven szemműtétet szakorvosi felügyelettel, az az ötvenegyediket csinálhassa már önállóan. Számos ilyen van, és sokat be is építettünk a jogszabályba. Amíg a higgadt szakmai párbeszédre a kamara képes, addig mi is azok vagyunk.
Még azok után, hogy októberben már nyíltan, 180 fokban máshogy kommunikáltak, mint addig, mi újra és újra leültünk velük és tíz napig tárgyaltuk az ügyeleti szerződést.

Aztán reméljük, hogy tartják magukat a valósághoz, amikor a tagságot tájékoztatják.

A MOK érdemei elvitathatatlanok többek között az orvosbéremelés kiharcolásában, amit azért tudtak elérni, mert mögöttük volt 40 ezer orvos. Mi lesz a jövő egy gyengébb szervezettel?

Alapvetően az, hogy ekkora bértömeg érkezzen az egészségügyi ellátórendszerbe, vitathatatlan érdem. Amögött pedig, hogy keresztülnyomták a „szocialista”, vagyis sematikus, egységes bértáblát, annak ellenére, hogy ők is tudták már akkor, hogy a teljesítmény nélküli plusz bérezés kontraproduktív, nem kizárt, hogy volt egy olyan megfontolás, hogy ez később majd alkalmas lesz balhé kipattintására. Tudták, hogy a bértábla elavult, nem támogatja a minőséget, nem támogatja a teljesítményt. Lehetett tudni, hogy nem fog megfelelni annak a hatásnak, amit a kormány ki akar váltani az orvosok anyagi megbecsülésével. A kormányt nem kell meggyőzni az egészségügyi dolgozók megbecsüléséről,

2010 óta ebben az ágazatban történt a legnagyobb béremelés.

Az orvosok bére többszörösére nőtt, és a béremelést a háború és a szankciós válság ellenére is folytatjuk. Januárban 11 százalékkal nőtt az orvosok bére, egy idősebb, 40 éve pályán lévő orvos bére 2,1 millióról 2 millió 380 ezer forintra nőtt. Mindemellett fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nekünk csupán az orvosi kamara szűk vezetésével van konfiktusunk, nem az orvostársadalommal. Bízom a kollégák értékítéletében, hogy képesek mérlegelni azt, hogy mi az érdekük, hiszen ha csak az elmúlt néhány évet nézzük, az Orbán-kormánynak köszönhetően a társadalmi és anyagi megbecsültségük is nagyságrendekkel nőtt a korábbi időszakhoz viszonyítva.